A Krasznahorkai ünnep a Trefort-kertben címen hirdetett eseménysorozat keretében szeptember 17-én több, a szerző életművéhez kapcsolódó program várható, sőt Krasznahorkai is fellép, aki egykor az egyetem hallgatója volt.

Az ELTE még decemberben jelentette be, hogy a szerző tavaly októberben odaítélt irodalmi Nobel-díja alkalmából Krasznahorkai-évet indítanak 2026-ban, amely számos programmal ünnepli a szerzőt az év folyamán. Korábban már tartottak kerekasztal-beszélgetést az életműről, számos előadás vizsgálta könyveit. Idén várható egy másik konferencia is.

A szeptember 17-i program 17 órakor kezdődik Bartus Dávid dékán és Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára megnyitójával. Ezt követően Garaczi László, Darázs Lénárd, Seres Lili Hanna és Dragomán György olvas fel és beszélget a szerzőről Karafiáth Orsolya moderálásában, utána a Sátántangóból hangzanak el részletek egy performansz keretében.

A tervek szerint 18 óra 30 perctől Krasznahorkai Lászlóval Gintli Tibor irodalomtörténész, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója beszélget. A programhoz szabadon lehet kérdéseket küldeni egy űrlap kitöltésével, Gintli Tibor a beszélgetés végén ezekből válogat.

Egy zártkörű esemény keretében a szerző jelenlétében adják át a Bölcsésztudományi kar könyvtári központi olvasótermében a Krasznahorkai Olvasóteret. Az este folyamán még várható egy audiovizuális előadás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az ELTE közreműködésében.

Krasznahorkai László szeptember 18-án veszi át az ELTE díszdoktori címét.

A kitüntetésről az egyetem még februárban döntött. Mint akkor felidézték, az ELTE Nobel-díjas alumnusa, Krasznahorkai László 1983-ban szerzett magyar-népművelő diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

A Svéd Akadémia tavaly október 9-én jelentette be Stockholmban, hogy a most 72 éves Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét. Az író december 10-én vette át az elismerést; a 2002-ben Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre után ő a második magyar nyelven publikáló író, aki megkapta a legrangosabb nemzetközi irodalmi kitüntetést.

Krasznahorkai László fontosabb művei: Sátántangó (1985); Az ellenállás melankóliája (1989); Háború és háború (1999); Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003); Seiobo járt odalent (2008); Báró Wenckheim hazatér (2016); Aprómunka egy palotáért - Bejárás mások őrületébe (2018), Herscht 07769 (2021).