A koncert különlegessége, hogy a Blumine című lassú tétel hangzik el elsőként, amely kezdetben a szimfónia első és harmadik tétele között állt, majd a zeneszerző visszavonta, bár ismert, ma általában e nélkül játsszák.

Mint Mali István, a BFTZ választmányának elnöke elmondta az MTI-nek, hogy a szokásos verzióban adják elő a szimfóniát, de a Bluminét külön, az est elején megszólaltatják. Az I. szimfónia a Titán alcímet kapta, mert a zeneszerzőt Jean Paul azonos című regénye inspirálta, amelynek főhőse egy nyughatatlan, nagyra törő és válságok között vergődő lélek, akárcsak Gustav Mahler.

A szerző maximalizmusa ellenére a következőképpen írt a szimfónia bemutatásakor a zenekarnak: "Igen tisztelt Uraim! Még a mai főpróba hatása alatt indíttatva érzem magam arra, hogy Önöknek és valamennyi közreműködőnek köszönetet mondjak az önfeláldozó és igaz művészi szellemtől áthatott teljesítményért, mellyel szerény művemet megvalósítani segítették. (…) Az Önök igaz híve: Gustav Mahler."

A két szimfonikus alkotás között zenekari kíséretes dalok hangzanak el. Ezeket a koncerteket vezénylő Kovács Jánossal választottak ki A fiú csodakürtje című ciklusból. A példás német kiejtéssel éneklő Szabóki Tündére és Perencz Bélára bízták Az őrszem éji dala, a Páduai Szent Antal prédikál a halaknak, A kárba veszett fáradság, az Elvesztem a világ számára, az Ahol a szép trombiták szólnak és az Éjfélkor című dalok előadását.

Szerették volna az évfordulóhoz minél közelebb megrendezni a koncertet, de a ház szabad napjait figyelembe véve kellett kitűzni az időpontokat. A Budapesti Filharmóniai Társaság Erkel Ferenc által alapított zenekara (1853), amely az ország legrégibb szimfonikus együttese, legközelebb december 14-én és 15-én lép föl, ekkor két rendkívüli ifjú tehetség, Baráti Kristóf (hegedű) és Várdai István (cselló) lesz a szólistájuk.