A kötet - ahogy előszavában is olvasható - nem törekszik arra, hogy a költő pályájának Magyarországon megszokott, hagyományos bemutatása legyen.

Tulajdonképpen nem is monográfia, azaz egy életmű azonos szempontok alapján, következetesen végigvizsgált feldolgozása, hanem a szerzőnek Szabó Lőrinc különböző pályaszakaszairól és műveiről írott tanulmányainak kötetté érett gyűjteménye.

Az MTI-nek Kulcsár-Szabó Zoltán elmondta, hogy mintegy másfél évtizede foglalkoztatja Szabó Lőrinc költészete, s munkájában nagy segítség volt az a filológiai kutatás, amely Kabdebó Lóránt irodalomtörténész vezetésével zajlik immár évtizedek óta.

Mivel az új könyv írásai nem egy időben születtek, ezért módszertanilag is különböznek egymástól. Némi irodalomelméleti eklektika jellemzi a belőlük összeálló kötetet.

Mint a szerző hozzátette, igyekezett a Szabó Lőrinc-i életműhöz új utakat feltárni, és olyan témákat érinteni azzal kapcsolatban, amelyekkel eddig nem foglalkoztak annyit a szakirodalomban.

Példaképp a kultúratudományi, világirodalmi összefüggések bemutatását említette. Mint hozzáfűzte, Szabó Lőrinc költészete abban időszerű, ahogy a kortárs magyar alkotók műveiben tovább él.