bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Győrfy Laura --

felhasználói adatlapja

Győrfy Laura által feltöltött cikkek:

Univerzális érzületek tengelyén állva
Univerzális érzületek tengelyén állva
Neked már megvan a heti praedád?
Vigyázz, a kert a hídon túl már dzsungel. / Arra vesznek el a legvakmerőbbek. / Változnak liánná, tigrissé, kővé, / S nem gondolkoznak a kert titkáról többet.* A PRAEda kéthetente hétfőn megjelenő kiállítás- és eseményajánló cikksorozat, melyben korábbi gyakornokok, és most már jelenlegi szerzők mutatják meg azt saját szemszögükből, hogyan választják ki azokat a képzőművészeti programokat, amelyekről nem érdemes lemaradni. Célkeresztben Győrfi Laura** kiállítás- és eseményajánlói augusztus 15-től 28-ig.      
„A szél ma éjjel is megérinti a csillagokat”
„A szél ma éjjel is megérinti a csillagokat”
Reflexió a Koreai Kulturális Központ Közös ihlet: hangul Jun Dongdzsu költészete nyomán című kiállításáról
A szöuli Savina Kortárs Művészeti Múzeum 12 művészének kiállítása a Traveling Korean Arts projekt keretében valósult meg – a projekt egyszerre tesz kísérletet a kortárs koreai képzőművészet nemzetközi bemutatására és próbál átfedéseket keresni a távolkeleti, illetve európai kontextusok között. Mindezt úgy valósítja meg, hogy az nemzetközi dialógust eredményezzen, és a saját, jellemzően eurocentrikus művészeti hagyományaink felülvizsgálását tegye lehetővé.
Vízióknak alávetettség, posztfeminista munka-gyarkorlatok és agambeni meditáció
Vízióknak alávetettség, posztfeminista munka-gyarkorlatok és agambeni meditáció
Neked már megvan a heti Praedád?
„Vigyázz, a kert a hídon túl már dzsungel. / Arra vesznek el a legvakmerőbbek. / Változnak liánná, tigrissé, kővé, / S nem gondolkoznak a kert titkáról többet.”* A PRAEda kéthetente hétfőn megjelenő kiállítás- és eseményajánló cikksorozat, melyben korábbi gyakornokok, és most már jelenlegi szerzők mutatják meg saját szemszögükből, hogyan választják ki azokat a képzőművészeti programokat, amelyekről nem érdemes lemaradni. Célkeresztben Győrfi Laura** kiállítás- és eseményajánlói. 
Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására
Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására
Beszámoló a Poszthumanizmus és képzőművészet című beszélgetésről
A Poli-P és Prae Kiadó szervezésében május 4-én került sor Poszthumanizmus és... című beszélgetéssorozat második részére, amely a poszthumanizmus és a képzőművészet témáját járta körül a Kis Présházban. A beszélgetés résztvevői Széplaky Gerda filozófus és esztéta, Győrffy László képzőművész, Lak Róbert képzőművész és kurátor, illetve Miklósvölgyi Zsolt, az artportal főszerkesztője voltak, akik a poszthumanizmus és a posztantropocentrikus gondolkodási stratégiák esztétikai dimenzióit kísérelték meg kontextualizálni, valamint összefüggésbe hozni a kortárs művészet kódjaival és vizuális kultúrájával. 
Posztszocialista épületrombolás vagy „szoc-reál” fenntarthatóság?
Posztszocialista épületrombolás vagy „szoc-reál” fenntarthatóság?
Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról
Április 9-én nyílt a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments – Ukraine, Moldova and Romania című kiállítása a Turbinában, amelynek fókuszában a posztszocialista országok történelmi és épített hagyatékának feldolgozása és rekontextualizálása áll. A magyarországi kétezres évek óta megkezdődött modernista épületbontások hatására újra fontos kérdéssé vált a műemlék- és örökségvédelem, amelyre a kilencvenes években született, kizárólag nőkből álló, építészettel foglalkozó kollektíva egy kutatásalapú kiállítás keretében reflektál. 
Bonckést nyújtani a művésznek
Bonckést nyújtani a művésznek
Milorad Krstić Das Anatomische Theater című kiállításmegnyitója a Kis Présházban
A Das Anatomische Theater színpadán szimultán vonultatja fel a 20. század eseményeit a színház boncmestere, Milorad Krstić, mindeközben pedig azt a kérdést teszi fel: mit mond el az előző század történelmi tapasztalatáról, hogy 1953-ban  megjelent a Playboy első száma, miközben Sztálint gyászolták a Szovjetunióban?  
Vendégként a Leopold Bloom díjátadón: de milyen is az 5 döntős kiállítása?
Vendégként a Leopold Bloom díjátadón: de milyen is az 5 döntős kiállítása?
Szabó Eszter kapta a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat
Hatodik alkalommal adták át a 2011 óta kétévenként meghirdetett, kortárs magyar képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat. A tízezer euró összegű elismerés nyertese idén Szabó Eszter, az újmédiát és animációt ötvöző képzőművész lett. A pazar esemény egyik vendége lehetettem, így lehetőségem volt körbejárni a döntősök műveit még az ünnepélyes eredményhirdetés előtt – macaronvadászat után, bort kortyolgatva.
Savban bomló testek a nevetőgázzal telefújt műhelyben
Savban bomló testek a nevetőgázzal telefújt műhelyben
Interjú Győrffy Lászlóval és Kis Róka Csabával A test ördöge című kiállítás kapcsán
A test ördöge című kiállítás 2020 szeptemberében volt látható Pécsett, május végén pedig a Gallery MAX-ban nyitotta meg kapuit. A látogatók úgy érezhették, hogy egy fétisbarlangban rendezett szektagyűlésre igyekeznek, valahová egy eldugott paratérbe. A kiállítás két művészével beszélgettem, Győrffy Lászlóval és Kis Róka Csabával.
A minimalista szobrászattól az amerikai macsókig
A minimalista szobrászattól az amerikai macsókig
Bevezetés a land artba – I. rész
Az elmúlt évtized képzőművészeti tendenciái közül az egyik leghangsúlyosabb az ökológiai esztétika és a környezetvédelemi művészet megnyilvánulásai. Azonban mindennek gyökerekor, az 1960-as években, leginkább nem természetművészetről beszélhetünk, hanem egy grandiózus méretekhez vonzódó, galérián kívüli attitűdről, amelynek alapja a tájba való beavatkozás. A korai land art művészek a természeti elemeket és a tájat nyersanyagként, természeti médiumként használták fel – habár mai szemmel a végrehajtott változtatások környezetkárosítónak és agresszívnak tűnhetnek. Ez a természet feletti uralom azonban szorosan kapcsolódik az ember és környezetének viszonyrendszeréhez – gondoljunk csak a romantika idealizált természetfelfogására, amely eltávolít minket a természettől, tájjá redukálva azt. Ebben az érintetlen tájban már képtelenek vagyunk benne lenni, úgy látjuk, mint „természetes helyszín, egyszerre környezet, és az, amit magába foglal, egyszerre valóságos hely és annak szimulákruma, egyszerre doboz és minden tárgy, ami a dobozban van.”[1]
Láthatóvá tett láthatatlan? – Avagy a császár új ruhája
Láthatóvá tett láthatatlan? – Avagy a császár új ruhája
A Godot Labor „Fiktív Kiállításáról”
„Mit csinál a képzőművész, ha nem alkothat az anyaggal? Milyen egy műtárgy, ami nem ölt testet? Mi történik, ha nincs kiállítótér?” Ezeket a kérdéseket állítja fókuszba a Godot Labor tizenegy fős művészcsoportjának „Fiktív Kiállítás” című, videó formátumban megvalósuló tárlatperformansza. Ennek a megszületőben lévő műfajnak különleges jelentőséget adott az online térben megvalósuló kiállítás; ide helyeződnek át az olyan kérdések, amelyek a kiállítótér koncepciójára, viszonyaira és a műtárgy érzékelésére kérdeznek rá. Mit jelent a fiktív művészet az egy éve tartó világjárvány tükrében?
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés