építészet
Lezárult a Hősök terén álló Gábriel arkangyal szobor komplex tudományos és restaurátori állapotfelmérése, így a tervek szerint a szobor még ez év végén visszakerülhet eredeti helyére – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a szobor eddigi vizsgálatait bemutató sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Kiemelte, hogy a szobor aprólékos, minden részletre kiterjedő vizsgálatát csak a leemelést követően lehetett elvégezni. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a műtárgy életveszélyes állapotban volt, de elengedhetetlenné vált a szobrot 120 éve tartó, csaknem 30 méter magas kőoszlop restaurálása is.
Móczár Gábór főigazgató elmondta, hogy a szobor több történelmi kataklizmát is túlélt, elkerülték többek közt a második világháború és az 1956-os harcok csapásai, ugyanakkor az idő komoly károkat okozott a szoborban és az oszlopban egyaránt.
Felidézte, hogy a Zala György szobrász által megalkotott szobor 1901. október 24-én került a Hősök terére. A mintegy öt méter magas, 3-6 milliméter falvastagságú bronzöntvényekből álló angyalfigura azóta is a 36 méteres korinthoszi oszlop csúcsán állt. Az elmúlt évtizedekben ugyan sor került kisebb felújításokra, de ezek csupán esztétikai beavatkozások voltak, a szobor belső szerkezetét nem érintették.
A 2020-as évek elején több vizsgálat egyértelműsítette, hogy a szobor és a korinthoszi oszlopfő kritikus állapotban vannak, ezért 2024 őszén a szobrot több darabban leemelték és a Museum Complex Kft. restaurátorműhelyébe szállították.
Laczik Csaba szobrász-restaurátor elmondta, hogy a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta. A súlyos állapotokat jól mutatja, hogy helyszíni felmérés során két, egyenként 20 kilogrammos bronz levéldíszt fedeztek fel, amelyek már kimozdultak eredeti beépítési helyükről.
A szakemberek a legkorszerűbb műszeres anyagvizsgálatokat végezték el a szobor anyagrétegeinek és összetételének pontos meghatározására. A vizsgálatok során az is felmerült, hogy a bronztest jelentős részét újra kell önteni, de a mélyreható anyagvizsgálatok végül megerősítették, hogy az eredeti szobor menthető és restaurálható.
A szobor beton gömb talapzatának feltárása közben a restaurátorok egy összetört üvegedényt is találtak, benne egy feltekert papírral és nyolc fém pénzérmével. Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba és feltáratlanul maradt egészen 2024-ig. A Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai milliméterenként bontották ki a tekercset, amelyen szabad szemmel azonban semmilyen írásnyom nem volt látható.
A Szépművészeti Múzeum – Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) multispektrális laborjában elvégzett kutatás a feliratokat elemezte a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével, a feltárt szövegrészleteket a levéltárban őrzött korabeli dokumentumokkal és aláírásokkal vetették össze.
Az elemzés négy nevet azonosított: Romy Bélát, a Miniszterelnökség osztályvezetőjét, Schickedanz Albertet, a Millenniumi emlékmű építészét, Aggházy Gyula festőművészt és tanárt, valamint Adriaan Willem Weissmant, Amszterdam főépítészét, aki jelen volt a szobor avatásán. A szöveg töredékes és a papír sérülései miatt hiányosan olvasható szövege: "Ezerkilencszázegy év október hó huszon(harmadi)kán, midőn az emlékmű nagy oszlo(pát) Isten segítségével befejezik (…) követ(…) az alulírottak jelenlétében."
A Városliget Látogatóközpontban Magyarország őrangyala – A Hősök tere Gábriel szobra címmel élménytér nyílt, ahol látható Gábriel arkangyal szobrának az eredeti mérettel megegyező másolata, valamint az emlékmű és a főváros korabeli történelme is.
A projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Városliget Zrt. koordinálásában, a Nemzeti Örökség Intézete szakmai felügyeletével valósul meg.
Kép forrása: welovebudapest.hu



