A filmvilág legrangosabb kitüntetését 1927-ben alapították, hogy elismerjék a mozgóképipar legjelesebb alkotóinak tevékenységét. Az Akadémiai Díjakat (Academy Awards) először 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt szállodában, zártkörű banketten nyújtották át 12 kategóriában. A szobrocskára 1931-ben ragadt rá az Oscar elnevezés, a legelterjedtebb legenda szerint Margaret Herricket, az akadémia első könyvtárosát emlékeztette a figura Oscar nevű nagybátyjára.

A 33,2 cm magas, 24 karátos arannyal bevont szobrot George Stanley szobrász formázta meg, 1945-ig minden darab egyedi példányként került ki keze alól. A filmtekercsen álló, teste előtt kardot tartó lovag kezdetben bronzból, később a britannia nevű, könnyebben megmunkálható ónötvözetből készült.

A díjazottak nevét - a korai lapzárta miatt - évekig megkapták az újságok, amikor azonban 1940-ben az egyik lapban a bankettre érkező vendégek már olvashatták az eredményt, áttértek a lepecsételt borítékokra.

Az 1932-es gálát közvetítette először a rádió, az 1954-est a televízió (a vezető riporter Ronald Reagan későbbi elnök volt), színesben 1966-tól sugározzák az eseményt. Egymilliárdnál többen először 1990-ben nézték a gálát, amelyet tavaly már iPhone-on is élőben lehetett követni.
Ma már több mint húsz kategória létezik, a legfiatalabb a 2002-ben bevezetett animációs nagyjátékfilmeké. A tavalyi évtől kezdve ismét tíz alkotást jelölnek a legjobb film kategóriájában, s az idén - a Szépség és a Szörnyeteg (1991), valamint a tavalyi Fel után - ismét van animációs film (a Toy Story 3.) a jelöltek közt.

1968 óta kötelező a díjazottak és a díjátadók számára az alkalomhoz illő, elegáns viselet (1967-ben Julie Christie pöttyös miniruhája okozott megdöbbenést), a nyertesek az idén mindössze 45 másodpercig hálálkodhatnak.

A szigorúan vett "szakmai" díjak mellett az akadémia több különdíjat is adományoz, köztük a Jean Hersholt Humanitárius Díjat és a tiszteletbeli Oscart (Honorary Award), amelyet már novemberben átadtak Kevin Bronlow brit filmtörténésznek, Eli Wallach amerikai színésznek és - távollétében - Jean-Luc Godard francia rendezőnek. Nem "igazi" Oscar és nem is minden évben ítélik oda a harmincas években alapított Irving G. Thalberg-emlékdíjat, amelyet olyan rendezők is kaptak már "vigaszdíjul", akik rászolgáltak volna, mégsem nyertek igazi Oscart, mint az ötször jelölt Alfred Hitchcock és a kilencszer jelölt Ingmar Bergman.

Az emlékdíjat már szintén átadták novemberben Francis Ford Coppolának.

Az akadémia bejelentése szerint idén a nyertesek nevét a korábbi egyszerű fehér borítékok helyett vörös pecséttel és szalaggal lezárt aranyszínű, Oscar figurájával díszített boríték rejti, amelyben egy különleges, s ugyancsak Oscar alakjával ellátott lakkozott kártyán olvasható majd a kitüntetett neve.