bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Ajtai Péter --

felhasználói adatlapja

Ajtai Péter által feltöltött cikkek:

Az afrofuturista Sun Ra a Trafóban
2019 április 27-en a Sun Ra Arkestra adott emlékezetes koncertet a Trafóban. Ez nem az eredeti zenekar, tekintve, hogy Sun Ra 1993-ban tovább utazott egy másik dimenzióba. Mi az idén 95 éves Marshall Allan által vezetett formációt halhattuk, s meg kell mondjam, a zenekarvezető játéka frissebb, mint a legtöbb zenészé unokái generációjából. Ezt az energiát, ahogyan Szabó Bálintnak, a Trafó programigazgatójának elmondta, a zenéből meríti. A Sun Ra Arkestra legutóbb 2010-ben járt Pesten.
Rothko hallgatása közben
Mark Rothko (1903-1970) kései klasszikus képei rendkívül zeneiek. A zene mint inspiráció itt a legerőteljesebb nála, bár mindenhol jelen van életművében. Ő maga is sokáig zenei pályára készült, s a legutóbbi életrajza szerint nemcsak festő, aki „filozófusnak tekinthető, hanem festő, aki arra vágyott, hogy zenész legyen”. [1] Bárki, aki belépett a műtermébe találkozhatott operaszenvedélyével, különösképp, ami Mozartot illeti. Temetésén Schubert: Trout kvintettjének és Mozart: Szöktetés a szerájból című operájának felvételeit helyezték el gyermekei a sírjában.
Ajánlóban a 13. hét koncertjei
Ezen a héten sok jó jazz-koncerttel találkozhatunk a Get Closer Jazz Fest és a Festival de la Francophonie jóvoltából. Közülük kiemelkedik a Darrifourcq / Ceccaldi / Biardeau hármas, akik zenéjük frissességével és energikusságával a heti mezőny élbolyába tartoznak. Itt lesz továbbá Kenny Garrett, aki a modern mainstream egyik legfontosabb szaxofonosa. Kicsit kevesebb komolyzene került az ajánlóba, de nem is baj, legalább picit ellensúlyozhatjuk az eddigi bőséges klasszikus áradatot. Azért az az este a Müpában, amikor Zimmermann, Rachmaninov, Lutoslawski, Stravinsky zenéje hallható, kárpótol bennünket mindenért.   
Quechua sátor a lombok alatt
Ez a Carmen előadás teljesen más, mint amit megszokhattunk. Oberfrank Pál és társai tudatosan a mai fiatalok ízlése szerint alakították, amivel nincs semmi baj, illetve nem ezzel van a baj. Ezt a darabot már jó 5 éve játsszák ebben a formában, és kritikák is született róla. Én azonban csak most láttam, és annyira meglepett, hogy úgy döntöttem, írok róla olyan modorban, ami talán passzol hangulatához.   
Ajánlóban 12. Hét koncertjei
Rendkívül kínos helyzet alakult ki. Alig találtam az ajánlóba passzoló jazz koncertet a hétre. Mondjuk fellép Ken Vandermark vadiúj formációjával a Lumenben többször is, ami azért sok mindenért kárpótol. Talán ő a legnagyobb név ma az avantgárd jazz világában, ráadásul nem is véletlenül. Nehéz zenei fronton pedig talán az Amadandia Steve Reich műsorát emelném ki.  Tartalmilag tömény hét áll előttünk tehát, csupán kicsit foghíjas.  
Ajánlóban 11. Hét koncertjei
Elérkeztünk a 11. héthez. Ezúttal nem tudunk annyi jó koncert közül válogatni, mint a múlt héten, de így is találkozhatunk érdekességekkel. Kiemelkedik ezek közül az Új Zenei Projekt, amelyben a Bartók Konzi tanárai és diákjai játszanak kortárs, illetve 20. századi zenét. Jegyezzük is meg rögtön, hogy nem feltétlen az kortárs zene, ami mai. Kortárs aki vagy ami a mindenkori jelen kontextusába illeszkedik, reflektál a jelen kor és környezet aktuális problémáira, esetleg olyan kérdéseket feszeget, amelyek állandóak vagy visszatérőek. A nyitott kompozíció mindenképpen vonzódik valamelyest az aktuálishoz, a jelenhez, hisz komponálása nem befejezett; az előadóra és az előadásra van bízva annak kiteljesítése,  és ez feltétlen vonzza e forma jellegét a kortárs felé.  Azonban Sztravinszkij vonósnégyesi is a kortárs zene talaját képzik. Hiába rögzítettek, probléma felvetésük és zenei környezetük meglehetősen aktuális. (Még ha Adorno zenei regresszióként is gondol Sztravinszkij munkásságára.) Úgy gondolom tehát, hogy a kortárs zene nem feltétlenül kormeghatározás, és sokszor meglepően jól hangzanak egymás mellett teljesen különböző korok zenéi is.    
Ajánlóban a 10. hét koncertjei
Hogy mitől találunk bizonyos zenéket "érdekesnek" vagy "unalmasnak", az valamennyire nyilván szubjektív, itt a heti koncertajánlónkban azonban mégis megpróbálunk alkalomról alkalomra bizonyos általános egységességet mutatni a műfajnélküliség könnyed terhe mellett. 
Ajánlóban a 8. hét koncertjei
Nem minden zene jut el ugyanannyira a közönségéhez. Hiába van a kortárs és a szabad zenének komoly hagyománya Magyarországon, úgy gondolom, hogy egyes műfajok, "műfaj-nélküliségek" segítségre szorulnak. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy legyen egy olyan fórum, ahol Budapest (szerintem) legfontosabb koncertjei megtalálhatóak. (Ahova, ha úgy adódik, belekerülnek természetesen a Budapesten kívüli események is.) Ezentúl minden hét elején jelentkezünk érdekes-zeni koncertajánlóval.
Körkörös zenei folyamatok
Colin Stetson másodszor játszott Budapesten, legutóbb pontosan 4 éve lépett itt fel, akkor is a Trafóban. Nevét már jó ideje ismerjük sajátos, de nem elődök nélkül való eksztatikus szólójátékáról, valamint együttműködéseiről olyan indie és popikonokkal, mint Laurie Anderson vagy Tom Waits. A mainstream kritika szaxofonjátéka újszerűségét dicséri, kiemelve őt a történeti kontinuitásból, ezzel szemben ő is része a zene rétegeinek permanens mozgásának. Ez azonban nem kisebbíti az értékeit, csupán elhelyezi őt egy olyan kultúrtörténeti folyamatban, amiben ő is egy olyan meghatározó pont, amelyre követői, valamint a szakirodalom hivatkozhatnak.
4000 éves free jazz
A Master Musicians of Jajouka 2018. április 15-én, vasárnap este fellépett a Trafóban. Hogy ez pontosan mit is jelent kultúrtörténetileg, azt később tárgyaljuk, annyit azonban előjáróként megjegyezhetünk, hogy a zenekar egy észak-marokkói kis faluból származik és szúfi zenét játszik.
Acélhúrok zengenek
Barre Phillips több ízben járt már hazánkban, legutóbb 2017-ben az Újbuda Jazz Fesztiválon, ahol kétszer is fellépett. Egyszer az LDP trióval és egyszer az LDP in Residence zenekarral, ahol a trió Gőz Lászlóval és ifj. Kurtág Györggyel egészült ki. Február 21-én az Opus Jazz Clubban játszott, 23-én pedig a Lumenben fog fellépni magyar zenészekkel. Esetében olyas valakiről beszélünk, aki a 60-as évek óta aktív, és jóformán átbőgőzte a modern jazz/free-jazz/szabadzene egész történetét.
Halandzsaimprovizációk a Lumenben
2018. január 30-án, ezen a tavaszi keddi napon, egy barátom emlékeztetett rá, hogy ha meg akarom hallgatni a Szilveszterék koncertjét, akkor igyekezzek, mert nem fogok bejutni. Harcsa Veronika és Miklós Szilveszter duója a Lumenben különleges eseményszámba ment. Már maga a felállás is izgalmas; ének-dob duó. Annyi ember érdeklődött a rendezvény iránt, hogy a limitált férőhelyek miatt két koncertet játszottak egymás után. Én a másodikat hallottam.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés