bezár
 

gyerek

2019. 04. 28.
Vajon fog olvasni?
Kerekasztal-beszélgetés
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon április 27-én kapott helyet a Vajon fog olvasni? elnevezésű kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája a gyermekek olvasóvá nevelése volt, szakmai és pedagógiai szempontok mentén. A beszélgetés résztvevői Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője, Török Ágnes, a Móra Kiadó szerkesztője, Papik Eszter, a Scheiber Sándor Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanítója és Simon Krisztina, a Könyvtárostanárok Egyesülete elnöke volt, aki moderálta a beszélgetést.

Kezdésként Simon Krisztina bemutatott egy kisfilmet, amelyben elsőéves kisdiákok könyvtárhasználat óra közben beszélnek arról, hogy a nagyobb betűk, a kevés sor és az érthető szavak megkönnyítik számukra az olvasást. A felvételek tanúsága szerint ezek a gyerekek megszerették az olvasást, amiben segítette őket a Most én olvasok című könyvsorozat, amelyen jelölve van egytől négyig, hogy milyen nehézségű az adott mű, ami a kezdő olvasókat (ill. szüleiket és tanáraikat) segíti a számukra megfelelő olvasmány kiválasztásában. Simon először azt a kérdést tette fel, hogy a szerkesztők a különböző szintekhez hogyan rendelik hozzá a megfelelő szókincset.

Kovács Eszter elmondta, hogy pedagógusi javaslatokra létrehoztak egy első alatti nagybetűs szintet, mert még az első is picit nehéz a kicsiknek. Balázs Eszter hozzátette, hogy ők logopédusoktól kértek segítséget, hogy a betűk formátuma a lehető legkönnyebben befogadhatóvá váljon, illetve a fordítóktól azt szokták kérni, hogy lehetőleg minél rövidebb szavakat használjanak.

Török Ágnes bemutatta a Móra kiadónál újonnan megjelent sorozatot, amelyet Bosnyák Viktória, Knézich Anikó és Dudás Győző készített, ami úgy nevel az olvasásra, hogy először a szókészletet és a gondolatokat alakítja ki pusztán a képekkel, szöveg nélkül.  A Nyelvkincstár köteteiben fokozatosan jelennek meg a rövidebb, majd hosszabb szavak, és közös bennük, hogy mind vékonyak, ezért könnyen kiolvashatóak, ami sikerélményt okoz a gyerekekben, ami kulcsfontosságú az olvasóvá nevelésben.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy hogyan lehet úgy vékonnyá tenni egy könyvet, hogy közben ne veszítsen az értékéből. Kovács Eszter kifejtette, hogy a Most én olvasok sorozat szerzőinek kifejezetten meg van szabva, hogy a különböző szintekhez hány karaktert, összetett szót, illetve mondatot írhatnak. Hozzátette, hogy a szintek emelkedésével egyre csökken a rajzok nagysága, a negyedik szinten sincs oldalpár rajz nélkül, de ott már a lap egészen nagy részét szöveg tölti ki. Török Ágnes a digitális környezetben felnövő generáció sajátosságaira világított rá, vagyis, hogy számukra a vizualizáció, vagyis a képek és a szöveg harmóniája elengedhetetlen. Papik Eszter elmesélte, hogy az ő egyik osztályában ezekkel a könnyen fogyasztható könyvekkel sikerült azt elérni, hogy a diákok minden szünetben megrohamozzák a könyvtárat. Annak ellenére, hogy a mai gyerekek pörgősen fogyasztják a digitális kultúra termékeit, a vékony és olvasmányos könyvekkel még mindig vissza lehet őket csábítani az olvasáshoz.

Mesélés közben

Ezután a könyvekben megjelenő témákra terelődött a szó. Simon Krisztina beszámolt róla, hogy az ő tanítványai egy focis könyvet szerettek nagyon, de egy lány nehezményezte, hogy a sportos művek mind fiúknak szólnak, és ő olyat szeretne olvasni, ahol egy aerobikozó kislány a főszereplő. Balázs Eszter rámutatott, hogy az elsődleges szempont a humor, mivel az egy sajátos jutalom, amikor az olvasás örömet vált ki a befogadóban. A Kolibri Kiadónál igyekeznek kortárs magyar írókat megjelentetni, de a "modernesítés" is jellemző, például az 1930-as években Enid Blyton által írt Öt kölyök című művet a mai világba helyezett illusztrációkkal adják ki. Papik Eszter szerint a viccesség és a mozgalmasság miatt a gyerekek szívesebben olvasnak kortárs történeteket. Egy nagyobb osztálynál kiesnek a pixisből a nagyon csajos és nagyon fiús könyvek, inkább olyanok szoktak beválni, amik egy nagyobb csoportról szólnak, mert azoknál a gyerekek meg tudják találni azt a szereplőt, akivel azonosulni tudnak. Emellett egy könyvben megjelenő csoportos probléma feldolgozása segíthet a való életben is megoldást találni egy adott konfliktushelyzetre. Például Papik osztálykirándulásra akarta vinni a diákokat, de sokan húzódoztak ettől, ezért az Erdei iskola című olvasmányt feldolgozva bírta rá a gyerekeket a részvételre.

Végül a fiús és lányos könyvek kerültek szóba. Török Ágnes szerint az lenne az ideális, hogyha nem lennének külön kategóriák, hanem nemtől függetlenül bárki olvashatna bármilyen könyvet. Ezzel szemben a piac, a szülők és a gyerekek azt diktálják, hogy a lovas könyvek a lányoknak, míg a focis könyvek a fiúknak valók. Papik Eszter hozzátette, hogy pedagógusként igyekszik olyan könyveket adni a gyereknek, amikben nem éles ez a határ. A kisebbekben pedig már szinte alig van meg ez a felosztás, ők tetszés alapján választanak és nem nemek alapján. Balázs Eszter a fent említett Öt kölyökből emelte ki Alex karakterét, aki egy fiús és vagány lány, akinek a megjelenése felfogható feminista törekvésként is. Kovács Eszter arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogyha egy könyvnek fiú a főszereplője, akkor azt megveszik a fiúknak és lányoknak egyaránt, de hogyha lány a főszereplő, akkor azt fiúknak a legritkább esetben adják.

Fotó: Oláh Gergely Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Ivánkai Márk --

Budapesten született 1998-ban. Az ELTE BTK-n tanul magyar-média szakos tanárnak. A Prae.hu mellett az ELTE Online-nak és a KultAgorának is ír cikkeket. Főleg ifjúsági irodalommal, filmművészettel és magyar könnyűzenével foglalkozik.


További írások a rovatból

Interjú Marék Veronikával a meseírás művészetéről, a példaképekről, a gyerekirodalom helyzetéről és a siker titkáról
Könyvbemutató

Más művészeti ágakról

Kakukkfészek a Radnótiban
Interjú Bazsó Adriennel színház-pedagógiáról, nyitottságról és kíváncsiságról, kezdésről és újrakezdésről
art&design

Rajtunk kívüli rend Rajtunk kívüli rend
Gálhidy Péter Sarokvas című kiállításáról (Megnyitó)


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés