bezár
 

irodalom

2019. 01. 22.
Ady, Babits, Boncza Berta
Irodalmi Magazin lapszámbemutató a PIM-ben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából Ady-évet ünnepelnek országszerte. Ez adta apropóját az Irodalmi Magazin idei első lapszámának tematikájához és az este ötletéhez is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Buda Atilla és Herczeg Ákos irodalomtörténészek, illetve Zeke Zsuzsanna muzeológus, a lapszám szerzői beszélgettek Pataky Adrienn szerkesztővel.

Először a Magazin szerkesztője, egyben az est moderátora beszélt a periodika arculatáról, célközönségéről. Elmondta: a lap célja elsősorban a klasszikus szerzők népszerűsítése; ennek a popularizációs célnak velejárója, hogy bár elsősorban szakmabelieket kérnek fel a lapban való publikálásra, a cikkek nyelvezetét igyekeznek a laikusok számára is érthetővé tenni. Emellett a Magazin a műfajok változatosságában is eltér a hagyományos szaklapoktól: a tanulmányok mellett interjúk, sőt, primer szépirodalmi szövegek is találhatóak benne. A kurrens számot témák szerint osztották blokkokra, melyek mind valamiképp Ady Endréhez kapcsolódódnak: az első blokkban a századfordulós Nagyvárad szociokulturális és gazdasági kontextusáról olvashat az érdeklődő; a második és harmadik blokkban a Nagyváradon kiadott Holnap antológiáról tudhatunk meg újat; a negyedik, illetve ötödik blokk pedig magához a költő személyéhez kapcsolódik.

Pataky először Herczeget kérdezte annak kapcsán, miért tartjuk Ady Endrét „a” modern magyar költőnek. Herczeg szerint a modernséghez először a kor kontextusát kéne megértenünk. A magyar modernség tulajdonképpen nem a szimbolikusnak tartott Új versek kiadásával kezdődik Magyarországon – a kötetben olvasható versek ugyanis már korábban publikálásra kerültek az akkori sajtóban, heves esztétikai-irodalmi vitákat is magukkal vonva. Ady nagyszerűsége abban rejlik, hogy míg kortársai, és ő maga is első két kötetében, a 19. század közhelyeit variálták, ő képes volt valamiféle megújulásra, a szerelmi költészet toposzain való túllépésre; rájött, hogy a költészet többre képes a „szenvedek, mert elhagyott”-típusú zsánerlírán. És azt sem szabad elfelejteni, hogy – főleg a francia szimbolisták hatására – rájött: a költészet ereje nem a puszta kimondásban, hanem inkább a sejtetésben, a burkolt versnyelvben rejlik.

Herczegtől Buda Attila vette át a szót, aki a korabeli Nagyváradot és a modernség jellegzetességeit vázolta fel a közönségnek. Nagyvárad, annak  ellenére, hogy a centrumtól (Budapest) földrajzilag távol esett, bár lekicsinyítve, de lépést tartva leképezte annak fejlődését (az irodalomtörténész ennek kapcsán egy Párizs-Bécs-Budapest-Nagyvárad tengelyt is felrajzolt virtuálisan). A modernség kapcsán elmondta, két paradigmát tudunk megkülönböztetni, ha irodalmi modernségről beszélünk: egyik az aktuális hagyományoktól való elrugaszkodásban, másik a kollektív európai (szellemi értelemben vett) hagyományokhoz való organikus odakapcsolódásban keresendő, melynek kapcsán Babitsot hozta fel példaként. A Holnap antológia kapcsán szóba jött Babits és Ady kapcsolata is. Babits az egyetem után kényszerből Fogarason tanít, ahol a lapokban már találkozik Ady nevével. Ekkor aktívan dolgozik első kötetén, melynek kéziratát az ún. „angyalos könyvbe" írja (erről a lapban tanulmány is olvasható), s közben aktívan levelezik Juhász Gyulával, aki szeretné megismertetni egymással a két költőt. Beinvitálja hát Babitsot a Holnap köreibe, ahol – annak ellenére, hogy mindketten tudják: eltérő lírai utakon járnak – először szakmai, majd később emberi partnerviszony alakul ki a két költő közt. A Holnap egyébként korántsem volt akkora unikális, széllel szembe menő vállalkozás, mint ahogy a kollektív emlékezetben él: az időközben elinduló Nyugat lényegében már megteremtett egy „intézményi” hátteret a magyar irodalmi modernségnek.

A Nyugatot megemlítve nem szabad kihagynunk egy fontos irodalomtörténeti jelenséget sem, melyet a közönségnek Herczeg Ákos prezentált: az ún. Nyugat-matinékat. Ezek lényegében valahogy a mai felolvasóestek és az országjáró turnék ötvözeteként képzelhetőek el. A Nyugat – hogy a folyóirat hírét a fővárosból exportálja – felolvasóesteket szervezett vidéki városokban,  általában egy-két szerzőjére fókuszálva. A dolog fájó iróniája, hogy bár némi szakmai sikert hoztak a rendezvények (bővült pár vidéki előfizetővel a lap vásárlói köre), a vállalkozás pénzügyileg kivétel nélkül csőddel végződött (van, ami nem változik).

Az est vége felé Zeke Zsuzsanna beszélt Ady és Csinszka kapcsolatáról, és arról a kevesek által tudott tényről, hogy Csinszka nem csak nagyformátumú művészek szeretője, felesége volt, hanem maga is publikált verseket 1931-es kötetében. Szó volt az Adyval való életének jól dokumentáltságáról is: Csinszka leveleiből szinte életük minden pillanata kirajzolódik; hasonlóképp közös lakásuk berendezésével, melynek köszönhetően könnyű volt a Veress Pálné utcai Ady-múzeumot eredeti állapotában rekonstruálni.

Legutolsó kérdésként Pataky a kultusz szerepéről, a kanonizációra tett hatásáról kérdezte a beszélgetőket. Herczeg szerint a kultusz olyan értelemben jó dolog, hogy figyelmet irányít egy egyébként is értékes alkotóra, azonban – és talán erre az idei Ady-emlékév a legjobb apropó – ideje kicsit újraértelmeznünk az Ady-kultuszhoz való viszonyunkat; megnézni, mit mond nekünk ma a költő. Hogy a kultuszról lepillantva kicsit a szövegeket is meglássuk.

Irodalmi Magazin

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Locker Dávid Mátyás --


További írások a rovatból

irodalom

A kreativitás lehetőségei biosz és zoé között A kreativitás lehetőségei biosz és zoé között
Hajas Tibor korszerűtlen korszerűsége
irodalom

A boldogság része, a bűntudat áramütése A boldogság része, a bűntudat áramütése
Peer Krisztián: Nem a sajátod
irodalom

Huszonegyedik #7 Huszonegyedik #7
Poszthumanizmus és szimpátia. Avagy kiút az identitáspolitika csapdájából

Más művészeti ágakról

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Mindenből lehet meríteni Mindenből lehet meríteni
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
Interjúsorozat a cirkuszról, változásokról, zártságról és nyitottságról, klasszikus és új találkozásairól
art&design

A gyűjtő mint művész? A gyűjtő mint művész?
A Mai Manó Ház Erik Kessels több élete című kiállításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés