bezár
 

film

2019. 06. 14.
Férfitörténet, női szemmel
Sajtótájékoztató Enyedi Ildikó új filmjéről, A feleségem történetéről
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Lehet, hogy 2021-ig kell majd várni Enyedi Ildikó új, napjainkban éppen Budapesten forgó filmje, A feleségem története bemutatójára. Minden lehetőség adott azonban, hogy a Füst Milán regényéből készülő nagyszabású nemzetközi koprodukció az eddigi Enyedi-életmű méltó folytatása legyen.

Rendhagyó helyszínen, a Magyar Vasúttörténeti Parkban tartották A feleségem történetének sajtótájékoztatóját 2019. június 11-én. A meglepő helyszín mögött kézenfekvő ok rejlik: Enyedi Ildikó új filmjének forgatásai éppen Budapesten zajlanak, s az egyik helyszínválasztás a vonatmúzeumra esett. Az „éppen Budapesten” megfogalmazás sem véletlen, az 57 napra tervezett forgatás ugyanis korábban már Hamburgban megkezdődött, augusztusban pedig Máltán folytatódik.

Az eseményen Léa Seydoux, a film női főszereplője; Enyedi Ildikó forgatókönyvíró és rendező; Gijs Naber, a férfi főszereplő; Louis Garrel, az egyik férfi mellékszereplő; Mécs Mónika producer; Rév Marcell operatőr; Láng Imola látványtervező; valamint Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója várták a vonathangárban összegyűlt újságírók kérdéseit.

Gijs Naber és Léa Seydoux

Füst Milán jelentős regénye, A feleségem története: Störr kapitány feljegyzései 1942-ben jelent meg először. Mára a világirodalom fontos darabjának számít, húsz nyelvre fordították le. A bolygó hollandi legendát feldolgozó regény egy holland hajóskapitány szubjektív történetét meséli el az első találkozásuk során feleségül kért francia Lizzyről, kapcsolatuk hullámvölgyeiről, féltékenységéről. Enyedit már legalább egy évtizede foglalkoztatta a Füst-regény feldolgozása. Az Arany Medve-díjat nyert, Oscar-jelölt Testről és lélekről sikere után, úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Filmalap bizalmát is sikerült elnyernie: Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója ugyanis látható magabiztossággal beszélt a projektről, mint egy olyan nagyszabású, Európát beutazó szerzői filmről, amely képes lesz Füst Milán sokrétű, labirintusszerű érzékeny világát Enyedi empatikus világlátásán keresztül remekül visszaadni. Havas külön kiemelte, milyen öröm, hogy végre magyar irodalmi alkotást dolgoznak fel.

Enyedi

Több újságírót is foglalkoztatott a kérdés, vajon az 1920-as években játszódó történet, amiben egy domináns, birtokló és féltékeny férfikarakter-archetípust látunk, hogyan tud a kortárs filmben megjelenni. S vajon Enyedi, aki női rendezőként egy kisebbség tagja, feladatának érzi-e, hogy kisebbségének ügyét képviselje? Enyedi azt válaszolta, hogy eldöntötték: ami Füst Milán életében magától értetődő volt, egyáltalán nem írják át. Egy kifejezetten kemény, konzervatív férfi világlátását szeretnék átadni, és ők is kíváncsian várják, ez miképpen fog ma megszólalni. „Hát én egy férfiról készítek most filmet, nagy örömmel!” – felelte Enyedi egyszerű nyíltsággal. Egy férfitörténetet, női szemmel.

Enyedit gyakran az emberi kommunikáció, az élő beszéd nehézségei, a kapcsolatok nem szokványos módjai foglalkoztatják: amikor két ember a hétköznapi életben nem tud megnyílni egymásnak – akár nyelvi idegenség (Simon Mágus), akár félénkség, zárkózottság miatt (Testről és lélekről) –, olyankor többnyire mégis utat találnak egymáshoz a csodákon, a véletlenen, az álmok titkos világán keresztül. A nyelvi sokszínűség, amely A feleségem történetét áthatja, illetve az Európát behajózó kalandor történetének motívuma igen otthonos világ Enyedi számára. (Láthatóan jól dirigálja a soknyelvű szereplőgárdát is.) A nehéz természetű férfiak pedig pláne nem idegenek tőle – semmiképp nem gondolhatjuk tehát, hogy a regény ne férne össze Enyedi ismerős kézjegyeivel.

Rév és a többiek

A sajtóinterjún a legtöbben persze Enyedi mellett a Hollywoodban és az európai filmben is népszerű Léa Seydoux-ra voltak kíváncsiak. A fiatal francia színésznőnek jutott pár kínosan kontextusidegen bulvárkérdés is, amelyeket rutinosan elhárított, és főleg arról beszélt, hogy elsősorban Enyedi miatt vállalta el a filmet, de a regény egyszerűsége és mégis szerteágazó összetettsége is lenyűgözte. Seydoux egyébként mindenképp figyelemre méltó jelenség. Az elmúlt években igazi „globális” névvé vált: a francia art house sikerektől kezdve (Adéle élete 1-2. fejezet) James Bond-filmen át (007 Spectre: A Fantom visszatér) a szerzői filmes moziig (Yorgos Lanthimos: A homár; Woody Allen: Éjszaka Párizsban; Quentin Tarantino: Becstelen Brigantyk) számos, eltérő karakterű produkcióban megjelent. Soha nem szexepiljével, hanem különleges színészi adottságaival hívja fel magára a figyelmet egy-egy műben, ezért is felettébb örömteli, hogy az most az Enyedi-filmben kapott szerepet.

Seydoux és a többiek

Az óriási hangár, az újságíróknak kikészített székek mellett álló méltóságteljes Monarchia-korabeli gőzmozdony ellenére a harminc perces sajtóbeszélgetés – a nemi szerepek kérdésén túl már – csak általános, rövid válaszoknak adott teret. Egyébként is érződött: most elsősorban a munka ideje van, nem a szavaké. A stáb önbizalmat sugallt, mint akik sejtik, hogy jó nyomon járnak. „Ebben a filmben, ahogy az előzőben is, én igyekszem visszahúzódni, pláne hogy ezekre a fantasztikus emberekre bízhatom a film sorsát” – mondta Enyedi, ami félreérthetetlenül azt sugallja, hogy az eddigi harminchét napos forgatás alapvetően termékenyen, jó eredménnyel telt. Jogosan remélhetjük, hogy ismét különleges alkotás van születőben.

A film újonnan készült Facebook-oldala itt tekinthető meg.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Horányi Péter --

Horányi Péter az ELTE Filmtudomány Tanszék mesterszakán végzett 2019-ben. 2016 óta jelennek meg filmes kritikái és írásai. Érdeklődési területe az ezredforduló utáni magyar film, a dokumentum és a fikció határterületei, valamint a szerzőiség helyzete a kortárs filmművészetben.


További írások a rovatból

Mozart in the Jungle
Jon Watts: Pókember: Idegeben
50 éves a Szelíd motorosok, Dennis Hopper és Peter Fonda klasszikusa

Más művészeti ágakról

irodalom

Üzenet, de kinek? Üzenet, de kinek?
Szabó Magda: Üzenet odaátra
A Phaeton tündöklése és bukása
Ozone Mama, Asphalt Horsmen, Peter Kovary & The Royal Rebels, BNT, 2019. 08. 22.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés