bezár
 

irodalom

2020. 01. 02.
Szomorú, de látlelet
A Szépírók XV. Fesztiváljának második napja
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A szomszédolással ellentétben a fesztivál második napjának hívószava az eklektikusság volt. Ahogy az elhangzott: a programok tematikus sokszínűsége – a gyermeki szemlélettől egészen a humorig – ezt a szót vonzotta leginkább magával december 17.-én, a Három Hollóban.

Az este az Ők is boldogan éltek című antológia bemutatásával kezdődött. A könyv az – először női szerzők női mesehősökről írott novelláit tartalmazó – És boldogan éltek? „folytatása”: az antológiában ezúttal férfi szerzők férfi mesehősökről szóló írásai kaptak helyet. A jelenlévők közül Karafiáth Orsolya Pöttyös Panniról, Darvasi László Piroska nagyapjáról(!), Kerékgyártó István János vitézről írt a kötetekbe szöveget. A felolvasottak közös jellemzője volt, hogy mindegyik író a modernség kondíciói közé eresztette be főhősét; külön kiemelkedőnek éreztem ebből a tekintetből Kerékgyártó novelláját, amelyben János vitéz a magyar honvédség kötelékében jelenik meg, rengeteg humoros – és néhol tragikus – jelenetet hozva játékba. Szó volt még a mese kortárs szerepéről is: Darvasi kifejtette, hogy szerinte nem a mesék, hanem a mítoszok korát éljük, s hogy szerinte a mítoszteremtés a férfiakhoz, a meseirodalom a nőkhöz kapcsolódik. Ez persze komoly vitát váltott ki a nemi szerepekről, illetve a magyar irodalom – legalábbis Karafiáth szerint – macsó működéséről.

Az est második eseménye Spiró György Egyéni javaslat című kötetének bemutatója volt. Valójában rossz előérzetekkel ültem be a kávémmal a sarokba – nem önmagával a Spiró-életművel van bajom, inkább csak a humoreszkkel mint műfajjal –, de kellemeset csalódtam. Mondjuk, hozzá kell tenni, hogy az élvezeti faktoron nagyot dobott Józsa Márta és természetesen Spiró penetráns iróniája, valamint Németh Csaba dobkísérete. Kis érzékeltetés: mikor Józsa megkérdezte az írót, nem fél-e attól, hogy a szövegek érvényessége a politikai klíma megváltozásával elmúlik – mert hogy főleg a közéletiség dominál bennük –, Spiró csak annyit reagált, „hát múljon el”. Utóbbiak miatt természetesen egy kis közéleti reflexió sem maradhatott el. Elég pontosnak hatott a szerző diagnózisa a kormányzati – és ellenzéki (!) – retorikáról: ennek regiszterét a szerző szerint az '50-es évek és a késő Horthy-korszak nyelve adja – ezt próbálta írásaiban is parodizálni. Külön aggasztóan abszurd volt annak a tényállásnak a vázolása, ami szerint lényegében megszűnt a magyar államiság. Spiró ezt azzal magyarázta, hogy a – sokszor önellentmondó – folyamatos alkotmánymódosítások, törvénytervezetek etc. megingatták az államiság struktúráját – senki nem tudja, mit és hogyan is kéne csinálni. Eszerint Magyarországon tulajdonképpen már nem az államiság, hanem a szokásjog uralkodik. Ennek okát a szerző azzal magyarázta, hogy egyszerűen nem értékeljük az államiságot: a szuverén magyar államért több generáció adta vérét; mi pedig az ölünkbe hullva elherdáltuk. Szomorú, szomorú látlelet.

Szkárosi Endre

Az estet végül a Szépírók Társaságának tematikus felolvasása zárta: Bajtai András, Csutak Gabi, Hartay Csaba, Kiss Noémi és Garaczi László szövegeit hallhattuk Ujj Zsuzsi ének- és Darvas Kristóf zongorakíséretével.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Locker Dávid Mátyás --


További írások a rovatból

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
irodalom

Mechiat Zina volt a Boggie: Költőim rendezvénysorozat februári vendége
Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége

Más művészeti ágakról

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Nils Frahm: Day
Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés