A kanadai költő és esszéista azt mondta: nem gondol arra, mit jelent számára a Nobel-díj, helyette azt tervezgeti, hogyan fogja elajándékozni a pénzt. Egy barátjának házra van szüksége, és férjével mindig igyekeznek pénzt adni a Orvosok Határok Nélkül segélyszervezetnek, tette hozzá.

Amikor a díj honlapjától felhívták egy rövid interjúért, azt mondta, a tengerre néző reykjavíki házukban van férjével, teljesen normális napjuk van, semmi drámai nem történik. Reggel a London Review of Books magazint olvasta teázás közben, majd sepregetett, aztán elkezdett folyamatosan csörögni a telefonja, amit nem szeret felvenni, csak a férje kérésére hajlandó rá.

A díj elnyerését őrületnek nevezte, nem számított rá, bár szerinte erre nem is lehet számítani. Ünneplést sem terveznek, csak sétálni mennek majd az erdőbe, messze a telefontól, és hallgatják a csendet - mondta.

Alkotóként egy szabálya van, és ez a tanácsa a kezdő szerzőknek is: "a közepén kell kezdeni" - hangsúlyozta a szerző, akinek fő inspirációja Homérosz, és aki szerint az élet alapvetően unalmas, ezért érdemes kezdeni vele valamit.

A Svéd Akadémia indoklása szerint Anne Carson a díjat "merész és újító életművéért" kapja, amely "a klasszikus hagyománnyal folytatott játékos párbeszéd révén új formákat teremtett a kortárs irodalom számára". Az akadémia közleményében kiemelte, hogy Carson elismert fordítója a klasszikus görög irodalomnak, amely nagy hatással van műveire, az opera-librettóktól az irodalomkritikán át az olyan alkotásaiig, mint a Vörös önéletrajza.

Fotó: Bozar