bezár
 

art&design

2019. 05. 11.
Szinyei Merse Pál kiállítás Kaposváron
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szinyei Merse Pál kiállítás Kaposváron A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó plein air festészet magyar megteremtője, Szinyei Merse Pál (1845-1920) alkotásaiból nyílik kiállítás május 17-én Kaposváron.

A nagyközönség a művész 74 festményét és 21 grafikáját csodálhatja meg az Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtárában. - mondta Géger Melinda művészettörténész, a kiállítás kurátora. Jelezte, a tárlat augusztus 14-ig látogatható, anyagának döntő része a Magyar Nemzeti Galériából, szegedi, miskolci, győri, pécsi köz- és magángyűjteményekből érkezik a somogyi megyeszékhelyre.

Kiemelte, hogy a Szinyei impressziói című kiállítás a művész teljes életművét felöleli, az érdeklődők a mester alapművei közül megtekinthetik több mitológiai témájú képét, valamint a Faun, a Gesztenyefa című alkotását és a Majális vázlatát is. Különlegesen szép kiállítás lesz - mondta Géger Melinda, megjegyezve: a Szinyei-tárlatok meglehetősen ritkák, mert a művésznek kevés képe van, azok nehezen érhetők el, kevesen vállalkoznak arra, hogy "összeszedjék" egy kiállításra. A kurátor szólt arról, hogy Kaposvárral egyidejűleg Nyíregyháza is tervbe vette egy Szinyei-tárlat megtartását, amely ott augusztusban nyílik. A két kiállítás anyagában mindössze "néhány kép különbség" lesz, de a helyszínek eltérő adottságai okán mind a kettőt érdemes megnézni - jegyezte meg Géger Melinda.

Szinyei Merse Pál középnemesi családból származott, középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, utóbbiban kezdett festeni tanulni. 1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített, sokat foglalkozott a Faust-témával. 1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez. Bár témái többször visszatértek a böcklini mitológiához, azokkal egy időben a természet ábrázolására törekvő fontos képeket is festett, tájba komponált lírai jelenetei a család jernyei birtokán születtek. Münchenbe visszatérve, 1873-ban festette fő művét, a Majálist, mely az európai festészet egyik első plein air-remeke. Tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet, Szinyei azonban tőlük függetlenül, a franciák ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára.

A Majálist teljes közöny és meg nem értés fogadta, Szinyeinek kedvét szegték az elmarasztaló kritikák, hazatért jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett, és ritkán festett. A feleségét megörökítő Lilaruhás nő, majd a Bécsben készült, a végtelen távlatokat nyitó Léghajó és a Pacsirta című képe sem aratott sikert. Szinyei 1894-95-ben megfestette a magyar realista tájábrázolás egyik remekét, a Hóolvadást és a Pipacsos mezőt, és tíz évre felhagyott a festéssel. A Majálisnak 1896-ban, a Műcsarnok millenniumi kiállításán hatalmas sikere volt, a fiatal festőgeneráció ujjongva fedezte fel benne elődjét. Szinyei ismét alkotni kezdett, főleg tájképeket készített, de művészetében nem volt nyoma a korábbi nagy művek lendületének, eredetiségének.

Szinyei Merse Pál 1897-ben képviselő lett, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (később Képzőművészeti Főiskola) igazgatójaként dolgozott.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Traumapanoráma Traumapanoráma
Lázár Kristóf: You can’t take another ache inside your body című kiállításának megnyitóbeszéde
art&design

Hölgymenyét Hölgymenyét
Interjú Verebics Kati festővel
art&design

A sárga csend kísértete A sárga csend kísértete
A sárga csendről kiállítás: Schein Gábor megnyitó beszéde

Más művészeti ágakról

irodalom

Kicsoda Esterházy a magyar irodalomban? Kicsoda Esterházy a magyar irodalomban?
Három tematikus különszám bemutatójáról
színház

Mese kicsiknek és nagyoknak Mese kicsiknek és nagyoknak
Beszélgetés Huzella Júliával a Tíztőlmeséről
irodalom

Közösség újraépülőben Közösség újraépülőben
Borsik Miklós és Biró Krisztián kötetbemutatója
irodalom

Mi az erő, amit könyvnek hívnak? Mi az erő, amit könyvnek hívnak?
Ferencz Mónika, Nagy Hajnal Csilla és Érsek-Obádovics Mercédesz kötetbemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés