bezár
 

zene

2020. 12. 24.
Elsötétítéskor egy résnyi ragyogás
Hatvan éve mutatták be az Egy szerelem három éjszakáját
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Elsötétítéskor egy résnyi ragyogás 1961. január 12-én új fejezet kezdődött a magyar zenés színház történetében, ekkor mutatták be először az Egy szerelem három éjszakáját, az első magyar musicalt. A Hubay-Vas-Ránki hármashoz köthető darabot ma már a színháztörténet egy klasszikus darabjaként tartják számon.  

A musical eredeti címe a Tízezredik véletlen, még 1960 decemberében is így szerepelt a Petőfi Színház szórólapján[1], ebből lett később az Egy szerelem három éjszakája, aminek már az alkotógárdája is igen figyelemreméltó. A libretto – amit Radnóti élete ihletett – szövege Hubay Miklós, versei Vas István munkája, a zenét a Kossuth-díjas Ránki György szerezte, a zenekart Petrovics Emil vezényelte, és az akkor még kezdőnek számító Szinetár Miklós rendezte a frissen alakult és a korabeli operetthagyományokkal szakítani bátorkodó Petőfi Színházban. Szinetár művészeti és Petrovics zenei vezetése mellett új típusú színház létrehozása volt a cél, ami a zenés színpad magyar és külföldi klasszikusai mellett külföldi musicaleket és új magyar zenés játékokat tűzött műsorra[2]. A darab fő szerepeit Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Miklósy György és Horváth Tivadar játszotta.

A musical tragedy[3] alapötletét Vas István egy korábbi regénye, az Elvesztett otthonok, Elbeszélés egy szerelem környezetéről adta, amit 1942 és 1947 között írt, és egy nagyszabású visszaemlékezés nyitányának szánt. Az Elvesztett otthonok 1957-es megjelenése után Hubay ötlete volt, hogy vigyék színpadra a történetet, a munkafolyamat alatt azonban egyre inkább eltávolodtak a regénytől és hétköznapibb figurákkal egy általánosabb érvényű történetet állítottak színpadra, “egy hajdani ifjúság tragikus küzdelmét a szépségért és szerelemért, s a tízezer véletlen halálos játékait.”[4]

Egy cetli Petrovics Emil irataiból, oszmi.hu
Egy cetli Petrovics Emil iratai között. "Köszönet 1. előtte a bizalomért, 2. közben az odaadásért, 3. s az epilógusban a csökönyösségért. 1961. jan. 12. Ölel Miklós és pár ölelés: Pista. Forrás: oszmi.hu

A történet a második világháború alatt játszódik, középpontban egy szerelmes pár, Bálint, a költő – Hubay Radnótiról mintázta az alakot – és felesége, Júlia. A szöveg fókuszában egy Apollinaire-vers, a Búcsú (L’adieu, 1913.) áll, amit Bálint szeretne magyarra lefordítani, de a behívólevele miatt ez a fordítása félbemarad. A valóságban Vas István fordította le a Búcsút, sokszor tévesen Radnótinak tulajdonítják, aminek annyi alapja van, hogy Vas Radnóti naplójában talált rá a versre[5]. Az Apollinaire-ötsoros vissza-visszatér a darabban, egy-egy sora megismétlődik, mélyítve ezzel a két szerelmes közötti kapcsolat értékét, szerelmük minőségét és a darab végére titkos nyelvvé formálódik közöttük.

Letéptem ezt a hangaszálat,
Már tudhatod, az ősz halott
E földön többé sosem látlak
Ó, idő, illat, hangaszálak
És várlak téged, hisz tudhatod.[6]

A három felvonás, három szín, de egy térben, egy budai villa szobájában játszódik. Ebben a háborús, önmagából kifordult világban ide költözik be Bálint és Júlia, egy ismerősük, Viktor közbenjárásával. Az első színben Bálint bevonulása előtt vagyunk, a második felvonásban mindent megtesznek a szereplők, hogy elkerüljék a költő besorozását – többek között egy őrmester megvesztegetésén is elábrándoznak –, a harmadik szín pedig az ostrom, Bálint hazatérése és a tragikus végkifejlet.

Hubay és Vas komédiából írtak tragédiát. Bálint és Júlia, a reményteli ifjúság, a háborút figyelmen kívül hagyva csak egymásért akarnak élni, de ez a kor közömbös az ember, a költészet, a szépség iránt, és elpusztítja őket. A darab tele van humorral, paródiával, dalokkal, meglepetéssel, kedves figurákkal, de az Egy szerelem három éjszakája egészét átszövi egy baljós sejtelem, és ez a sejtelem a darab végén igazolódik be, mikor Bálintot hazatérése után szökevénynek kiáltják ki, Júliát pedig megbízhatatlan személynek, és mindkettőjüket lelövik.

A bemutatókor, 1961-ben, a közönség számára még ezek a helyzetek (a legkisebb félreértés az életedbe kerülhet) és alakok (az ítélkező bíró vagy a légós figurája) még élő emlékek[7], de meglepetésre az Egy szerelem három éjszakája mégis elborzadás helyett elismerést váltott ki a közönségből, a rövid életű Petőfi Színháznak nem volt népszerűbb magyar zenés darabja[8].

A libretto szövegének bizonyos részei egy-egy Radnóti-verset idézhetnek fel a nézőben. A következő részlet a Levél a Hitveshezre emlékeztethet:

A szerelemnek évszakát elnyelték kontinensnyi éjszakák.
Merre talállak? Az otthon is csupa veszély,
Most, most miért nem mondhatom: “ne félj.”

Vagy az Erőltetett menet lüktetése cseng vissza:

El kell indulni már
Nem tart vissza se fegyver, se mocsár,

Vagy a hírre, hogy Bálint meghalt, Júlia szavai szintén az Erőltetett menetet idézik:

Boldizsár      Láttuk, amikor felbukott a hóban.
Júlia             Nem igaz! Aztán felállt és továbbment.

Izgalmas a libretto szövegközisége, bár egyértelmű utalásról nincs szó, a főszereplő és Radnóti közötti párhuzamból kiindulva nehezen lehet véletlen a szövegek közötti hasonlóság.

Az Egy szerelem három éjszakája számos dala ismerősnek hathat még annak is, aki sosem látta a darabot, és érdekesség, hogy Melitta búcsúdalában találkozunk egy hangsúlyos utalással:

Pannónia-szálló és Vadászkürt,
Ó, a disztingvált különterem!
Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?
És a Grill, a kis Parisien?
Jánoshegyi reggeli utána,
És a sikk, amellyel vétkezünk −
Isten veled, szívünk minden álma,
Isten veled, édes életünk!

Pertis Pali korának egyik legismertebb cigányprímása volt és a Hadik kávéház után, 1932-től a Vadászkürt Szállóban muzsikált[9]. A Pertis-utalás felidézi a letűnt kávéházi irodalom és cigányzenészek korát, a Krúdy-féle korszakot. (Pertis Pali egyébként Kelemen Barnabásnak, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, a Kelemen kvartett alapítójának volt a nagyapja.)

A darab sikerét mutatja, hogy két filmváltozat is készült belőle. Az első 1967-ben Révész György rendezésével, Somló Tamás operatőrrel, Tóth Benedek, Venczel Vera, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Bodrogi Gyula, Major Tamás, Kállai Ferenc szereplésével, és elnyerte a Magyar Filmkritikusok operatőri díját és a legjobb rendezés díját Buenos Airesben. A másik változat 1986-ból Félix László rendezésével és többek között Mácsai Pál, Pápai Erika, Almási Éva, Darvas Iván közreműködésével lett szintén elismert alkotás.

Az 1967-es film plakátja, mafab.hu

Az Egy szerelem három éjszakája korrajz egy háborús világ elveszett ifjúságáról. A színpadra vitt világ felborult értékrendjébe nem fér bele a szerelem, barátság, művészet, filozófia vagy etikett (lsd. Dal az etikettről). A főszereplőknek nincsen semmiféle anyagi javuk, és amijük van – a szerelmük –, az ebben a világban értéktelen, így a darab a teljes nincstelenség drámája is. Ebben a korban nincsenek szabályok, és az életben maradás pusztán a tízezredik véletlenen múlik. Hubay, Vas és Ránki könnyedséggel tudott beszélni egy “barbár” korról, annak minden betegségéről, és ez a legnagyobb lépés a gyógyulás felé.

Ki mondja meg, hogyan éltek
Keressétek szivük Atlantiszát
Förtelmek és tünemények
Bizony, ez volt az ifjuság.
A hiénák meg a sakálok
Fölfalták és nincs tovább
Az elsötétítéskor egy résnyi ragyogás volt az ijfuság.

[1] Egy szerelem három éjszakája – A Magyar Musical Napja 2014, Oszmi.hu, 2014, https://oszmi.hu/pdf/Egyszerelem_tortenet.pdf. (olvasva: 2020. december 3.)

[2] Petfői Színház 1960-1962, Thalia.hu,  2020, http://www.thalia.hu/index.php/main/page/petofi-szinhaz-19601962. (olvasva: 2020. december 5.)

[3] Uo., Vas István, Hubay Mikós, Ránki György műfajmegjelölése.

[4] Egy szerelem három éjszakája – A Magyar Musical Napja 2014, Oszmi.hu, 2014, https://oszmi.hu/pdf/Egyszerelem_tortenet.pdf. (olvasva: 2020. december 3.)

[5] Hubay Miklós-Ránki György-Vas István: Egy szerelem három éjszakája, Csokonaiszinhaz.hu, 2008, http://csokonaiszinhaz.hu/archivum/hubay-miklos-ranki-gyorgy-vas-istvan-egy-szerelem-harom-ejszakaja/. (olvasva: 2020. december 5.)

[6] A fordítás az Egy szerelem három éjszakája szövegkönyvéből származik.

[7] Egy szerelem három éjszakája – A Magyar Musical Napja 2014, Oszmi.hu, 2014, https://oszmi.hu/pdf/Egyszerelem_tortenet.pdf. (olvasva: 2020. december 3.)

[8] Hubay Miklós-Ránki György-Vas István: Egy szerelem három éjszakája, Csokonaiszinhaz.hu, 2008, http://csokonaiszinhaz.hu/archivum/hubay-miklos-ranki-gyorgy-vas-istvan-egy-szerelem-harom-ejszakaja/. (olvasva: 2020. december 5.)

[9] Pertis Pali, cigányprímás, Hangosfilm.hu, é.n., https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/pertis-pali. (olvasva: 2020. december 5.)

Négyzetes kép a leadben: wikipedia.org

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mészáros Marina --


További írások a rovatból

A Svéd Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertjéről
Interjú Kőváry Zoltán énekes-gitárossal, klinikai szakpszichológussal kreativitásról, művészi identitásról és kortárs kihívásokról
Rolla János és a Zeneakadémia Kamarazenekara/3
Bartók összes hegedűs kamaraműve/1

Más művészeti ágakról

...traumák sem ártanak, ha alanyiságot szeretnénk...
színház

Csak ültek és meséltek Csak ültek és meséltek
Büfészínész/Színészbüfé 1. – Az Örkény Színház szilveszteri műsoráról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés