bezár
 

gyerek

2022. 07. 02.
A cukrászuniverzum kiköpött hőse
A Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című előadás a Kolibri Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nemrégiben készítettem interjút Bajzáth Mária mesepedagógussal, aki úgy vallja, hőssé kell válnunk a saját életünkben. Pontosan ez jutott eszembe Csücsökről, a kis kiflivégről, amikor megnéztem a Keresztesi József verses meseregénye alapján készült darabot a Kolibri Fészekben. A  Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza rendezője Székely Andrea, dramaturgja Horváth Péter, a zenéket pedig Balog Zita Mária és Borosi Gábor szerezte.

2018-ban valamennyi gyerekirodalmi portál elismerő kritikákkal üdvözölte Keresztesi József Anyegin-strófákból álló verses meseregényét. A Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza hajmeresztő és igaz története tíz fejezetben elmesélve a következő évben megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY zsűrijétől. „A történet éppúgy támaszkodik a népmesei hagyományra, mint az angolszász nonszensz költészeti tradícióra” - írja a Móra Könyvkiadónál megjelent mű laudációjában Mészáros Márton irodalomtörténész. Néhány évvel később, 2021 őszén a veszprémi Kabóca Bábszínház egykori direktora, Székely Andrea állította színpadra a Kolibri Színházban, zenés-bábos, verses road movie-vá duzzasztva a rendkívül humoros, jókor és jól poentírozó, a Propp-féle mesemorfológiának is megfeleltethető történetet.

A közel hatvan perces hősi eposz kiindulópontja Sütiföld, annak is Tortavár elnevezésű épülete, Császármorzsa király palotája. Innen rabolja el Csokisminyon királykisasszonyt az alattomos Vérpuding. Számos nyalánkság, többek között Habcsók-herceg, Vadalmatorta, Zaboskeksz, Rigó János és Möszjő Franciakrémes is próbálja megmenteni a nemes finomságlányt rabságából, de mind elbukik, hogy aztán végül a rendkívül elszánt kis kiflivég, Csücsök győzedelmeskedhessen. Segítőként, vagyis afféle fegyverhordozóként Csárli Meggyet rendeli mellé az uralkodó. A tét természetesen Csokisminyon keze és a sütis birodalom fele.  

Az előadás helyszíne a Kolibri Színház gyerek-szobaszínháza, a kb. 60 fő befogadására alkalmas Kolibri Fészek, ahol egy arasznyi magasságú kis színpad van beépítve, bal oldali járás lehetőséggel. A nézőtér első felén párnákon lehet helyet foglalni, a hátsó részen pedig egy lépcsőzetesen emelkedő, háromsoros emelvényen. A hármas tagolású nézőtér ellenére is tökéletes szociopetális tér lett kialakítva, a gyerekek szinte ott ülnek a Nagymama (Sallai Virág/Alexics Rita) konyhájában, ahol az Unoka (Fehér Dániel) elkezdi megszemélyesíteni az ételeket, a nagyit is behúzva a történetbe.

csücsök1

Van úgy, hogy a mesekönyv stílusa és a benne található illusztrációk összecsengenek az előadás látványvilágával, a Bodnár Enikő által tervezett díszlet azonban nem idézi Horváth Ildi képregényfiguráit, inkább egy leporelló mesekönyv egyik kihajtott oldalára emlékeztet. A síkban kiterjedő bútorok is azt az érzetet keltik, mintha kartonpapírból lennének. A legjellegzetesebb konyhai berendezések jelzését láthatjuk a színen: rendezői bal oldalon hűtőt, középen mosogatópultot és konyhai széket, jobbra pedig gáztűzhelyt. A padlót pepita balettszőnyeg borítja, de a hátsó falat is tipikus konyhai csempe alkotja, amiről később kiderül, hogy egy mágnestábla. Arra tapadva jelenik meg például a különálló szemgolyókból és testből álló Császármorzsa király.

Az előadás folyamán valamennyi berendezési tárgyról kiderül, hogy egyáltalán nem az, aminek első ránézésre látszik: többfunkciós díszletelemekről van szó. Elég egy forgatás vagy egy kapcsolás, és a hűtőből máris vén Vattacukor és az általa őrzött dombtető lesz. A mosogató csapjából megindul a Nagy Folyó, melyen Tökhéjhajón kell menekülni Csücsöknek és társainak, a tűzhelyajtó lenyitásával pedig felrémlenek a Rémsütik. A sparhelt fölött Vérpuding nagy sziklafészke tornyosul. Míg a játék kezdetén fekete és fehér a tér, az előadás folyamán egyre több cukorkaszín bukkan elő, kezdve a jelmezektől, az élethű édességbábok legapróbb részletein át, egészen a különböző kalandok színhelyéig. A térhasználat egy praktikusan berendezett svéd bútoráruház bemutatótermére hajaz: a lehető legpraktikusabban használják ki a színtér szerény adottságait.

Csücsök kettő-az-egyben figura: népmeseszökevény legkisebb királyfi, aki inkább bátor és szerencsés, mint ügyes, ráadásul csak egy pöttöm része a normál méretű pékárunak, ugyanakkor nagyon hajaz amerikai mozihős rokonára is, Kevin minyonra. Hozzá hasonlóan szuperképességgel is rendelkezik, időnként letekeredik a héja, és ezáltal meghosszabbodik nem létező karja. A legtöbb pálcás bábszereplő úgy néz ki, mintha kézműves játszóházban született volna meg, mindent felhasználva, amit kipakoltak az asztalokra: gyöngyöt, zsinórokat, gumilabdát, lufit. A többiek kiterjedése a konyhai berendezéshez hasonlóan sík, akárcsak az uralkodóé. A jelmezek mesés cukrászdai alkalmazottak munkaruhái is lehetnének: a nagymama pöttyös ruhát hord köténnyel, unokája pedig fagylaltos pólót kantáros rövidnadrággal. A keretjátéknak köszönhetően úgy tűnik, a „Csücsökösdi” egy visszatérő, állandó szórakozása a családtagoknak, így magától értetődő a könnyed meseszövés.

Keresztesi József mesefigurája egy igazi különc. Például ő érkezik meg legutoljára a tett színhelyére, ő értesül utolsóként a nagy lehetőségről. Akkor, amikor már mindenki túlesett a kihíváson. Aztán meg pici. Még Csokisminyon királykisasszonynál is kisebb egy fejjel. És persze „kiköpött”, egy babakocsiban utazó csöppség köpte ki a földre, tehát a kiflicsücsök kasztrendszernek is a legalján helyezkedik el. Mégis azt üzeni, mint a legtöbb hősi eposz, lovagregény és népmese: bárkiből lehet hős. Akkor is, ha világéletében utolsó volt a tornasorban, akkor is, ha nem rendelkezik megfelelő képességekkel, és akkor is, ha esze ágában sincs hőssé válni. Egyszerűen csak elvetődik valahová, és hagyja magát sodorni az eseményekkel, aztán persze valahogy mégis csak felkeveredik a dobogó legfelső fokára.

csücsök2

Azt már megszokhattuk, hogy a Kolibri Színház színészei valódi eszközzsonglőrök, hiszen a különféle bábtípusokon kívül hangszereken is játszanak az előadásokban. A nagymamát  játszó színésznő, Sallai Virág vagy Alexics Rita hegedűn, Fehér Dániel pedig ukulelén és harmonikán kíséri az előadáshoz íródott dallamokat, közben persze több szólamban énekelnek. Az, hogy a mese bizonyos pontjain zeneszámmá alakul egy-egy monológ, vagy jelenet, nyugvópontot biztosít a gyerekek jambikus verselésben megfáradt füleinek. Az ételbábok is kedvelik a zenés részeket, szám közben ráugranak a hangszerekre, vagy éppen az éneklőkre, így a történet nem dobja ki magából a zenei betéteket, hanem szerves egységet alkot velük. Ami a melodikus világot illeti, itt is a sokféleség dominál mind műfaj, mind tempó és dallamkészlet szempontjából. Az előadás sűrű és izgalmas, a legkisebbek figyelmét is leköti, első perctől az utolsóig. A feszes tempó könnyed lendülettel párosul, a verselés diktálta metronómot a zenés számok szerényebb látványvilága lassítja ugyan, de nem töri meg.

A gyermeki lelkesedéssel és belefeledkezéssel játszó színészek bámulatos gyorsasággal és kreativitással változtatják bábkaraktereik hangját és energiáját, felnőttként is élvezetes őket figyelemmel kísérni. Sokszínűek és multifunkcionálisak, minden szereplő bőrébe bújva egyenletes teljesítményt nyújtanak, legyen szó prózai jelenetről vagy zenés számról. Érzékelik a közönség aznapi összetételét és lelkiállapotát, ami az ilyen korú publikum esetében nem elhanyagolható gesztus. Mivel maga a könyv is az olvasni még nem tudó korosztály számára készült, vagyis felolvasásra szánták, érdemes ellátogatni a Kolibri Színház előadására, hogy minden érzékszervre ható, színes, szélesvásznú zenés élményben legyen részük.

 

nyomtat

Szerzők

-- Márkus Judit --


További írások a rovatból

Interjú az idei Év Gyerekkönyve Díj egyik HUBBY különdíjasával, Pacskovszky Zsolttal
Péterfy Gergely – Nagy Ervin: Robotmese. Lampion Könyvek, 2022

Más művészeti ágakról

A Prae körkérdése zeneszerzőkhőz: Mezei Szilárd válaszol
Kerékgyártó Yvonne: Együtt kezdtük


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés