színház / kulissza
2011. 07. 02.
Tavaly, a X. POSzT után azt írtam, hogy a vezetés (Jordán Tamás és Simon István) leköszöntével egy korszak véget ért a fesztivál történetében, most, a XI. után pedig azt kell írnom, hogy az új még nem kezdődött el. Hogy ez a bizonytalan, köztes helyzet csak az idei fesztiválra volt jellemző, vagy hosszabb távon sem számíthatunk másra, az ma még szintén bizonytalan.
2011. 05. 26.
Több mint negyvenöt éve minden májusban megrendezik Berlinben a Theatertreffent, azaz a színházi találkozót, melynek a magvát az adott év németajkú területen bemutatott tíz prominens, egy héttagú zsűri által válogatott előadása képezi. Az idei válogatás, mely a 2010 februárjától 2011 januárjáig bemutatott előadásokból merít, számos meglepetéssel szolgál.
2011. 03. 26.
Szoros versenyben A sivatag rózsája című darabjával Zelei Miklós nyert, a közönségdíjat Karafiáth Orsolya és A Godzilla című zenés színművéből készült előadás kapta a békéscsabai drámaíróversenyen. Péntek este indult a derbi, amikor a három versenyző megkapta a témát. Másnap reggelre elkészültek a szövegkönyvek, amelyekből vasárnap estére előadás készült. A zsűri és a közönség döntött, mindenki nyert. Főleg én, mert celeb lettem.
2011. 01. 29.
A szólók esetén hat, a duók számára kilenc percben maximált időkeret sokszor csupán egyetlen ötletre elég, ennek ellenére az idei válogatás első két napjára nem jutott be egyetlen igazán „egylövetű” (performansz jellegű) darab sem, ami a táncszakmai színvonalat nyilvánvalóan felfelé mozdította, de egyben kevesebb lehetőséget adott a nézőtéri rácsodálkozásra is.
2010. 12. 28.
Hallgassátok csak! Már kezdjük is a mesét. Mire a végére érünk, többet tudunk majd, mint most, az elején. Volt egyszer egy mese, Hans Christian Andersené, amit a Szputnyik társulata színre vitt. Szabó-Székely Ármint, az előadás dramaturgját kérdeztük a Hókirálynő létrejöttéről a Színművészeti folyosóján.
2010. 12. 08.
Levegőt karcolok, és nem adom fel akkor sem, ha nemesebb anyagot kell megidéznem, mint ami vagyok. Súlyos probléma: hogyan érzékeltessünk áttetsző milligrammokat, ha dekázni sem tudunk. Vagy megint másképp: úgy vagyok Metz Katalinnal, ahogy a homeopátiával, megsejtettem a lényeget, de tudás nem lett belőle. Nem csak esztétikai horizontja szalad(t) túl lehetőségeimen.
2010. 09. 06.
A bábjáték a köztudatban a színjátszás gyermekeknek szóló ágaként él, és a színházba járók többségének még ma sem jut eszébe, hogy esti programként, a gyerekei nélkül, épp egy bábelőadásra üljön be. Pedig nálunk is léteznek felnőtteknek szóló előadások, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy háromévente Pécsett rendezik meg a felnőttbábfesztivált, idén éppen a tizenötödiket.
2010. 08. 21.
Gyalogosan, csomagokkal megrakottan rovom a bácskai Temerin utcáit. Van nálam egy térkép, elő se vettem eddig, a buszmegállótól három sarokra már magyar szót hallok. Elnézést kérek, megkérdem, jó irányba-e a vásártér felé? Kedvesen végigmérnek, arra van. Csak nem a Tanyaszínházra? Ördögük van, oda.
2010. 06. 22.
A jubileumi Pécsi Országos Színházi Találkozó a megszokott programkavalkádhoz képest az idén még bőségesebb kínálattal jelentkezett. Ez azt eredményezte, hogy szegény néző folyamatosan frusztrálódott, hogy mit is válasszon négy párhuzamosan zajló program közül. Így aztán vagy belátta, hogy csak morzsákat csipegethet, vagy fejveszetten rohangált egyik helyszínről a másikra. És akkor még arra sem maradt ideje, hogy a megújult, autótlanított belváros hangulatát élvezze.
2010. 06. 07.
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg Veszprémben A Tánc Fesztiválját, mely a város egyik legrangosabb kulturális eseménye. A rendezvényen nem kisebb művészek vettek részt, mint a Szegedi Kortárs Balett, Ladányi Andrea, Bozsik Yvette vagy éppen Frenák Pál társulata. A zsűri és a közönség idén is kiválasztotta az általuk legjobbnak ítélt előadásokat…
