bezár
 

irodalom

2020. 04. 12.
A magyar költészet napja – vers és reflexió: Bereményi Géza
Bereményi Géza – Ten years after
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A magyar költészet napja –  vers és reflexió: Bereményi Géza 2020-ban a magyar költészet napja alkalmából megkértük gyakornokainkat, mutassák meg kedvenc versüket és meséljenek róla. Ádám Szilamér Bereményi Géza versét választotta.

Bereményi Géza Ten years after

Egy mosókonyhában jól kitaláltam én azt, hogy mi lesz,
azt, hogy majd mi lesz; lent párás háztetők -
tíz évvel ezelőtt.
Egy mosókonyhában, szükséglakásban éjszaka volt, sötét,
utcáról kaptam a fényt, de én tisztán láttam ott,
minden megvilágosodott:

Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem: nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!

Egy mosókonyhába - bár kitaláltam és azt, hogy mi lesz,-
a jövőt kértem én, hogy bármit is akar,
ne, ne ez legyen a dal.
Egy mosókonyhából neki a világnak, mindegy az, hogy mi lesz,
az, hogy majd mi lesz, csak ne ez a dal legyen
túl, túl az éveken.

Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem, nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!

 

A költészet napjára Bereményi Géza egyik szövegét ajánlom, amit a publikum Cseh Tamás-dalként ismerhet. A Ten years after című dal a szerzőpáros talán egyik legismertebb darabja. Bereményi Géza és Cseh Tamás közös szerzeményei a maguk egyszerű képeivel, repetitív szövegeivel óriási erővel tudnak hatni. A Ten years aftert sokan a remény dalaként emlegetik, viszont a hangsúlyos refrén, ami kéri, hogy tíz év múlva ne ez a dal legyen, eltereli a figyelmet arról, hogy a megszólaló "Tíz évvel ezelött. Egy mosókonyhában, -Szükséglakásban-" kérte, ami a dal éneklésével tehát nem valósult meg, így a szöveg sokkal inkább melankolikus beletörődöttségnek, a sors elfogadásának a dala. A mosókonyha, ahol tíz évvel ezelőtt látja magát ezt a dalt énekelve, ahol a világítást az utcalámpa szolgáltatja, a teljes kilátástalanságot jelzi, a jövőtől való félelemben már csak a remény marad.

A jelenlegi helyzetben is nyerhet aktualitást a szöveg, hiszen a válságtól rengetegen várunk nagy változásokat, rengetegen reméljük, hogy egy igazságosabb társadalmat hozunk létre magunknak, és reméljük, hogy tíz év múlva nem ez a dal lesz. És reméljük, pár hónap múlva sem ez a dal lesz már.

És akkor álljon itt e dal, előadva:

nyomtat

Szerzők

-- Ádám Szilamér --

'97-ben született Székelyudvarhelyen. Kolozsváron tanult magyar és orosz irodalmat. Prózát és kritikát ír, szabadidejében süt, főz, fut, focizik.


További írások a rovatból

Tóth Kinga AnnaMaria sings/singt/énekel című kötetének bemutatója
Magyar Széppróza Napja a Fiatal Írók Szövetségénél
irodalom

Vaktérkép

Más művészeti ágakról

színház

A Vígszínház Ármány és szerelem bemutatójáról
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés