bezár
 

zene / interjú

Zeneileg elszigetelt közösség már nincs
Zeneileg elszigetelt közösség már nincs
Balogh Máté még középiskolás volt, mikor felhívták rá – többen is – a figyelmemet. Aztán, amikor a Zeneakadémiára járt,  egyik mestere, Jeney Zoltán dicsekedett, hogy van egy különleges tanítványa. Sorra nyeri a rangos zenei versenyeket, jelen van a legismertebb kortárszenei fesztiválokon. Feltűnést kelt a Szőllősy Andrásról szóló doktori disszertációjával, kiegészítő példatárt készít Gárdonyi Zoltán alapkönyvéhez, az Elemző formatanhoz. Egyik szervezője a FUGA kortárszenei koncertjeinek. Ma már zeneakadémiai tanár, és ő a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke. Nem utolsósorban rendkívül termékeny, nagyon magas szinten komponáló zeneszerző. Alig múlt harminc éves.  
Aki mindenben önfejű volt
Aki mindenben önfejű volt
Bali Jánost a doktori koncertjén ismertem meg. A koncertről a telefonommal készítettem egy kétes minőségű hangfelvételt, amit azóta többször visszahallgattam. Merthogy akkora élmény volt. A koncert után János témavezetőjével – Vidovszky Lászlóval – valamint tüneményes feleségével – Pétery Dóra orgona- és csembalóművésszel – elmentünk a pécsi éjszakába vacsorázni. Ez a személyes kapcsolatunk kezdete.  Aztán a sors akarata szerint kollégák lettünk, ugyanabban az intézményben tanítunk. Volt már, hogy beültem órájára. Lenyűgöző előadó, széles látókörű, művelt zenész és zeneszerző. Mind a barokk, mind a kortárs zene avatott szakértője, aki folyamatosan párhuzamokat talál a régi és az új között. 
Producer a zenekar élén
Producer a zenekar élén
A trombitaművész-marketingközgazdász Horváth Zsolt 2003-ban lett a Pannon Filharmonikusok (akkor még Pécsi Szimfonikus Zenekar) igazgatója. Szervezeti újításainak köszönhetően a zenekar nem csupán többszörösére növelte közönségét, de a magyar és a nemzetközi zenei színtér aktív és elismert szereplőjévé is vált.
A népzene több mindent elbír, mint a műzene
A népzene több mindent elbír, mint a műzene
Balatoni Sándort személyesen csak 2021-ben ismertem meg, noha ugyanabban a városban – Pécsen – élünk. Az ok talán az, hogy nem ugyanabban a művészeti közegben tartózkodunk. Ő a konzervatív-liturgikus és vokális területen dolgozik, én az avantgarde-elektronikusban. Más közösség más elvárásokkal, más preferenciákkal, más értékekkel. Vannak azért közös pontjaink az életünkben, ilyen például a vokális érdeklődés. Így ha személyesen nem is ismertem, figyeltem mind a zeneszerzői, mind az orgonaművészi tevékenységét. Szeretnék ezekről a későbbiekben külön is írni ezen az oldalon: figyelemre méltó, amit csinál. Augusztusban találkoztunk, személyében egy csendes, szerény, mosolygós fiatalembert ismertem meg. 
A tapasztalat hitelessé tesz
A tapasztalat hitelessé tesz
Győri Noémi fuvolaművész a világ leghíresebb hangversenytermeinek rendszeres vendége, folyamatosan úton van, felvételeket készít és kutatómunkát végez; emellett két gyermek édesanyja.
A zene felemel
A zene felemel
Snétberger Ferenc Liszt- és Kossuth-díjas gitárművész és zeneszerző, aki mindig a műfaji sokszínűségre törekszik. Zenéjében ötvözi a jazzt, a komoly és cigányzenét, a bossanovát vagy a flamencot.  Nemcsak itthon, külföldön is ismert és elismert zenész ‒ fellépett Európa legfontosabb koncerttermeiben, turnézott Japánban, Indiában, Koreában vagy az Egyesült Államokban is ‒, azonban hosszú út vezette a nemzetközi sikerekig. Salgótarjánban született, nagyon nehéz körülmények között nevelkedett, és éppen ez a nehéz kezdet alapozta meg számára a már nemzetközi zenei berkekben is népszerű, Snétberger Zenei Tehetség Központ alapötletét: hátrányos helyzetű fiatal tehetségek segítését, hiszen a zene ki- és felemel.
Kell egy kollekció!
Kell egy kollekció!
Szabó Ferenc Jánossal – aki zongoraművész, muzikológus és zeneakadémiai tanár – beszélgetek abból az apropóból, hogy megjelent egy lemeze, amin közreműködik, de a lemez az ő kutatómunkájának gyümölcse: egy méltatlanul elfeledett, a tizenkilencedik században élt magyar zeneszerző, Végh János dalait adta közre. Az interjú azt boncolgatja, milyen szelekciós folyamatokon kellett átmenni ahhoz, hogy valaki fölfedezzen egy elfeledett zeneszerzőt. Közben kitérünk arra is, hogy a szelekció milyen szerepet játszhat a zene felfedezésében úgy általában.  
Addig jó, amíg van hova tekintenünk felfelé
Addig jó, amíg van hova tekintenünk felfelé
Madaras Gergely hat évig vezette az Orchestre Dijon Bourgogne zenekart és a Savaria Szimfonikusokat, jelenleg pedig az Orchestre Philharmonique Royal de Liège zeneigazgatója. Emellett folyamatosan turnézik világszerte: repertoárja Bachtól a magyar kortárs zenéig minden korszak és sokféle nemzetiség zenéjét felöleli, de nem kevésbé színes vagy hosszú azoknak a zenekaroknak a listája sem, akikkel együttműködött.
A klasszikus zenei ipar motorjai
A klasszikus zenei ipar motorjai
Csonka András másfél évtizede behatóan ismeri és aktívan alakítja a magyar és nemzetközi hangversenyéletet. 2006 és 2012 között a MÜPA vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, azóta pedig a Zeneakadémia programigazgatói tisztét tölti be.
Zenélni csak kompromisszumok nélkül érdemes
Zenélni csak kompromisszumok nélkül érdemes
Harcsa Veronika Fonogram-díjas jazzénekes, neve az európai és az ázsiai jazz körökben is ismerősen cseng. Eddig mintegy harmincöt ország fesztiváljain és klubjaiban lépett fel, gyakran dolgozik együtt világhírű partnerekkel, a Művészetek Völgyében saját udvart vezet, szöveget ír és zenét szerez, emellett proaktivitásával nagyban hozzájárul önmaga menedzseléséhez is. Sikerének egyik titka, hogy soha nem volt hajlandó zenei kompromisszumot kötni: művészete nem a megalkuvásról, hanem az önkifejezésről szól.
4   5   6   7   8   9   10   11   12 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés