Galgóczy Árpád az MTI-nek humorosan világrekordernek nevezte magát, ami a versfordítások mennyiségét illeti egy nyelvből, ugyanis a 450 költemény mellett még hat nagy elbeszélő költemény is szerepel a Furcsa szerelem című kötetben, mégpedig Lermontov Démon, A cserkeszfiú, Izmail bég, Hadzsi Abrek és Puskin Anyeginje mellett A rézlovas című poéma.

Galgóczy az 1960-as években kezdett fordítani azután, hogy hazajött a hadifogságból, ahová tizenévesként került. Magyarországon biztos halál várt volna rá a szovjetek elleni partizánharc szervezése miatt. Az oroszok azonban elvitték, így a kazahsztáni lágerekben életben maradt, sőt anyanyelvi szinten megtanulta az orosz nyelvet, egyik "tanára" orosz költő volt - magyarázta.

Először arra volt kíváncsi, hogy az odakint megismert orosz költők versei hogyan hangzanak magyarul, s rögtön egyik kedvencével, Lermontovval indított, a Démon című poémával. Mint egy hályogkovács, úgy kezdett neki, a füle után, végül a Démon fordítása nívó-díjas lett - büszkélkedett.
Utána következtek Puskin és Tyutcsev művei. Az Európa Kiadónál azt kérdezték tőle, hogy játszott-e hangszeren, mert a versek zeneiségének visszaadásából erre következtettek. A válasz az volt, hogy "igen, dobos voltam a lágerzenekarban" - mondta.

"Szerencsés voltam, hogy életbe maradtam és ami a versfordításokat illeti, soha nem fogadtam el megrendelést." A válogatott szinkrontolmács csapat tagja volt, napközben ezzel foglalkozott, este pedig az orosz költészettel.

A nyelvi finomságokra a versek tanították meg. Odafigyelt arra, hogy a költők mennyire betartják az ütemszabályokat, a szótagszámot, a rímeket, ezeket nem lehet áthágni - hangsúlyozta.

Szilágyi Ákos irodalmár - aki az esten beszélget a műfordítóval - bíztatására kezdett Blokot, Ahmatovát, Cvetajevát, Jeszenyint is fordítani. A versek orosz és magyar nyelven is elhangzanak a bemutatón - tette hozzá.