Online tárlatvezetést tart a Szépművészeti Múzeum a „Dürer kora – Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből” című időszakos kiállításáról. Akik még nem jutottak el a valós kiállításra, ne aggódjanak, mert a látogathatóságot október 18-ról január 10-ig meghosszabbították. A tárlat a Michelangelo-teremben tekinthető meg, ami az újranyitás óta funkcionál kisméretű kiállítótérként.

A Dürer kora kiállításon az internacionális gótikától[1] a reneszánszon át a manierizmusig tartó két évszázadból láthatunk német nyelvterületről származó grafikai alkotásokat. A tárlaton összesen 54 művet tekinthetünk meg, ezek közt szerepel Albrecht Dürer, reneszánsz festő és grafikus 10 fa- és rézmetszete. Az összes művet a Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjteményéből válogatták ki, ennek az alapját az Esterházy-gyűjtemény képezi a maga három és félezer rajzával és több tízezer sokszorosított grafikájával, amit 1870-ben vásárolt meg a magyar állam.

A kiállítás hat részből áll: a 15. századi grafikákból, Albrecht Dürer és köre műveiből, chiaroscuro rajzokból, önálló tájábrázolás és fiktív tájakból, előkészítő rajzokból, illetve II. Rudolf (1552–1612) prágai udvarának grafikai műveiből.

A tárlat kialakítását időrend, tematikai szempontok, készítéstechnika és funkció szerint rendszerezték. A műveket két nagyobb szekcióra is osztották művészcsoport szerint, egyik Albrecht Dürer és köre grafikái és metszetei, a másik II. Rudolf német-római császár prágai udvarában készült úgynevezett „rudolfinus” művek.

A kiállítást akár már az otthonunk kényelméből is élvezhetjük online tárlatvezetés segítségével, amely a Zoom felületén egy órán keresztül kalauzolja el az érdeklődőket a kiállítás válogatott anyagában. Hétfőn, kedden és szerdán 10.30-kor, illetve 14.30-kor, egy időpontban összesen 35-en válthatunk rá jegyet online, illetve a múzeumban. Maga a vezetés nem a tárlat helyszínén történik, hanem prezentáció formájában. Ez kifejezetten új műfaj, amiben sok lehetőség van, viszont – természetesen – nem tudja megteremteni azt a légkört, amit egy múzeum kiállítótere. Egyik előnye, hogy bizonyos műveket így közelebbről, részleteikben is láthatunk, ugyanakkor hátránya, hogy nem tekinthetjük meg mind az 54 képet, nem időzhetünk el egyes művek előtt tetszésünk szerint.

A vezetésen Cser Judit hét művet mutatott be a kiállításról, melléjük pár festményt is hozott kitekintésként. Főként Albrecht Dürer életével és munkásságával ismerkedhetünk meg. A vezetés felépítése a kiállításhoz hasonlóan az 1400-as évek internacionális gótikájával kezdődik, majd Dürerrel és a kortárs németalföldi reneszánsszal folytatva az érett reneszánsszal és manierizmussal zárul. Mivel grafikai művekről van szó, így mindegyik alapja a papír. A tárlatvezetés során megtudhatjuk, hogy mikor, hogyan és honnan terjedt el Európában. A korban a művészek egymás munkásságát főként sokszorosított grafikákból ismerhették, amiknek segítségével szélesebb körben terjesztették el a művészetet. Az internacionális gótika korában még nem készítettek önálló rajzokat, csak tanulmányokat, vázlatokat. Erre példa az elsőként ismertetett mű, a csehországi, talán egy szobor vázlataként szolgáló Szent Margit tusrajz, amelyen találkozhatunk a lavírozás[2] technikájával, miközben Szent Margit legendájával is megismerkedhetünk. A mű főként azért érdekes, mert megmutatja, hogy alig 80 év alatt mekkorát változott a grafika művészete.

Cseh művész: Szent Margit, 1410-15 körül

Tovább megyünk egy kifejezetten érdekes darabra, Dürer Mária Magdolnát ábrázoló ezüstvessző rajzára. Ennél a műnél mutatkozik meg az online tárlatvezetés igazi előnye, hiszen így egy olyan részletet tudnak nekünk mutatni, amit szabad szemmel nem látnánk, ugyanis a 19. század végén a restaurátor Leonardo stílusában átrajzolta a művet.

Dürer Az Apokalipszis négy lovasa című fametszetén (fejléckép), amelyet az Újszövetség Apokalipszisához készített 14 másik illusztrációval együtt, több újítást is kivitelezett. Például ő volt az első, aki a négy lovast együtt, egyszerre ábrázolta, sőt, ezen a művén láthatjuk, hogy szerepel a monogramja – ami akkoriban jött divatba, jogvédelmi okokból.  

Láthatunk képeket a múzeumban tartott, de ki nem állított metszetekről is. Megismerkedhetünk a fametszés és a rézmetszés technikájával, mindkettő előnyeivel és hátrányaival, illetve hogy honnan származnak, és hogyan terjedtek el. Megtudhatjuk, melyik mély- és melyik magasnyomó eljárás, és hogy ez mit is jelent. Végül pedig játszhatunk is, hogy vajon melyik állítás melyik metszéshez tartozik.

Dürer Ádám és Éva metszete alapján szóba került a négy alap temperamentum, amikről akkoriban úgy gondolták, hogy mindenki beletartozik egybe. Egy szórakoztató személyiségtesztet elvégezve megtudhatjuk, hogy szangvinikus, flegmatikus, kolerikus vagy melankolikus temperamentummal rendelkezünk-e, utána pedig, hogy a művön ezek alapján melyik állattal azonosulhatunk leginkább. A képen aránytan alapján szerkesztette ki a testeket, hogy a szerinte legszebb emberpárt alkossa meg. Bár nem értett vele mindenki egyet, nagy hatást gyakorolt kortársaira. Szó esik Dürer egyik főművéről, a Melankóliáról is. Az első ránézésre kicsit zsúfolt, bonyolult mű egyes elemeit megismerve azonban már értelmezhetővé válik.

Lucas Cranach Szent György grafikáján a chiaroscuro technikájával találkozhatunk, amitől plasztikusabbnak tűnik a mű. Szerepel rajta egy NE pecsét, pont, mint a Grafikai gyűjtemény nagy részén. Ez Nicolaus Esterházy pecsétje. Úgyszintén érdekes technika jellemzi idősebb Jörg Breu Lucretia története című művét, amin jól láthatóan szerkesztette ki a perspektívát.

Id. Lucas Cranach: Szent György, 1506

A tárlatvezetés végén bátran lehet kérdezni. A múzeum a későbbiekben tervez online tárlatvezetéseket tartani az állandó kiállításairól, korszakok és főművek szerint is. Az online tárlatvezetés jó lehet kiállítás előtt, mint felkészítő, de a megtekintése után is, hogy még jobban megismerhessük a műveket. Aki nem tud eljutni a múzeumba, annak főleg, hiszen otthona kényelméből ismerkedhet meg pár művel.

Fejléc és négyzetes kép: Albrecht Dürer: Az Apokalipszis négy lovasa, 1497-98.
Kép a főoldalon és Facebookon: Albrecht Dürer: Melencolia I., 1514.

Fotók: Szépművészeti Múzeum