„Vásáry Tamás különleges ember volt. Rendkívül ritka zenei tehetséget kapott, amelyre nem érdemként, hanem forgatnivaló tálentumként tekintett. Hivatásaként tisztelte és valóra váltotta tehetségét, hűséges volt hozzá, egészen a legvégsőkig. A zenében oly hosszú időn át, oly hatalmas magasságokat járt be, ahova kevesen jutnak el, és e magaslatokba magával vitte mindazokat, akik hallgatták" – mondta búcsúbeszédében Gulyás Gergely.

Hozzátette, a világ legnagyobb koncerttermeiben járva, az éves átlagban általa adott száz koncert mellett is a Zeneakadémia jelentette számára a „zene templomát", akkor is, amikor hosszú évekig el volt zárva a pódiumától.

Az elmúlt harminchárom évben minden elismerést megkapott hazájától, ami vitathatatlanul megillette: a Nemzet Művésze, a Kossuth-díj és a Szent István-rend, díszpolgárságok és díszdoktorátusok – sorolta a tárcavezető, kiemelve, Vásáry Tamás mégis sokkal többet adott annál, mint amennyit elismerésként kaphatott: „a páratlan előadóművészi és karmesteri tevékenysége mellett nevelt és példát mutatott".

Turi Attila, az MMA elnöke felidézte, hogy Vásáry Tamás zenei csodagyerekként indult és kivételes művész vált belőle. "A klasszikus zene kiemelkedő közvetítőjeként rajongott érte közönsége. Sokan kiváltságosnak látták a sorsát, bár ő maga gyakran azt kívánta, bárcsak más fordulatot vett volna élete. Mély bölcsességgel azt is elfogadta, hogy semmi nem történik ok nélkül."

Elmondta, hogy a karmester küldetéstudattal, közvetlenséggel és szeretettel művelte hivatását, a zene, a felemelő tartalom közvetítését és művészi küldetését tekintve magasra helyezte a mércét.

A február 5-én elhunyt Vásáry Tamás a Magyar Művészeti Akadémia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Magyar Rádió Művészeti Együttesei, a Zeneakadémia, Újbuda Önkormányzata, Debrecen megyei jogú város önkormányzata, valamint Hajdúböszörmény város önkormányzatának saját halottja.

Kép forrása: Népszava