Dolce vita. Itália élménye két évszázad magyar művészetében címmel látható új időszaki kiállítás április 08-tól augusztus 23-ig a Magyar Nemzeti Galériában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részeként. A kiállítás 75 művész mintegy 150 alkotását – festményeket, grafikákat, szobrokat, régészeti tárgyakat és fotográfiákat – vonultatja fel. A nagyszabású tárlat két évszázad tükrében mutatja be, miként hatott az olasz táj, kultúra és művészet a magyar alkotókra. 

Vígh Annamária történész-muzeológus, a Szépművészeti Múzeum általános főigazgató-helyettese a sajtóbemutatón hangsúlyozta: a kiállítás célja bemutatni, hogy Itália miként jelentett és jelent ma is inspirációs forrást a magyar művészeknek. A válogatás a grandiózus mesterművek másolataitól az autonóm alkotásokon át egészen a kortárs reflexiókig követi végig azt a folyamatot, amelyben az itáliai utazások és hatások megújították a magyar művészetet. A kiállítás tematikus egységek mentén tárja fel ezt a hatástörténetet:

Az Úton Itália felé című egység Ferenczy István Pásztorlányka című szobrával indul, utalva a művész itáliai tanulmányútjára és a nemzeti szobrászat megteremtésének szándékára.

A Grand Tour: művészi zarándoklatok, Itália kultusza szekció az olasz kultúra iránti rajongás történeti hátterét mutatja be. Ezen belül a Mitológia és irodalom alegység az európai kultúra alapjait jelentő mitológiai történetekre, valamint Dante és Petrarca műveire reflektál. Az Antikvitás alszekció Ligeti Antal, Csontváry Kosztka Tivadar és Ország Lili alkotásain keresztül szemlélteti, hogy a 19–20. századi magyar művészek antikvitásértelmezése miként kapcsolódott az aktuális régészeti eredményekhez.

A Városállamok öröksége című alrész azt vizsgálja, milyen hatást gyakoroltak az olasz városok – köztük Milánó, Firenze és Róma – a magyar művészet alakulására.

A Mesterek földjén című szekció Itália szerepét vizsgálja a művésszé válás folyamatában, különös tekintettel azokra az alkotókra, akik kifejezetten a nagy mesterek műveinek másolása céljából tartózkodtak az országban. Az Élő tradíció alszekció a reneszánsz és barokk mesterekkel párbeszédet folytató későbbi művészgenerációk másolatait, hommage-ait és parafrázisait tárja a látogatók elé.

Az Ösztöndíjak Olaszországban című egység az 1927-ben alapított Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasait, valamint a későbbi jelentős művészgenerációk képviselőit idézi meg. Az 1928-as első évfolyam ösztöndíjasai között volt Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Szőnyi István és Pátzay Pál. A válogatásban többek között Amerigo Tot művei is szerepelnek.

A kiállítást záró Dolce vita: Itália esszenciája című szekció az olasz életérzést állítja középpontba. Itt látható részlet Federico Fellini 1960-ban bemutatott Az édes élet című filmjéből, valamint az 1997-es Csinibaba című magyar vígjátékból. Vígh Annamária hangsúlyozta: Fellini alkotása kritikusan ábrázolja az olasz társasági életet, ugyanakkor az "édes élet" kifejezés napjainkra az életvidám, harmonikus, pezsgő világ szinonimájává vált.

A kiállítás kurátora Prágai Adrienn.

Jegyek ezen a linken érhetők el.

Fotók: MNG (Facebook és weboldal)