színház
2010. 11. 30.
Felére csökken Peter Brook színházának támogatása
A minőség megtartásához kockáztatni kell, a kockázatvállaláshoz pedig anyagi eszközök kellenek - így kommentálta Peter Brook, a kortárs színház egyik legjelentősebb rendezője a Le Monde című napilapban a francia kulturális kormányzat azon döntését, hogy felére csökkenti párizsi színházának nyújtott támogatást.
A mértékadó francia lap szerint fura hangulat uralkodik Brook színházában, a Bouffes du Nord-ban, amelynek léte jelenlegi formájában bizonytalanná vált. A teátrum éléről ugyanis a 85 éves mester december 31-én távozik.
A párizsiak özönlenek a külvárosi játszóhelyre, ahol a hónap elején mutatták be Peter Brook búcsúrendezését Egy varázsfuvola címmel. A szakmai és a közönségsiker egyaránt elképesztő, az előadásra az év végéig minden jegy elkelt. Mozart Varázsfuvola című operájának egyszerűsített, négy óra helyett másfél órás, varázslatos Brook-i változatát, amelyben nem zenekar, hanem csak egy zongora kíséri a fiatal énekeseket, minden este tombolva ünnepli a közönség.
"Az eredmény lélegzetelállító intenzitású költészet, olyan éles humor, amely vidámmá teszi az egész művet, valamint a Mozart-opera lényegét visszaadó nagyon pontos történetvezetés. Le a kalappal Brook előtt! Éljen soká!" - így méltatta kritikájában az előadást a Le Monde.
A siker ellenére a lap szerint a kulisszák mögött nyugtalanság uralkodik, ugyanis a színház jelenlegi működésének megőrzéséért folyik a harc a kulturális kormányzattal, amelyben visszavonulása előtt maga Brook is részt vesz.
Peter Brook egy külvárosi, lepusztult és elhagyatott egykori színházépületből Franciaország egyik leghíresebb színházát hozta létre a Bouffes du Nord-ban. A játszóhely 1876-ban eredetileg revüszínháznak épült, de 1952-ben végleg bezárták. Az angol rendező 1974-ben talált rá, s az Athéni Timon bemutatójával nyitotta meg újra. Itt játszották az elmúlt harminc év olyan mitikus előadásait, mint a Mahabharata vagy a Carmen. A Bouffes du Nord azóta fogalom lett a világban.
Brook két évvel ezelőtt a Le Monde-nak adott interjúban jelentette be, hogy színháza jelenlegi zenei vezetőjének, a 45 éves Olivier Manteinek és az 50 éves Olivier Poubelle-nek, számos párizsi befogadó jellegű zenei terem programszervezőjének adja át 2010 végén a Bouffes du Nord vezetését.
Az idei műsortervet még közösen állították össze, de jövő évtől a két új igazgató már egyedül dönt. Brook véleménye szerint Mantei és Poubelle meg fogják tudni tartani a színház jelenlegi dinamikáját, mindketten jól ismerik a helyet, s a rendező kívánságának megfelelően - a színházépület egykori rendeltetése szerint - a zenés előadások és programok erősítését tűzték ki célul. Prózai bemutatók továbbra is lesznek, köztük Peter Brook előadásai, aki rendezőként a társulat tagja marad.
A teljes szellemi függetlenséggel működő magánszínház - amely elsősorban külföldi vendégjátékaiból termeli ki az évi 4-6 millió eurós működési költségeihez szükséges pénzt - egyedi státuszt élvez Franciaországban: az államtól eddig évi 1,3 millió euró támogatást kapott. A színházban működik a Nemzetközi Színházi Kutatóközpont, ahol igazgatói posztról való leköszönése után is tovább kíván dolgozni a rendező.
Január 1-től az állam azonban felére csökkenti a támogatást, s csak 700 ezer eurót irányzott elő a Bouffes du Nord-nak, ebből 300 ezer eurót személyesen Brooknak, 400 ezret pedig a központnak. A két új igazgató számított arra, hogy a mester távozásával valamennyire csökken az állami szubvenció, de arra nem, hogy ennyi elvonással kell számolniuk. "Ambiciózus a jövő évi program, amelyet nem fogunk tudni megvalósítani. Ez hatalmas veszteség" - mondták a lapnak.
A kulturális kormányzat azzal magyarázza a döntést, hogy a támogatást eddig a rendező és nem a színház kapta. Brook eladta a bérleti szerződést a két új igazgatónak, akik mostantól egyedül felelősek a színházért. "Az állam nem szólt bele ebbe a folyamatba. Ne kérjék most tőlünk, hogy a helyet úgy finanszírozzuk, mint bármely más állami színházat. Már a 400 ezer euró is sok" - mondta a lapnak Georges-Francois Hirsch, a kulturális minisztérium képviselője.
Peter Brook elismeri, hogy az állami támogatást ő, és nem a színház kapta évtizedeken át. Ugyanakkor nem akar a "pénzről szóló polémiába" belemenni. Csak arra hívta fel a figyelmet, hogy "a minőség megtartásához kockáztatni kell, a kockázatvállaláshoz pedig anyagi eszközök kellenek".
A Le Monde pedig azt hangsúlyozza, hogy a közvélemény számára a Bouffes du Nord nem egyszerűen egy magánszínház, hanem a támogatott színház jelképe lett. Hasonlóan egy másik külvárosi társulathoz, Ariane Mnouchkine Napszínházához. Mindkét hely a "világ végén" található, ahol egyszerű körülmények között és az állami támogatásnak köszönhetően megfizethető áron lehet világszínvonalú előadásokat látni.
A párizsiak özönlenek a külvárosi játszóhelyre, ahol a hónap elején mutatták be Peter Brook búcsúrendezését Egy varázsfuvola címmel. A szakmai és a közönségsiker egyaránt elképesztő, az előadásra az év végéig minden jegy elkelt. Mozart Varázsfuvola című operájának egyszerűsített, négy óra helyett másfél órás, varázslatos Brook-i változatát, amelyben nem zenekar, hanem csak egy zongora kíséri a fiatal énekeseket, minden este tombolva ünnepli a közönség.
"Az eredmény lélegzetelállító intenzitású költészet, olyan éles humor, amely vidámmá teszi az egész művet, valamint a Mozart-opera lényegét visszaadó nagyon pontos történetvezetés. Le a kalappal Brook előtt! Éljen soká!" - így méltatta kritikájában az előadást a Le Monde.
A siker ellenére a lap szerint a kulisszák mögött nyugtalanság uralkodik, ugyanis a színház jelenlegi működésének megőrzéséért folyik a harc a kulturális kormányzattal, amelyben visszavonulása előtt maga Brook is részt vesz.
Peter Brook egy külvárosi, lepusztult és elhagyatott egykori színházépületből Franciaország egyik leghíresebb színházát hozta létre a Bouffes du Nord-ban. A játszóhely 1876-ban eredetileg revüszínháznak épült, de 1952-ben végleg bezárták. Az angol rendező 1974-ben talált rá, s az Athéni Timon bemutatójával nyitotta meg újra. Itt játszották az elmúlt harminc év olyan mitikus előadásait, mint a Mahabharata vagy a Carmen. A Bouffes du Nord azóta fogalom lett a világban.
Brook két évvel ezelőtt a Le Monde-nak adott interjúban jelentette be, hogy színháza jelenlegi zenei vezetőjének, a 45 éves Olivier Manteinek és az 50 éves Olivier Poubelle-nek, számos párizsi befogadó jellegű zenei terem programszervezőjének adja át 2010 végén a Bouffes du Nord vezetését.
Az idei műsortervet még közösen állították össze, de jövő évtől a két új igazgató már egyedül dönt. Brook véleménye szerint Mantei és Poubelle meg fogják tudni tartani a színház jelenlegi dinamikáját, mindketten jól ismerik a helyet, s a rendező kívánságának megfelelően - a színházépület egykori rendeltetése szerint - a zenés előadások és programok erősítését tűzték ki célul. Prózai bemutatók továbbra is lesznek, köztük Peter Brook előadásai, aki rendezőként a társulat tagja marad.
A teljes szellemi függetlenséggel működő magánszínház - amely elsősorban külföldi vendégjátékaiból termeli ki az évi 4-6 millió eurós működési költségeihez szükséges pénzt - egyedi státuszt élvez Franciaországban: az államtól eddig évi 1,3 millió euró támogatást kapott. A színházban működik a Nemzetközi Színházi Kutatóközpont, ahol igazgatói posztról való leköszönése után is tovább kíván dolgozni a rendező.
Január 1-től az állam azonban felére csökkenti a támogatást, s csak 700 ezer eurót irányzott elő a Bouffes du Nord-nak, ebből 300 ezer eurót személyesen Brooknak, 400 ezret pedig a központnak. A két új igazgató számított arra, hogy a mester távozásával valamennyire csökken az állami szubvenció, de arra nem, hogy ennyi elvonással kell számolniuk. "Ambiciózus a jövő évi program, amelyet nem fogunk tudni megvalósítani. Ez hatalmas veszteség" - mondták a lapnak.
A kulturális kormányzat azzal magyarázza a döntést, hogy a támogatást eddig a rendező és nem a színház kapta. Brook eladta a bérleti szerződést a két új igazgatónak, akik mostantól egyedül felelősek a színházért. "Az állam nem szólt bele ebbe a folyamatba. Ne kérjék most tőlünk, hogy a helyet úgy finanszírozzuk, mint bármely más állami színházat. Már a 400 ezer euró is sok" - mondta a lapnak Georges-Francois Hirsch, a kulturális minisztérium képviselője.
Peter Brook elismeri, hogy az állami támogatást ő, és nem a színház kapta évtizedeken át. Ugyanakkor nem akar a "pénzről szóló polémiába" belemenni. Csak arra hívta fel a figyelmet, hogy "a minőség megtartásához kockáztatni kell, a kockázatvállaláshoz pedig anyagi eszközök kellenek".
A Le Monde pedig azt hangsúlyozza, hogy a közvélemény számára a Bouffes du Nord nem egyszerűen egy magánszínház, hanem a támogatott színház jelképe lett. Hasonlóan egy másik külvárosi társulathoz, Ariane Mnouchkine Napszínházához. Mindkét hely a "világ végén" található, ahol egyszerű körülmények között és az állami támogatásnak köszönhetően megfizethető áron lehet világszínvonalú előadásokat látni.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről