bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Gyáfrás István --

felhasználói adatlapja

Gyáfrás István által feltöltött cikkek:

Az önértelmezés nehézségei
Szeptember 3-án Bajtai András beszélgetett Lázár Bence Andrással, a Kávé, tejjel című kötet írójával, és szerkesztőjével, Péczely Dórával a Kis Présházban. 
A megosztható és megoszthatatlan párbeszéde
A 92. Ünnepi Könyvhéten, szeptember 3-án mutatták be Láng Orsolya második, Személyes okok című kötetét a Kis Présházban. 
Ha a gyerekkor hazugság
Ahogy esteledett, egyre többen kezdtek gyülekezni a Kis Présház előtt, ugyanis az Ünnepi Könyvhéten a Prae Kiadó is kötetbemutatókkal készül. Nyolc óra körül Helga Flatland regényéről, az Egy Modern családról beszélgetett a kötet szerkesztője, Molnár T. Eszter és Takács Gabriella a Story és a Best magazin főszerkesztője.
Elfeledett ismerősök
Az augusztusi utolsó lapszámban Ferencz Mónika és Ágoston Tamás versei, Benedek Szabolcs tárcája, és Szekrényes Miklós, Ménes Attila, Magyar Csaba illetve Istók Anna prózái olvashatók.
Bajok és búcsú
Múlt héten a novellákat vizsgáltam meg alaposabban, most Selyem Zsuzsa tárcája, Gulisio Tímea és Peer Krisztián versei kerülnek terítékre. 
Ahogy változunk
Az Élet és Irodalom legújabb száma izgalmas novellákat tartalmaz, érzékeny témákat érint. Ezen a héten Mátyás Győző, Milanovich Domi, Osgyán Edina és Légrádi Gergely szövegeiről írok részletesebben. 
Azok a titokzatos lányok
Az Élet és Irodalom legújabb számában javarészt a nőké lett a szerep a novellákban, versekben. Hol kissé fanyar módon, hol sokkolóan izgalmasan mutatnak be női karaktereket a hét szerzői.
Ennél hangosabban nem lehet kiáltani
Ugyan Klaus Mann Mephisto című regényének tér- és időbeli síkját megtartották, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása egy olyan közegbe ülteti a történetet, ami reagál az elmúlt évek eseményeire: Marton László és Eszenyi Enikő ügyére, az SZFE modellváltására és a nemrég módosított pedofiltörvényre.
Klisémentesen a szerelemről
Nem minden múlandó, a mély érzések pedig végképp nem. 2019-ben bemutatott Céline Sciamma filmje, a Portré a lángoló fiatal lányról egy olyan általános témához nyúl, mint a szerelem, mégis olyan egyedi, érzéki módon, hogy a néző nem feledkezik meg róla egyhamar. 
A kultúra az a terület, ahol másnak lenni jó
A Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán, a napernyők alatt, a fehér székeken a Magyar Kultúra című folyóirat fekszik. Esztétikus, igényesen szerkesztett lap hatását kelti, így hát kíváncsian lapozok bele. A kartonált külső mögött átmenő és áttetsző képek, a kihajtható lapon pedig Csoóri Sándor arcképével találom szemben magam. Meglepve észlelem, hogy inkább interjú olvasható benne, mint novella vagy vers. Ugyanakkor zenei és képzőművészeti rovatot is tartalmaz a lap, könyvajánlókkal. Hirtelen elhalkul a kellemes dzsessz, a duruzsolók is elnémulnak, és a Napfonat együttes lányai lépnek a színpadra.
Szorongások
Az ÉS e heti lapszámában Balassy Fanni, Horváth Dániel és Vári Attila novellái mellett Fekete Vince versei olvashatók, melyek koránt sem felhőtlenül könnyed szövegek. Ahogy Istók Anna versei és Tóth B. Judit novellája sem. Én az utóbbi két hölgy szövegeit  vizsgáltam meg alaposabban. 
Tabuk, neologizmusok, kitalált szavak
A fesztivál utolsó napján az első program délben kezdődött, ahol Kis-Várday Júlia interaktív foglalkozást tartott gyerekeknek. Én kettő óra előtt nem sokkal érkezvén befészkeltem magam a kisszínpad nézőterének egyik zugába.
Furcsa, mégis ismerős
„Ez olyan fura!” – hangzik el gyakran a mondat azon jelenségekre, amelyektől félünk, vagy amelyek egyszerűen ismeretlenek a számunkra. De talán lehetséges, hogy a furcsaságok igazából sokkal közelebb állnak hozzánk, mind gondolnánk?
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés