bezár
 

zene

2018. 02. 28.
Nem véneknek való nő
Kritikátlan kritika Handel Susannájáról
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Nem véneknek való nő Mi a baj a koncertkritikával? Legfőképp, hogy sosem lehet elfogulatlan, igazságos meg még úgy sem. Hisz a fáradtság, kedély, koncentrálóképesség, társaságunk illetve társaságnélküliségünk mindenképp bele fog szólni a zenei élmény feldolgozásába. Van, aki szerint a jó kritika szaftos, vitriolos. Semmi ilyesmi nem következik, aki ilyet vár, vegyen búcsút most.

Február 23-án este fél 8-kor hangzott fel Budapesten, a Vigadóban Georg Friedrich Händel Susannájának franciás stílben írt, díszítésekkel gazdag nyitánya – ahogy azt Németh Páltól megszokhattuk, remekül választott tempóban. A Savaria Barokk Zenekarról csak jót tudok mondani: a bő 3 és fél órás előadás alatt végig friss, energikus, jól tagolt, a szöveges részeknek megfelelő lírai vagy éppen robbanékony játékkal kápráztatták el a közönséget. A vonós szekció különösen érzelemdúsan tolmácsolta Händel magával ragadó zenéjét. Mindig értetlenkedéssel tölt el, hogy ugyan miért kerül egy olyan halk hangszer, mint a teorba a főként vonósokból és billentyűsökből álló zenekarba, ahol szinte egy hang sem jut el hozzánk a pengetésből. Annyit tudok mondani, hogy érdemes lantzenét hallgatni, hogy érzékenyebbé váljon a fülünk, és akkor fel fog tűnni, milyen gyönyörű akkordmenetek teljesítenek ki egy-egy zenei frázist vagy zárlatot; erre bőven hallhattunk példát Handel oratóriumában is.

A darab bibliai sztorit meséltet el az énekesekkel és a kórussal. A főszereplő, az erkölcsös és gyönyörű Susanna szerepét Baráth Emőke énekelte (korábban olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Emmanuel Haim, Jordi Savall, Ottavio Dantone,  és több európai énekverseny díjazottja). Händel nem kímélte az énekeseket, akiknek akár két és fél óra éneklés után is kényes fordulatoktól hemzsegő koloratúráriákat kell óriási elánnal és boldogságot sugározva énekelni. Baráth Emőke virtuózan, üdén és frissen énekelte a nyaktörő áriákat, a recitativókat olyan tökéletes angollal, mint egy anyanyelvű énekes. A  Susanna férjét, Joacimot alakító Bakos Kornélia, gazdag alt hangja messzire szárnyalt, de olykor picit lemaradt a zenekartól. A másik technikai hiányosság, ami bezavart, hogy felhőtlenül tudjuk élvezni ezt a csodás hangot, a Susannával énekelt záróduettben lepleződött le. Itt vált hallhatóvá, hogy a koloratúra éneklésében vannak tagolási hibák, és a virtuóz hajlítgatások sem pöccre pontosak.

A Dániel szerepét formáló Ducza Nóra, a tőle megszokott dús energiákkal lépett elő, és a hangjából sem hiányzott a karakter megformálásához szükséges elán. Ő volt a másik énekes Baráth Emőke mellett, aki tényleg magával ragadta a közönséget, és akitől nem idegen a technikai tudás mellett a színpadi jelenlét és érzelemáramoltatás sem. Valószínűleg tisztában van vele mindenki, hogy a barokk idejében keletkezett zenék lejegyzése korán sem volt olyan kötött, mint napjainkban, így az énekesek számára nyitott tere van a díszítések improvizálásának. Ducza Nóra gyönyörűen, éteri könnyedséggel díszített az áriákban.

Tomas Selc basszbariton énekes a saját szerepei (Susanna apja, bíró) átvállalta Kéringer László szerepének egy részét is, akit ledöntött a lábáról az influenza. Így senkit nem érdekelt, hogy olykor intonációs hibák csúsztak a frissen megtanult szerep megvalósításában, amikor az Első Vén szerepét énekelte. A Susannára szemet vető Vének ugyebár sunnyognak, alakoskodnak, vádolnak. És bár Susanna életét is veszélybe sodorják, finom bújtatott poénok közvetítik, hogy nem kell annyira komolyan venni őket. A Második Vén szerepét éneklő Jekl László kicsit túljátszotta és gesztikulálta az éneklést, és az artikulációs hiányosságok, valamint a dallamvezetés nehézkessége miatt antibarokkosnak hatott az éneke.

Händel oratóriumai komplex zenék, melyekben azonos súly esik a bonyolult kórusművekre és a szólóénekes részekre. A február 23-i Susannában a Debreceni Kodály Kórus énekelte a kórusbetéteket, melyek közt anthemeket, egyszerűbb szerkesztésű kórusdarabokat és bonyolult motetta-szerkesztésű műveket is hallhattunk. Tudjuk, hogy Händelt teljesen lenyűgözte és inspirálta a gazdag hagyományú angol kórusművészet, és hamar belegyakorolta magát ebbe a műfajba. A Kodály Kórust másodszor hallottam Händelt énekelni, és most sem okoztak csalódást. Kiváló hangokkal dolgozik Szabó Sipos Máté karnagy, kórusa abszolút elegánsan kivitelezte Händel zeneművét.

 

Susanna – Baráth Emőke
Joacim – Bakos Kornélia
Attendant – Jónás Krisztina
Daniel – Ducza Nóra
2nd Elder – Jekl László
Chelsias, Judge – Tomáš Šelc

Kodály Kórus Debrecen
karigazgató/chorus master: Szabó Sipos Máté
Savaria Barokk Zenekar/Savaria Baroque Orchestra
korhű hangszereken/with genuine 18th century instruments
Vezényel/conducted by: Németh Pál

nyomtat

Szerzők

-- Szabó Tímea Edit --


További írások a rovatból

Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről
A 180-as Csoport című kötet bemutatója
Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958–2023
Schubert NOW bejátszókoncert a BMC-ben

Más művészeti ágakról

Láng Orsolya Ház, délután című könyvének bemutatójáról
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Csáki László: Kék Pelikan


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés