Az intézet kiállítótermében Csáder Lászlónak mintegy száz munkája, köztük plakátok az 1930-as évekből, könyvtervek, folyóiratborítók és fotók láthatók - mondta Csáder Judit fotográfus, a szlovákiai magyar művész lánya szerdán az MTI-nek.

Csáder László 1936-ban Jan van der Linden ajánlására Amszterdamba ment dolgozni; grafikai és tipográfiai terveket készített jelentős holland cégek, valamint angol és német kiadók számára.

A Bauhaus végzőseinek körében mozgott, és a Bauhaus által inspirált holland Nieuwe Kunstschool esti kurzusait látogatta, ahol felajánlották neki, hogy álljon a grafikai műhely élére.

Hollandiai tartózkodása alatt Csáder László élénken érdeklődött a modern tipográfia és a megtervezett betű témaköre iránt, együtt dolgozott a neves tipográfussal, Stefan Schlesingerrel. A második világháború kitörését követően visszatért Szlovákiába - foglalta össze édesapja tevékenységét lánya.

Ebből a korszakból láthat az érdeklődő könyvgrafikákat, betűtíusok terveit, cégeknek küldött információs prospektust, plakátokat, köztük például magyar népi együttes fellépéséről, a komáromi területi magyar színháznak készített programfüzeteit, Fábry Zoltán író, esszéista, kritikus köteteinek borítóit és legalább 25 fotóját.

Mint Csáder Judit elmondta, édesapja avantgárd korszakában a házfalakra festett, krétával rajzolt ábrákat fotózta és ebből készített sorozatot. Tájképei sem klasszikusak: a horizont hol túl magasan, hol túl alacsonyan van a képein, ezeken a fotókon a kompozíció a lényeg.

Csáder László 1909-ben született Csallóközcsütörtökben (Strvrtok na Ostrove), Budapesten tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán. Ő volt az első, aki a háború utáni Csehszlovákia számára bélyegtervet készített, valamint plakátokat és egyéb reklámgrafikákat. A korai ötvenes évektől tipográfusként dolgozott több folyóiratnak, huzamosabb ideig munkatársa volt a Madách és a Tatran, valamint az Állami Zenei Kiadónak.

Kiállítása a budapesti Szlovák Intézetben április 14-ig tart nyitva.