bezár
 

irodalom

2019. 04. 26.
A skáldoktól Knausgårdig
Olav Berstaddal, Norvégia nagykövetével a norvég kultúráról, irodalomról, szakadásokról és egységekről beszélgettünk
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A művészetnek van szerepe abban a folyamatban, hogy Norvégia egyáltalán létrejött úgy, ahogy ma ismerjük, és természetesen a jelenleg róla alkotott kép folyamatos formálásában szintén. Még azt is megtudhatjuk a norvég nagykövettől, hogy ő mit olvas szívesen.

prae.hu: Milyen szerepe van Norvégiában az irodalomnak? Kitüntetett helye van a kultúrában?

Nagyon nagy jelentősége van a norvég irodalomnak a norvégok számára. A 19. században, a nemzetépítés korában nemcsak visszanyertük, hanem fel is kellett építenünk a nemzetet. Több aspektusa volt ennek a korszaknak, az egyik legfontosabb a norvég nyelv újjáépítése volt. A 19. század nagy szakadások koraként írható le, társadalmi, vallási, nyelvi és politikai értelemben is. De nagyon erős volt az a gondolat, hogy különlegesek vagyunk, norvégok, önálló nemzetként is vannak jogaink és ebben a folyamatban jelentős szerepük volt a norvég íróknak. Ahogy a norvég zenének és képzőművészetnek, a folklórnak is. Azt mondhatjuk, hogy ez egy jól sikerült nemzetépítési folyamat volt. A norvég irodalom gyökerei egészen a viking korig, a saga-irodalomig nyúlnak vissza. Bár annak nagy részét izlandiak írták, de a skáldok között rengeteg norvég költő volt. Letapogatható, hogy milyen külföldi hatások érték az irodalmunkat, illetve a politikai igények is nyomon követhetők.

prae.hu: És mit szól ahhoz, hogy a norvég irodalom is ekkora hatással van a világra? Nagy az érdeklődés világszerte, és Magyarországon is ekkora rajongótábora van.

Ezt nagyon nehéz megmagyarázni. Az kétségtelen, hogy Norvégia nagyon gyors és látványos változáson ment át az elmúlt pár évtizedben, és a stressz, ami ezzel jár, nyilvánvalóan eredményekhez vezet. Norvégia mindig is nagyon változatos, sokszínű ország volt, nemcsak földrajzi, hanem kulturális, nyelvi és vallási értelemben is. A népszerűség minden bizonnyal azzal is magyarázható, hogy nagyon jól működő fordítástámogatói rendszerrel rendelkezünk. 

prae.hu: Törekednek arra külön, hogy a norvég kultúrának, és azon belül például az irodalomnak a külföldi képviselete, marketingje minél hatékonyabb legyen?

Ez a külpolitikának az egyik területe. Azt gondolom, a kis nemzeteknek joga és kötelessége, hogy megmutassák magukat a világnak. Nemcsak az irodalmi értékről van szó, hanem a valóságról, amivel egy külföldi is azonosulni tud.

Olav Berstad

prae.hu: Utolsó kérdésem az lenne, hogy ki a kedvenc kortárs vagy klasszikus szerzője?

Egészen kiskoromban kezdtem el olvasni, nagyon sok könyv volt a családomban. Nem gondolom, hogy különösebben intellektuális családban nőttem volna fel, de a könyvek fontosak voltak, és akkoriban sokkal olcsóbban lehetett hozzájuk jutni. Kafka lenyűgözött. Külön érdekesnek is tartom, hogy megnyitóbeszédében Frank Rossavik Kafkára hivatkozott. Az egyetemen orosz nyelvet tanultam, és ott megtapasztaltam, milyen nagy az orosz irodalom. És fantasztikus norvég íróink vannak, ez már elvezet napjainkig. Elkezdtem olvasni Knausgårdot. És pontosan értem, miért ilyen népszerű, minden egyes oldalon, minden egyes mondatban azt érzem, hogy igen, ezt a helyzetet ismerem. Az életünk különböző szakaszaiban más-más kedvenc íróink lehetnek, természetesen fordulhat elő, hogy nem ugyanazt választjuk fiatalon, mint felnőtt korban.

Fotó: Orbán Bence

nyomtat

Szerzők

-- Németh Gábor Dávid --


További írások a rovatból

kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
Magyar Széppróza Napja a Fiatal Írók Szövetségénél
Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjához
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét

Más művészeti ágakról

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Csáki László: Kék Pelikan
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés