bezár
 

építészet

2021. 06. 30.
Bambuszcsipke, árnyháló
Kujlin, Kína, LLLAb építésziroda
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
A fonott nád rései közt átszűrődő napfény és az éjszakai belső megvilágítás játékossága adja a kínai Li folyó partján található bambuszmenedékek esszenciáját. Kis világítótestek, lámpás alakú sátrak és hatalmas pergolák sorakoznak föl a fenséges táj ölelésében, természetes anyagból, így kevésbé rombolva a környezet összhatását. Az épületegyüttest az LLLab sanghaji székhelyű építészirodája hozta létre.

Az első gondolatom az volt, amikor megláttam az LLLab arcitects Bamboo Bamboo Canopy and Pavilions projektjének fényképeit (Kujlin, Kína), hogy milyen jó lenne ez kisebb méretben egy színházi szituációban vagy önálló alkotásként, térinstallációként kiállítva. Keleten hagyományosan számos jelentést társítanak a növényhez, s ezek mind rétegezhetnék egy autonóm, emberléptékű mű mondanivalóját. A szelíd bölcsesség megtestesítője számos területen fölhasználható: magját gabonaként, fiatal hajtásait zöldségként fogyasztják, leveleit takarmányozásra, szárát az építőiparban hasznosítják. Zenei asszociációkat is kelt, hiszen rezgő leveleinek nesze a megvilágosodás hangjaként ismert, emellett a bambuszfuvola a kínai mitológia szerint a természetfeletti és a harmónia jelképe. Szárából hasítva doromb alapanyag is lehet, ahogy ez az alábbi részletből olvasható.

 

„Négy bambusz-szárat vágtam,
nyolc bambuszt farigcsáltam.
Bűvös bambusz-darabok,
dorombbá váljatok.”

Hogy daloljunk? Asma, kínai népköltemény, részlet
ford.: Tőkei Ferenc és Weöres Sándor

 

A hajlékonysága miatt igen strapabíró bambusznád az alázat, rugalmasság és az alkalmazkodás szimbóluma, ám sajnos ezeket az értékeket kevésbé tudom felfedezni az itt tárgyalt építményeken.

A könnyű, jellegzetes anyag felhasználásával készült izgalmas felületet mutató épületegyüttes számtalan lehetőséget rejt magában, mégsem ez viszi el a show-t: csak egy összekötő szakasz két produkció között. 2004-ben mutatták be és azóta folyamatosan játsszák az Impression Liu Sanjie című nagyszabású éjszakai showműsort, ezt egészíti ki a tavaly júliusban átadott nádkomplexum. A Zhang Yimou filmrendező által, a Li folyó egyik szigetén rendezett látványosságnak két helyszíne van: a bejárata, illetve a sziget túlsó felén a főszínpad; ezek között irányítja a közönséget a pavilonsor. Először csak apró – 0.3, 0.5 és 1 méteres – bambuszlámpások tűnnek föl az út szélén, majd növekedni kezdenek, míg több ember befogadására is alkalmas sátrakká alakulnak. Végül 3-4 méter belmagasságú, légiesen hullámzó mennyezetű tágas terekbe érkezhet a nézőközönség. Tetejük áttetsző, vízálló réteggel zárt, így a fonott elemek nemcsak menedéket nyújtanak a környék szubtrópusi esőzései elől, hanem lyukacsos felületük révén bekapcsolódnak az előadásba is dekoratív fény-árnyék játékukkal.

1

4

Annak ellenére, hogy főként természetes és helyi anyagok fölhasználásával készült, nem kelt egyértelműen természetes hatást. A kisebb, lámpást idéző darabok még integrálódhatnának környezetükbe, de – képek alapján – a monumentális pergolákkal együtt szemlélve, inkább emlékeztetnek a parametrikus építészet gépi megoldásaira, mint organikus, kézműves kivitelezésre. Ehhez hozzájárul a hatalmas méret, a modern, lekerekített formavilág és a feltűnően egyenletes sűrűséggel fonott felszín is. Érdemes gondolkodni azon is, hogy a vízálló felületeken az évek során felgyülemlő szennyeződések – levelek, por stb. – mennyire befolyásolják majd a fedezékek lényegét, a fényjátékukat. Igaz, helyi kézművesek képesek voltak végigfonni a külső borításokat, de rendszeresen takarítani még ennél is körülményesebb feladat lehet.

2

5

6

Kínában különösen sokszor, de világszerte is egyre gyakrabban nyúlnak az építészek a bambuszhoz, kedvező tulajdonságai miatt. A gyorsan növekvő növény könnyen termeszthető, jól formázható, strapabíró, és a környezettudatos tervezés szempontjából is kiváló alapanyag. Nem véletlen, hogy már biennáléja is van: 2016-ban rendezték meg először az International Bamboo Architecture Biennale-t Kínában, Baoxiban. Itt az LLLab munkájához hasonló léptékű, ám tervezett, szabályos mintájú és lazább sűrűségű felületek is megjelentek a kiállított építményeken. A bambuszból készült pavilonok mindegyike attraktív és aprólékos, hiszen az egymás mellé sorolt vagy az egymás útját keresztező, egyenes vagy hajlított nádszálak bordázottsága fokozza a térérzetet. Natúr színével, csipkeszerű áttörtségével és az ebből adódó árnyékmintázatával otthonos enteriőröket alkot. Ilyen kellemes hatása lehet az LLLab projektjének is, csak méretei és gyakorlatias funkciója miatt félek, hogy elveszik az anyagból fakadó érzékenység.

 

Fotók: https://www.lllab.net/#

Még több információ: archdaily.com

nyomtat

Szerzők

-- Lengyel Viola --


További írások a rovatból

építészet

Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
építészet

Az építészet mint idea és realitás a 80-as évek Magyarországán
Egy látogatásra érdemes új célpont

Más művészeti ágakról

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Csáki László: Kék Pelikan
gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés