Elsőként L. Varga Péter egy rövid felvezetés keretében elmondta, hogy a Ránk bízott kertet az idei könyvhét legjobb kötetének választották a drót.eu portálon. Ez akár várható is volt, hiszen magyar nyelven kortárs világirodalmi versantológia hosszú évek óta most jelent meg először, különösen ilyen fontos tartalommal. L. Varga Péter ezután arról kérdezte a résztvevőket, hogyan kerültek közel az antológiához.

Aki rendszeresen irodalmi közegben mozog, annak Péczely Dóra, Bordás Máté és Sipos Tamás neve ismerős lehet. Péczely szerkesztőként leginkább kortárs lírával foglalkozik, így a 30 évnél fiatalabb költőket összegyűjtő Lehetnék Bárki antológia, vagy a kamaszoknak szóló Szívlapát szerkesztője. Bordás Máté a Versum online szerkesztőjeként poszthumán irodalomkutatásain keresztül kapcsolódik az antológiához, illetve német nyelvű szövegeket fordít magyarra. Sipos Tamás költő, műfordító volt az ötletadója a Versum 2019-es ökoköltészettel foglalkozó tematikus blokkjának, amit egy afrikai költő, konzervációval foglalkozó aktivista TED-talk keretében elmondott beszéde inspirálta. Sipos szerint ezen a beszéden elhangzott, hogy „Csak az irodalom és a költészet segíthet” sok mindenben, még ha nem is tudja megmenteni a Földet. Ebből bomlott ki aztán a jelen ökoköltészeti antológia.

Gigler Dóra a WWF Magyarország környezeti nevelés szakértőjeként iskolásoknak tart foglalkozásokat a fenntarthatóságról, illetve környezetvédelem fontosságáról. Elmondta, hogy a kötet egyik fordítójának ismeretsége révén került közel a kötethez. A WWF Magyarország négy programja a biodiverzitás, ökoszisztéma megóvására koncentrál, ezért a szervezet számára fontos, hogy ezek a témák művészi oldalról is képesek legyenek megszólítani az embereket.

Péczely kérdésére, hogyan kerülnek be az oktatásba ezek a témák, Gigler elmondta, hogy a mai fiatal generáció sokkal nyíltabban fogad be ökológiai válsággal kapcsolatos problémákat, ezáltal a fenntarthatóság által kínált megoldásokra is nyitottabbak. Jellemzően aktívabban vesznek részt tüntetéseken és sztrájkokon, hiszen a klímaszorongás az ő esetükben nem csupán fogalom, hanem már kollektív traumává változik. Ezután Péczely a szorongás és a konfliktus fogalmai mentén Bordást és Sipost kérdezte a kötetben megjelenő legerősebb problémákról.

Sipos erre válaszként a reflexió fontosságát emelte ki, ami talán döntőbb is annál, minthogy egy szerző ökoköltőként definiálja magát. Bordás Máté ezzel szemben a természetre, mint szenvedő alanyra hivatkozott, a róla szóló líra pedig amellett, hogy depresszív jegyeket mutat, a motiválatlanság is megjelenik benne. Visszacsatolt Giglerhez, miszerint az antológiába beválogatott szövegek a WWF tematikájához hasonlóan szerveződnek. Nem feladatuk a mozgalmiság, a szorongással kapcsolatos negatív érzelmek feldolgozását vállalva kikerülnek az antropocén szövegek programszerűségének veszélye alól.

Péczely erre gondolatként az antropocén kezdetének homályos, ugyanakkor szimbolikus megjelölését a bűnbeesés pillanatának időpontjára datálta, mire L. Varga Péter újra magához vette a szót, és a bűnbeesést a cultura illetve natura jelképes elválasztásának gondolatával egészítette ki, majd megjegyezte, hogy a beszélgetésben korábban elhangzott konfliktusos faj fogalma és a kötet címe – A ránk bízott kert – is az ember uralkodó szerepét erősítik. Ezért kulcskérdés, hogy vajon a költészet, mint irodalmi műfaj milyen esztétikai feladatokat nyújthat a kultúrából való kimozdulásra.

A jelenlévők közül Székely Örs, az antológia egyik műfordítója, válaszképp felolvasta Tobias Falberg Plasztinált táj című versét. Bordás Máté erre érkező kommentárja világosan rámutatott a szöveg nonhumán voltára, hogy az emberi struktúrák – mint például a gyár – a szövegben önálló entitásként manifesztálódnak. Ettől eltérően a vallomásos, leíró jellegű szövegben a „kínos önzés” érzékelhető elmozdulásként, példaképpen Sascha Kokot Pára című versét hozta.

A későbbiekben Gigler az ökoszisztéma-szolgáltatásokról, a javak számszerűsítéséről beszélt, arról a problémáról, hogy ez a fajta felfogás szintén antropocén jellegű, hiszen továbbra is uralkodó természetű a viszonyulásunk, ahelyett, hogy a természettel való egyenlőségre törekedne. Lezárásképp Péczelynél a kik vagyunk mi kérdése vetődött fel, hiszen ezen az estén két különböző szemléletmód és megközelítés találkozott, egy mindkettőnek fontos és témájában azonos probléma kapcsán.

Az esten egy éves folyamat zárult le azok számára, akik valamilyen formában hozzájárultak az antológia létrejöttéhez. A 41 vers újszerű koncepció mentén szerveződik, komplex szerkesztési szempontokat tartva maga előtt, mégis a szerkesztési hagyományoknak megfelelően megőrzi a három ciklusos tagolást. Az antológia legújabb bemutatója szeptember 17-én lesz, amely alkalmából a kötet több műfordítójával is lehetőség lesz megismerkedni.

A beszélgetés felvétele visszanézhető a Prae Kiadó Facebook oldalán.

Fotó: Bach Máté