zene / előadás
2007. 05. 08.
Hol találkozik a poszt-pop, és vokál house neon-pink világa a metál-fekete noise-al, grind core-al, és breakcore-al? Hol sétál kézenfogva a szigorúan strukturált, lüktető techno és az akadémikusabb hangzású széttöredezett avantgard zene? Mi kapcsolja össze az aszfaltrobbantó zajt és a neutralitásba hajló minimalizmust? A válasz a professzionalitás és az autonóm hangzás, ami műfajok és szubkulturák felett köti össze a minőségi zenére vágyó embereket; az Ultrahang fesztivál szervezői ezt képviselik.
2007. 05. 07.
Ascher Tamás életet lehelt az Operaház poros kulisszái közé, Vajda János zenéje szellemes és fogyaszthatóan posztmodern, Csokonai utánozhatatlan rokokó börleszkje pedig olyan, mint a mentolos étcsokoládé: egyszerre keserédes és pikáns.
2007. 04. 25.
Ritkán örül az ember műsorváltozásnak, s még ritkábban, ha Rost Andrea mondja le koncertjét – ám ezúttal hálásak lehettünk a sorsnak. Szergej Kacsatrian szemtelenül fiatal, mégis úgy hegedül, mint... erre nem merek hasonlatot mondani. Ha tehetik, hallgassák meg, rendeljék meg felvételeit, és drukkoljunk együtt, hogy mihamarabb újra Magyarországon lépjen fel!
2007. 04. 20.
A progresszív elektronikus zenei műfaj sokszoros átlényegülésen ment keresztül, hogy megújult, nyirkosan fémes ábrázatát egy kitűnő hazai rendezés keretében, a maga 8 órás terjedelmével mutathassa meg – a jelenleg még felkészületlen hazai közönségnek.
2007. 04. 18.
Budapesti pogány napok 2.: a Moonsorrow-koncert másnapján cseh és román metálegyüttesek jártak Budapesten, hogy szláv tradíciókról, illetve az erdélyi spiritualitásról énekeljenek. Dicső múlt és pagan metál nálunk és más nemzeteknél.
2007. 04. 17.
A Smárton Trió tagjai remek humorérzékkel megáldott fiatalemberek. E szerencsés adottságukat nemcsak olyan szójátékok megformálásában kamatoztatják, mint a Sütő Márton gitáros nevéből gyártott, hanem zenés mulatságok prezentálásában is, melyek során alkimista precizitással vegyítenek ösztönösséget és intelligenciát.
2007. 04. 16.
A sors kegyes volt a magyar – budapesti – metálosokkal: egy szűk hónap leforgása alatt olyan bandák élő produkcióját nézhették meg, mint a Cannibal Corpse, a My Dying Bride, a Testament, a Korpiklaani, a Moonspell, vagy a GWAR. Az underground rajongók számára is ünnep volt április eleje, hiszen a folkos pogány metál legjelesebb képviselői jártak a budapesti klubokban: a finn Moonsorrow, a román Negura Bunget és a lett Skyforger. Első nap: finn harci duhajkodás.
2007. 04. 13.
Öröm volt nézni a japánok magyar táncát, ahogy a teljesen különböző szellem és mozgáskultúra tökéletesen más mozdulatokat eredményezett. Sokkal inkább az akrobatikus oldalról közelített Shibata úr a férfitánchoz: a vaskos, erős mozgás és a duhaj csapkodások helyett légies lépéseivel amolyan "Jackie Chan és a magyar néptánc talákozása" érzést keltett bennem.
2007. 04. 12.
Milyen zenéket írnak a másik féltekén? Hogyan játszik "európai", sőt, "magyar" muzsikát egy latin-amerikai zenekar? Egyáltalán, nincs Budapesttől egy kicsit messze Brazília? Nos, mint kiderült, épp eléggé… A São Pauloiaknak mindenesetre jobban feküdt a karneváli hangulat, mint Bartók vagy Debussy.
2007. 04. 11.
"A nyomtatott vagy fénymásolt fanzine-ekre most minden eddiginél nagyobb szükség van, ezek nélkülözhetetlenek a színtér számára! Nem szabad elveszniük, és roppant boldoggá tesz, hogy ma is léteznek olyan remek kiadványok, mint pl. […] a Stygian Shadows" – Iron Incubus, a Blood of the Ancients fanzin szerkesztője, a Hellish Crossfire gitárosa (SS#13-14, 41.)
