bezár
 

art&design

2018. 01. 09.
Dimenzionizmus a bábművészetben
Billentyűk – Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ha legkorábbi pályámat számba veszem, a bábszínházzal kezdődött: az udvarbeli gyerekeknek játszottam a veranda ablakából két-három bábfigurával, amelyek valójában a babáim voltak, és általában valamelyik cselekményes ének elevenedett meg a lelkes közönség előtt.

Akkoriban Csíkszeredában állandó bábszínház nem létezett (hogy most van-e, nem tudom), de jöttek vendégelőadók az Atheneumba, és az iskolában is báboztunk. Korai irodalmi élményeim is voltak, hiszen Collodi Pinocchióját olvastam, és talán láttam is a filmet (van valamilyen halvány, zavaros és félelmetes emlékképem), s mindebbe valószínűleg belekeveredik Alekszej Tolsztoj Aranykulcsocskájának Buratinója is.

Ez a MODEM-beli kiállítás azonban valami egész másról szól, s nekem egyből eszembe jutott Tamkó Sirató Károly 1936-ban írt dimenzionista kiáltványa (Dimenzionista manifesztum) – amelyben a művészetek egymásba hatolásáról olvashatunk, s amit ma „összművészetnek” szokás nevezni. Tamkó azt mondja: „A fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön – a régebbi formákat és a kizajlott lényegeket a kevésbé igényes művészek zsákmányául hagyva – az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el!” (Kiemelés tőlem: L.E.). Ezt érvényesnek érzem Blattner Gézára is, aki élete során számtalan bábszínházat vezetett, különleges bábokat tervezett, és maga köré vonzott számtalan tehetséges alkotót, főleg festőket, szobrászokat, iparművészeket, de írókat, költőket, zenészeket és színészeket is. Blattner bábszínházával a közös tevékenységnek és a művészi közösségnek olyan dinamikája született meg, amely a bábművészetben revelációnak tűnik. Az a fejlődés tehát, ami a világban és a művészetben végbement, s amelyet Tamkó Sirató egy évtizeddel később kiáltványban fogalmazott meg, a bábművészetben is utat tört. Ráadásul ez is Párizsban, az akkori idők virágzó művészeti világközpontjában, hiszen képzőművészek csinálták ezt a színházat, „komponált látványként"[1] értelmezve azt, ahol zene, rendezés, fényhatások, mozgás, vizualitás egybeszövésével minden mesterségbeli és egyéb tudásuk, fantáziájuk megelevenedhetett a bábokban és az előadásokban. Igaz ugyan, hogy Kosztolányi két évvel korábban már itthon is nagy elismeréssel méltatta Blattner bábszínházát, mégis ugyanaz érvényes rá, mint amit Szombathy Bálint Tamkó Sirató Károly vonatkozásában megfogalmaz: „kénytelen beállni tudósaink, feltalálóink és művészeink ama hosszú sorába, amelyben mindenki távoli európai és amerikai célpontok felé mozogva keresi az érvényesülés lehetőségét és a megértést".[2]

Billentyűk, enteriör - MODEM, 2017 - Czeglédi Zsolt felvétele

A magyar művészek erősen betagozódtak a dada és az avantgárd hozta pezsgő francia művészeti életbe, és 1929-ben a francia lapok már lelkesen méltatták Blattner Arc-en-ciel (Szivárvány) bábszínházát, kijelentve, „hogy a bábok nemcsak az élőket utánozhatják, hanem akár létrehozhatják a saját művészetüket is” (Kiemelés tőlem: L.E.).[3] Meg kell itt jegyeznem, hogy nem látok kapcsolatot életének első, majd utolsó festőkorszaka és a közbeeső bábjátszás között, és nem véletlen, hogy bár Blattner Géza képzőművészként indult és úgy is halt meg, a nemzetközi és a magyar színháztörténet bábművészként kanonizálta.[4] A pályaív emelkedését a második világháború törte meg, ahogyan Blattner magánéletét is: ekkor széledtek szét az alkotótársak, ekkor vesztette el feleségét, ekkor mentek tönkre bábjai is. Eredeti figurái közül csak kevés maradt fenn, azok is leginkább külföldi gyűjteményekben, múzeumokban.

Blattner bábszínháza – mint egyszerre több érzékszervre ható összművészeti megmozdulás – mellérendelő és egymást értelmező, támogató viszonyba helyezi és kapcsolja össze a művészeti ágakat, és ezt a tárlat részleteiben tárja elénk. Ezért a kiállítás egyik hívószava lehetne akár a „kiterjesztett határok” fogalom is, két szempontból: egyrészt a blattneri bábművészet összetettségénél fogva, másrészt a kiállítás felépítésének komplexitásából adódóan. A tárlat három monitoron mutatja be azokat a művészeket, jelentős és kevésbé ismert magyar és francia alkotókat, akikkel Blattner Géza összefogott az új, kísérletező színház megteremtéséhez. A legnagyobb teret A. Tóth Sándor kapja, aki ugyan mindössze három évet töltött Párizsban (1929-31) s az Arc-en-Cielben, mégis – a nemzetközi avantgárd bábművészeti mozgalom részeseként – annak formálójává, kiemelkedő egyéniségévé vált. Jelentősége később is megmaradt, s hazatérve is tartotta a kapcsolatot Blattnerrel, pl. ő tervezte később Az ember tragédiájának egyiptomi színét. A. Tóth Sándor munkáival több teremben is találkozhatunk, karakteres figurái a magyar kubista-expresszionista művészet jelentős darabjai. Kubista szemlélete bábfiguráiban, bábterveiben is megmutatkozik, különösen a síkbábok vonatkozásában. Festményeinek figurái a Kiss István készítette mozgó bábfilmen elevenednek meg, ez is tartalmas színfoltja a kiállításnak, és szervesen illeszkedik is abba.

Billentyűk - MODEM, 2017 - Kónya Ábel felvétele

Az avantgárd korszak után, az 1930-as évek második felében Blattner váltott: a modern darabok mellett hagyományosabb, komolyabb hangvételű, nagyobb lélegzetű misztériumjátékok is szerepelnek repertoárjában. E váltás akkor ment végbe, amikor új bábtechnikát talált ki: az úgynevezett billentyűs bábok 70 centis fa vázszerkezetét a játékosok a derekukra erősítve hordozták, a fejet, karokat, ujjakat pedig a tengelyre erősített, billentyűkhöz kötött madzagokkal, alulról mozgatták. (Ilyen bábokkal adták elő az 1937-es párizsi világkiállításon Az ember tragédiáját, amellyel aranyérmet szereztek.) A tárlat egyik monitorján Lellei Pál bábtervező mutatja be, hogyan rekonstruálta Blattner Géza billentyűs bábját, s hogyan működik, és láthatjuk azt kiállított tárgyként is.

Blattner Géza többi bábját is rekonstruálták a fényképek és leírások alapján, így találkozhatunk ismert figuráival, láthatjuk Vitéz Lászlót, Lúdas Matyit, a Hajdút, az Ördögöt, Az ember tragédiájának Kígyóját, valamint a Huszár Imrével közösen készített bábokat: a Tündért, a Halászt, a Halász feleségét.

Billentyűk - MODEM, 2017 - Kónya Ábel felvétele

A kiállítás az összes megmaradt dokumentumot bemutatja a művész magyarországi működéséről, valamint számos franciaországi dokumentumot is. Eredeti vajang bábot is kiállítottak. Blattner korai, itthoni korszakában vajang-bábokat is használt, első bábelőadásának a címe is Wayang Játékok volt. Láthatjuk Csáky József Luciferjét és Éváját, a Thanatosz, az utazó című előadáshoz a Walleshausen Zsigmond készítette Férfifejet és a Koffán Károly alkotta Kéz című művet. Koffánnak egyébként egy teljes külön kis terme van a Kéz rajzsorozatával, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria adott kölcsön, és az idős Blattner Géza is az ő nagyméretű fotóiról köszön ránk.

A MODEM átvezető folyosójának falán, elektronikusan látható Blattner üvegdia-sorozata – melyet maga rajzolt 40 éves munkásságáról 1960-ban –, meg két listarészlet ugyanerről.

A plakátokból, szórólapokból, fényképekből megtudható, hol és milyen közönség előtt mutatkozott be az Arc-en-Ciel, emellett bábtervek, bábok, báb- és előadás-rekonstrukciók – pl. A kiskereskedő történetének rekonstrukciója egy 2011-ben készült francia filmen, amely szintén folyamatosan pereg –, életrajzi filmek, írásos dokumentumok, fotók, bábfajták, interaktív elemek, átkapcsolható fények vezetnek azon az úton, amely a bábművészet fejlődését és megújulását eredményezte. Számos fotót láthatunk a korabeli előadásokról is. A könnyű ember (Balázs Béla Blattner számára írta), Sextour, Bendzsó úr és pelikánja, Az Ádám misztérium képeit a PIM Országos Színházművészeti Múzeum és Intézet kölcsönözte, amely egyébként szakmailag négy debreceni intézménnyel (Csokonai Színház, Déri Múzeum, MODEM és Vojtina Bábszínház) működött együtt a kiállítás létrehozásában, Láposi Terka és Kónya Ábel kurátorokkal az élen.

A legnagyobb térben színpad áll, ezen hetente a Vojtina Bábszínház rendhagyó bábelőadásokra várja a gyerekeket, és felnőtteknek is tartanak havonta egyszer előadást, hiszen Blattner Géza bábszínháza is elsősorban a felnőtteknek szólt – ez is új volt a maga idejében.

A Vojtina Bábszínház előadása a Billentyűk... című kiállításban, MODEM, 2017 - Czeglédi Zsolt felvétele

Blattner Géza megérdemelten került a kiállítóhelyek érdeklődésének középpontjába. Nemcsak magyarországi, de nemzetközi hatása is igen jelentős. Blattnertől tanult a francia avantgárd bábszínház egyik legjelesebbje, Yves Joly, az ő hatására kezdett bábozni Frédéric O’Brady. Az Arc-en-Cielből indult, majd saját bábszínházat teremtett Detre Szilárd. Blattner Géza hatását a szakemberek máig hatónak tartják.[5]

 


[1] A fogalmat a kurátori felvezető szöveg is használja.

[2] Szombathy Bálint: "Szakirodalmi eligazítások a dimenzionizmusban", Képírás - Internetes folyóirat, 2018. január, megjelenés alatt.

[3] Idézi Lőrinc László Drámaian magyar című cikkében 

[4] Lásd pl. GERVAIS, André-Charles: Marionnettes et marionnettistes de France, Bordas, Párizs, 1947. 131-142. o. 

[5] "Blattner Géza művészete Franciaországban bábreneszánszot indított el. A játékosok több generációjára tett hatása mind a mai napig érezhető", írja róla Wolfgang Till német bábtörténész 1986-ban, s idézi Lőrinc László a Pedagógus Kutatói Pályadíj átvételekor az Akadémián

 

Billentyűk - Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

(4026 Debrecen,
Baltazár Dezső tér 1.)

Megtekinthető 2018. február 25-ig, nyitvatartási időben.

 

Fotók: Czeglédi Zsolt és Kónya Ábel

A lead-ben és a főoldalon szereplő képek Kónya Ábel fotói.

nyomtat

További írások a rovatból

art&design

Mi ez a tömeg? Mi ez a tömeg?
Interjú Horváth Éva Mónika festőművésszel
art&design

A rothadás nedűje és a dehumanizált művészet vidámsága A rothadás nedűje és a dehumanizált művészet vidámsága
Győrffy László: Bízunk az enyészetben
art&design

Felület, tér és tömeg határán Felület, tér és tömeg határán
Oláh Norbert Tűzfalak című kiállításáról a Kahan Art Space-ben
art&design

Isten képmására Isten képmására
Kibékülés - Időszaki kiállítás a Pannonhalmi Főapátság Monostori Kiállítóterében

Más művészeti ágakról

színház

Shakespeare-i kockajáték talált terekkel Shakespeare-i kockajáték talált terekkel
A velencei kalmár a Színművészetin
gyerek

Lépj be a mesék világába!
BŰVÖS ERDŐ - BOSZORKÁNYOS KÜLDETÉS kiállítás és játék, Vajdahunyadvár
Interjú Jakab Julival, a Velencében versenyző Napszállta főszereplőjével
Interjú Csuja Lászlóval, a Virágvölgy rendezőjével


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés