bezár
 

irodalom

2021. 09. 08.
Az önértelmezés nehézségei
Lázár Bence András: Kávé, tejjel című könyv kötetbemutatója
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szeptember 3-án Bajtai András beszélgetett Lázár Bence Andrással, a Kávé, tejjel című kötet írójával, és szerkesztőjével, Péczely Dórával a Kis Présházban. 

Bajtai András először a költő szakmai életútját ismertette. Megtudhattuk, hogy Lázár Bence András Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán végzett, 2019-ben pedig pszichiáteri szakvizsgát szerzett. 2019 óta a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karának pszichiátriai klinikájának klinikai szakorvosa, tavaly óta pedig ugyanennek az intézménynek az egyetemi adjunktusa. Ráadásul neuromorfológiával is foglalkozik, elméleti idegtudományból írta a doktoriját. Az új kötetén, ami a Kávé, tejjel címet viseli, Bajtai szerint erősen érződnek a biológiai, anatómiai hatások, nem is feltétlen a pszichiátriai hatásokat tapasztalta, inkább a zsigeri szavakat, motívumokat, példaként említett pár szót, ilyen a magzat, méhszáj, visszerek vagy a bárzsing és a gátor. Lázár azt mondja azért a zsigeri orvostudományi elemek épülnek be verseibe, mert a biológiai pszichiáteri ággal jobban tud azonosulni. Kitért arra is, hogy azért jelentkezett hat évvel később újabb kötettel, mert az elmúlt időszakban az orvosi pályájára koncentrált, illetve múzsája sem volt. Majd hozzátette, a Kávé tejjel című kötete jobbára az elmúlt két év anyagainak válogatását tartalmazza.

Kávé, tejjel

Bajtai a könyv címéről és borítójáról kérdezte a kötet szerkesztőjét és szerzőjét. Lázár, elmondta hogy a kötet munkacíme eredetileg Apofázis volt, azonban végül átadta magát a szerkesztőnek. Péczely Dóra elárulta, hogy a képet ő találta, illetve az ő javaslatára lett a végleges cím a Kávé, tejjel. Úgy érezte, a kötet elbeszélője megérett, a szövegekben dominál a polgári lét, így szerette volna, ha valamilyen formán ez még inkább kirajzolódna. A borító fotójára véletlenszerűen bukkant rá Péczely. Tetszett a koncepció, miszerint van egy hely, ahol sokan lehetnének, mégis valaki egyedül van, ez a fotó összhangban van a kötet tartalmával.

A Kávé, tejjel mottója Fernando Pessoatól, portugál költőtől származik. Lázárnak különleges kötődése van a költőhöz, illetve Portugáliához, pontosabban Lisszabonhoz. Hosszú ideig kinn élt, Pessoa költészete pedig segített megszeretnie Lisszabont, a könyv elején lévő idézetre azért esett a választása, mert próbál úgy írni, ahogy azt Pessoa megfogalmazta.

Eztán Bajtai kérésre, Lázár felolvasta az Akvárium és Fúga című verseit. Kapcsolódva az elhangzott szövegekhez, Bajtai arról érdeklődött, mennyire bírják el a szövegek az obszcén kifejezéseket, illetve a költészetben mennyire fér bele a káromkodások használata. Péczely egyetért azzal, hogy az indokolatlanul használt csúnya kifejezések feleslegesek, mégis úgy érzi, ebben a kötetben ez a gesztus határátlépés. A lírai én dühe, hasonlatai, tarthatatlansága jelenik meg ezekben a szavakban, ezért sem húzta ki őket. Lázár hozzátette, eleinte félt a vulgáris kifejezések használatától, de egyszerűen nem tudta nem beleírni őket, így is szétfeszítettek voltak a versek, jegyezte meg.

Bajtai úgy tapasztalta, a több világlírai alak is hagyott nyomot a mondatszerkezetekben, struktúrában, kihagyásokban. A Memento és az Imperativus című versek felolvasása után Lázár elárulta, az elmúlt négy évben Pessoa, T. S. Eliot, és Lorca szövegeit olvasta, az ő hatásuk érzékelhetők kötetben lévő szövegekben.

A kompozícióval kapcsolatban Bajtai arról érdeklődött, honnan jött az ötlet, miszerint ciklusok nélkül álljon össze a kötet, illetve hány versből állt össze eredetileg az anyag. Péczely azt állapította meg, hogy jobbára kocka-ciklusokba tudta volna rendezni a kapott szövegeket, és hiába szereti szakaszokra osztani a versesköteteket, most mégis elengedte. A versek sorrendjéhez sem nyúlt különösen hozzá, illetve csupán néhány szöveg került ki az eredeti anyagból. A versek koncentráltabbak lettek a rövidítéseknek köszönhetően.

Kávé, tejjel

A beszélgetés lezárása előtt Bajtai arra kérte Lázárt, olvassa fel az Óda, illetve a Leánykérés című verseket. Lázár meglepetten konstatálta, hogy az Óda benne maradt a kötetben, a felolvasás után hozzátette azért, mert túl érzékenynek érzi.

A beszélgetést lezáró vers felolvasása előtt Bajtai arról kérdezte a szerzőt, a készülő Harmincnyolc munkacímű kisregényének mikorra várható a megjelenése, milyen fázisban van. Lázár szűkszavúan válaszolt. Annyit elárult, még szüksége van egy kis időre, hogy befejezze a szöveget, s inkább színmű, mintsem kisregény.

A beszélgetés felvétele visszanézhető a Prae Kiadó Facebook oldalán.

Fotó: Lakos Gábor

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gyáfrás István --


További írások a rovatból

irodalom

Közösség újraépülőben Közösség újraépülőben
Borsik Miklós és Biró Krisztián kötetbemutatója
irodalom

A hétköznapok esztétikája és a fantasztikus irodalom A hétköznapok esztétikája és a fantasztikus irodalom
Beszélgetés Keserű József új monográfiájáról

Más művészeti ágakról

Shannon Murphy: Amíg tart a nyár
art&design

Eszképizmus a digitális természetbe Eszképizmus a digitális természetbe
Retrospektív elemzés Juliana Höschlová a Pincében megrendezett In luxury times the bug is missing című kiállításáról
Interjú Wéber Katával útkeresésről, a színházi és filmes alkotásmódok különbségeiről, külföldi tapasztalatokról
gyerek

Párbeszédre hív, szórakoztat, tanít Párbeszédre hív, szórakoztat, tanít
Bryan Caplan – Zach Weinersmith: Szabad a pálya


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés