A művészt, aki 1926-ban született Mannheimben, elsősorban Mozart- és Richard Strauss-művek szoprán szerepeinek legjobb előadójaként tartották számon, ezért a világ nagy presztízsű dalszínházai rendszeresen felléptették.

Énekes tanulmányait kezdetben Erika Müller, Richard Strauss kompozícióinak hiteles tolmácsolója irányította. 1947-ben debütált operaszínpadon, Hamburgban, ahol Verdi Álarcosbáljának Oscarját énekelte. 1956-ig e társulat tagja volt, majd átszerződött Düsseldorfba, egy év után pedig Bécsbe.

Szerepelt az Edinburgh-i Fesztiválon, az Aix-en-Provence-i Fesztivál, a firenzei Maggio Musical és a Salzburgi Ünnepi Játékok visszatérő, ünnepelt vendége volt.

1960-ban mutatkozott be a New York-i Metropolitan Operában, olyan kiváló partnerek oldalán, mint Carlo Bergonzi, Leonie Rysanek, Franco Corelli és Renata Tebaldi.

Az 1970-es évektől a rádió és a televízió is felfedezte, európai és amerikai orgánumokban hosszú sorozatokban mutatta be neves pályatársait, a fiatal tehetségek számára pedig díjat alapított.

1989-ben betegség miatt vonult vissza, a rákból azonban felgyógyult, és a Bodeni-tó mellé költözve a festészetnek szentelte utolsó éveit.