bezár
 

irodalom

2022. 12. 01.
Forráskritika és honfoglalás
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Bakonyi Géza Alapítvány és az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke által 2022 őszén megrendezett ismeretterjesztő rendezvénysorozat (Már a múlt sem a régi – avagy mi újság a korai magyar történelem kutatásában?) ötödik vendége prof. dr. Font Márta történész, a PTE BTK professor emeritája volt, aki a keleti szlávok és a magyarok helyzetéről beszélt a honfoglalás előtti időszakban.

Mielőtt az előadó belekezdett volna a Keleti szlávok és magyarok a honfoglalás előtt (Mit mond erről a Kijevi Rusz első krónikája és Anonymus Gesta Hungaroruma) című előadásának témájába, a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódó személyes kötődéséről mesélt: anno ebben az intézményben végzett, majd egy ideig tanított a karon, sőt több egykori kollégáját és tanítványát is felfedezte a közönség soraiban, illetve kifejezte, milyen szívesen tért vissza és beszél erről a témáról az Alma materében.

h5

Előadásában elsődlegesen két forrásanyagra támaszkodott: Font Márta a Régmúlt idők elbeszélése – a Kijevi Rusz első krónikáját és Anonymus Gesta Hungarorumát vizsgálta meg. Előbbi könyvet el is hozta magával bemutatni, hiszen az ő közbenjárásával is készült, valamint több szegedi kollégáját (Polgár Szabolcsot, a sorozatszerkesztő Zimonyi Istvánt, Kovács Szilviát és Balogh Lászlót, a Klebelsberg Kuno Könyvtár keleti gyűjteményének munkatársát) is kiemelte a jelenlévők közül a könyv kapcsán. Ismertette a felhasznált források keletkezési idejét és helyét, ennek alapján pedig jelezte, melyikből mennyit tekinthetünk hitelesnek és relevánsnak az adott témában. Egyik kódexnek sincs autográf kézirata.

A Kijevi Rusz keletkezési helyének könnyebb felismerése érdekében egy térképen szemléltette a kolostorok helyzetét. Az előadás keretein belül kizárólag a Régmúlt idők elbeszélésének 1110-es években keletkezett szövegéről hallhattunk (PVL), amit egy ábra segítségével igyekezett szemléltetni és átláthatóbbá tenni az előadó. Egyrészt láthatjuk benne, hogy mit írtak le a krónikások, másrészt azokat a forrásokat, amelyeket ők maguk is elolvastak, mint például görög nyelvű bizánci krónikákat, melyekről már igen korán készültek szláv nyelvű fordítások.

h2

Emellett megjelennek még benne történeti feljegyzések, kereskedelmi szerződések, helyi eredetű feljegyzések (megkeresztelkedésekről szólók, egyéb kolostori feljegyzések). A mű tartalmaz olyan szöveghelyeket is, melyek nem írásos forrás alapján keletkeztek: szájhagyományon keresztül juthattak el az adott kor emberéhez, így a krónikaíróihoz is, ide tertoznak az eredetmondák (szlávok, varégok) és a hősi énekek. A mű kulcsfigurája Vlagyimir Monomah és környezete.

Font Márta a mű datált részét egy grafikon segítségével, karakterszámok alapján mutatta be. Ismertette, hogy évről évre melyik időszak mennyire ismertetett a forrásban. A 852-es év az első időpont, amely megjelenik a kódexben, ezt követően minden évet feljegyeznek, még azokat is, amelyeket nem követ bejegyzés (azaz 0 adat van az adott évből), és ahogy haladunk a XII. századig, megfigyelhető, hogy egyre kevesebb az üres év, majd később minden év eseménye terjedelmesebben vagy éppen rövidebben, de lejegyzett.

Ezután az előadó arra a kérdésre kereste a választ, hogy „Mit is tudunk a magyarokról?”, azaz a krónikában milyen adatok, említések szerepelnek a magyar népről ebből az időszakból. A mű elején van egy datálatlan rész, azaz nem tudjuk, hogy melyik időszakhoz köthető, csak esetlegesen tudjuk meghatározni az utalásokból, valamint az előadás témája miatt az előadó csak a 969-es évig vizsgálta a Kijevi Rusz első krónikáját, habár a teljes terjedelem egészen a XII. század elejéig nyúlik vissza.

h3

Ezen időszakban összesen 9 említést talált Font az „ugorokra”, vagyis a magyarokra. A példákat először csak egy táblázatban prezentálta, majd a tényleges idézeteket is megmutatta és időszakokra lebontva részletezte, interpretálta a hallgatóság számára. Kiemelte az esetleges hibákat, tévesztéseket is a keltezésben. A 10. századi források esetében pedig elmondta, hogy ezen adatok nem tekinthetőek külön (és megerősítő) forrásnak, hiszen mindössze egy az egyben átemelték őket bizánci művekből, így azonosnak tekinthetőek azokkal.

Az előadó Régmúlt idők krónikájának a forrásértékének taglalásával zárta le ezen mű tárgyalását, melyet – még ha jelezte is, hogy egyes esetekben nem is ad új információkat a számunkra –, hitelesnek tart és a megfelelő felhasználás során értékes könyvnek tekint. Ezt követően tért át a másik forrásra, a Gesta Hungarorumra és annak helyére a középkori magyar történetírásban.

h4

Ismételten felmerült a kérdés, hogy a mű szerzője mit ismerhetett a korábbi krónikákból. Ezt valójában nem lehet pontosan meghatározni, de minden bizonnyal ismert krónikákat. A gesta („viselt dolgok”) mint műfaj bemutatása után Font prezentálta a lehetséges célokat és a mű időszakait. Anonymus gondolkodásának felvázolása mellett a regényes gesta szerkezetére, forrásaira és szerzőjének alkotói módszereire tért ki, arról mesélt, a szerző hogyan építi fel a dinasztia eredetét, a családi legendákat.

A fejezetek szerkezetében több kronológiai sík jelenik meg, mindez tudatos gesztus, hiszen Anonymus számos esetben használja a „Quid plura? Iter historae teneamus.” sajátos kifejezést: a „Na most mit mondjak még?” kérdés után bizonyos esetekben hozzáteszi a kifejezés másik felét is („Tartsuk be a történelem menetét.”), ilyenkor visszatér a honfoglalás témájához. Tehát időben sokat ugrál a szerző, és miközben alapvetően a honfoglalásról szeretne írni, közel sem csak arról ír.

Itt a Kijevi Rusz első krónikájához képest ellenkező helyzet áll fent, hiszen a Gesta Hungarorum a magyarokról szól, így Font Márta a keleti szlávokra (ruténekre) vonatkozó utalásokat gyűjtötte ki, majd a szövegrészleteket elemezte, az idézetek tartalmát magyarázatokkal egészítette ki. Ezt követően még kitért a könyvben szereplő történetösszefüggésekre, kiemelve a 7–12. fejezeteket. Pontokba szedve bemutatta a rutén fejedelmekkel folytatott magyar küzdelmeket, az ajándékozásokat a 8–9. és 11. fejezetben, illetve a gondolatmenetet lezárva megjegyezte: „mindebből nem lehet nem észrevenni, hogy ez egy sztereotip eseménysor, amit itt Anonymus a rutén fejedelmekkel kapcsolatban leír.”

h6

Az előadó további fontos megállapításai azzal kapcsolatosak voltak, hogy mit mit nem tudunk meg a műből. „Az első, ami biztosan nem tükröződik benne, az Kálmán király 1099-es halicsi hadjárata.” Erről a hadjáratról egyéb korábbi forrásokból elég sokat tudunk, de Anonymus munkájában ez nem jelenik meg, hiszen a hatalmas kudarc számára nem fér bele a dicsőséges történetbe. Font felsorolta még a XII. században a Kijevi Rusz területeken zajló hadjáratokat, majd mindezeket egy térképen is elhelyezte.

Zárásképpen Font Márta kifejtette, hogy a szuzdali fejedelem említése a gestában olyan egyértelmű korjelzőnek számít, hogy minden kétség nélkül levonhatjuk belőle a következtetést: „az Anonymus által leírtaknak semmi közük a honfoglalás eseményeihez!” Ez összhangban is van azzal a ténymegállapítással, hogy nagyon sok minden a gestában nem honfoglaláskori, „tehát nem arról szól, aminek látszik, hanem valami egészen másról.” Nem azt a kort és annak eseményeit jeleníti meg, igaz, ettől függetlenül egy nagyon értékes forrás, és sok mindenre használhatjuk, csak éppen a honfoglalástörténet feltárására nem.

Font Márta izgalmas forráskritikai előadása a későbbiekben a tanszék YouTube-csatornáján elérhető lesz.

nyomtat

Szerzők

-- Könyves Regina --

SZTE Könyvtár- és információtudomány MA végzős hallgató.


További írások a rovatból

Légrádi Gergely: Alkalomadtán
irodalom

Telt házas rendezvény keretében mutatták be a Műút folyóirat öt legutóbbi lapszámát
Veres András: És megint elölről... – Ady, Kosztolányi, József Attila, Budapest, Balassi, 2022.

Más művészeti ágakról

Steven Spielberg: A Fabelman család
Püsök Botond Túl közel című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Szőcs Márton válaszol
Andrei Kutsila Amikor a virágok nem hallgatnak című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés