bezár
 

film

2023. 01. 20.
Putyin háborúja a családi tűzfészkekben
Andrej Losak Szétrombolt kapcsolatok című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem kizárólag Magyarországon nagy probléma, hogy a politikai ellentétek megmérgezik a családi kapcsolatokat, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál izgalmas alkotása, a Szétrombolt kapcsolatok az orosz-ukrán háború tükrében tárja fel ugyanezt a szomorú jelenséget.  

A saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk, hogyan hat a politika az életünkre. A tavalyi országgyűlési választások is demonstrálták, hogy akár családon belül is hatalmas konfliktusok alakulhatnak ki amiatt, hogy ki kire szavaz és miért. Egy olyan országban, ahol nehéz helyzetben van a gazdaság, az oktatás és az egészségügy, szinte képtelenség függetleníteni magunkat a politikától, hiszen a fentiek mind politikai kérdésekké válnak. A kormányzat álláspontjával és intézkedéseivel szemben az ellenzék kritikákat fogalmaz meg, a kampány részévé válnak az alapvető szükségletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák. Ráadásul a politikai hatalmat jelenleg, illetve szűk tíz éve már erős populista retorika és propaganda jellemzi, amivel hatékonyan manipulálhatók a tömegek, főleg, ha ezeknek a tömegeknek a jelentős hányada egyoldalúan tájékozódik, így például kormányközeli lapokat olvas és állami televíziót néz. Ezen körülmények miatt kiéleződnek a konfliktusok a társadalom, sőt a családok tagjai között, hiszen a populizmus és a propaganda lényegéhez tartozik, hogy heves érzelmi reakciókat vált ki a megvezetett emberekből és az ideológia kritikusaiból egyaránt.

Magam is tapasztaltam, hogy családi összejövetelek alkalmával érdemes inkább kerülni a politikai témákat, mert jelentős nézetkülönbségek vannak köztünk, és a vitáknak a múltban heves veszekedések lettek az eredményei. Mi szerencsére mindig kibékültünk eddig, ám az orosz rendező, Andrej Losak (Russian Hackers) Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatott filmje, a Szétrombolt kapcsolatok főszereplői közül sokan nem jutottak el idáig, máig nem beszélnek édesanyjukkal vagy testvérükkel. Losak dokuja pedig ugyan rendkívül személyes alkotás, mert családokra és egyénekre koncentrál, mégis képes általánosítani, azaz exponálja, miért is folytatja Vlagyimir Putyin ezt a teljesen értelmetlen és értelmetlenül sok emberáldozatot szedő, pokoli háborút.

Szétrombolt kapcsolatok

A Szétrombolt kapcsolatok alapja természetesen a tavaly eszkalálódott, 2014 óta tartó orosz-ukrán konfliktus, amely 2022. február 24-én nyílt háborúba fordult a Putyin által indított invázióval. Az orosz elnök retorikája és kormányzatának propagandája szerint ez nem katonai akció, hanem valójában reakció egyrészt arra, hogy Ukrajnában a legfelsőbb körökben is „nácik” tevékenykednek, ezért szenved az orosz kisebbség. Másrészt a putyini tézis, illetve putyinisták szerint a Nyugat, kiváltképp az Egyesült Államok és a NATO „agressziója” ellen védekezik a háborúval Oroszország, mivel Amerika pénzeli és bujtja fel az ukránokat. Ráadásul az eurázsiai államban egy ideje már erős a nosztalgia a sztálini idők és a Szovjetunió iránt, amelynek Ukrajna is a része volt, nem véletlen, hogy a tavaly elhunyt, Nyugaton ünnepelt, az unió feloszlatásáért felelős Mihail Gorbacsov az orosz történelem legnépszerűtlenebb vezetője. Ez tehát a propaganda, amelyet az állami televíziók is hűen közvetítenek, a háborúellenes tüntetőket pedig rendőrök jobb esetben hazaküldik, rosszabb esetben börtönbe csukják, a társadalom megvezetett tagjai hazaárulóknak titulálják őket. A Szétrombolt kapcsolatok hét család történetén keresztül mutatja be, hogy egyfelől milyen hatással van a propaganda és a háború a hátországra, az oroszokra, másrészt, hogy miként fordítja szembe egymással a vér szerinti rokonokat is.

Az újságíróként is tevékenykedő Andrej Losak maga is elhagyta már Oroszországot a 2022 eleji invázió után, mivel nem tud azonosulni sem a háborúval, sem a putyinizmus és a neosztálinizmus bűvöletében élő társadalommal. Szereplői mellett, velük beszélgetve Losak is megjelenik a filmben, egyfajta „kisördögként” tesz fel kényes kérdéseket azoknak a szülőknek és testvéreknek, akik makacsul kitartanak amellett, hogy Vlagyimir Putyin igaz háborút folytat, vagy ha nem is teljesen jogos és igazságos, amit művel, a hazafiasság jegyében akkor is támogatni kell, mivel „oroszok vagyunk”. Emiatt lehetne akár részrehajlással is vádolni a rendezőt, hiszen elég egyértelmű a Putyin-pártiaknak és a Putyin-elleneseknek feltett kérdések kontrasztjában, hogy kiknek az oldalán áll. Ez azonban egy tudatosan felvállalt álláspont, mivel a dokumentumfilm, tegyük hozzá, helyesen, nem kívánja megértetni a nézővel, hogy miért lehet jogos a háború. Andrej Losak kérdésein keresztül is egyértelműsíti, hogy ez az agresszió semmilyen szempontból nem igazolható, már csak azért sem, mert fiatal, élet előtt álló, besorozott katonák és ártatlan civilek halnak meg miatta. Losak, ahogyan az egyik idős asszony értelmiségi lánya is, hisz abban, hogy a propaganda által megvezetett emberek jobb belátásra bírhatók a megfelelő kérdések feltevése révén, mintegy ügyes manőverekkel, de tapintatosan szorítja sarokba a megvezetett, háborúpárti embereket.

Szétrombolt kapcsolatok

A Szétrombolt kapcsolatok egyik leglényegesebb célkitűzése, a családi drámák feltárása mellett, azokon keresztül, hogy bemutassa a világnak: ez nem az oroszok háborúja, nem egységesen ők a „gonoszak”. Sokunknak, kívülállóknak az lehet a percepciója, főleg ha például magyarként a második világháború kegyetlen végjátékára, a Vörös Hadsereg erőszakos akcióira vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére gondolunk, hogy az oroszok agresszorok, elnyomók, a terror támogatói és képviselői. Andrej Losak bemutatja, hogy léteznek olyan emberek, akiket megrészegített a sztálinizmussal kevert nacionalista és hazafias ideológia, így rendkívül bizarr módon vörös csillagos, sarló és kalapácsos (tehát szovjet önkényuralmi jelképekkel) ellátott sapkákkal és zászlókkal vonulnak az utcán egy olyan háborúért, amely inkább a hitleri Barbarossa-hadműveletet idézi, korántsem pedig a honvédő háborút, amelyet az oroszok a nácik ellen folytattak. A Szétrombolt kapcsolatok azért is értekezik erről alapvetően családi szinten, mert így privát életükben, emberekként, nem pedig putyinista tömegként látjuk a háborúpárti oroszokat.

Nem annyira dühítő, hanem sokkal inkább elkeserítő, hogy egyesek mennyire a propaganda hatása alá kerültek, milyen meggyőzően érvelnek a hazugságok mellett. Az egyik idős férfi, aki értelmiségi, háborúellenes feleségétől elkülönülve él egy háztartásban az ideológiai konfliktusuk miatt, fiatal korában nyomozó volt. A férfi ezért azzal próbálja bizonygatni az igazát és felesége tévedését, hogy évtizedekig foglalkozott az igazság kiderítésével, neki kifinomult „szimata” van a hazugságokra, így rendíthetetlenül bízik saját ítélőképességében, tehát amit az állami televízióban mondanak, nem lehet valótlanság. Hibás percepció és következtetés, és a nyomozó karaktere tulajdonképpen hatásos szimbólum is: azt demonstrálja, hogy a propaganda mennyire kifinomult, mennyire veszélyes, hiszen még egy olyan embert is képes tökéletesen manipulálni, aki korábban az igazság keresésével foglalkozott.

Szétrombolt kapcsolatok

Ám még ezzel együtt sem lehet rossz emberekként tekinteni a háborúpárti megszólalókra, akik jellemzően anyák, apák, férjek, idősebb testvérek, míg érdekes módon a háborúellenes szereplők inkább fiatal vagy középkorú nők, bár van köztük egy kiábrándult, fiatal katonaférfi is (mindez persze nem reprezentatív, nem biztos, hogy az arány tükrözi a valóságot, hangsúlyos, hogy ez csak a dokumentumfilm felállása, főszereplőinek aránya). Ha van gonosz a Szétrombolt kapcsolatokban, akkor az a média, illetve a politikai hatalom, amelyet az előbbi kiszolgál, és amely a háborút indította és koordinálja. Andrej Losak műve világossá teszi, hogy az Ukrajnában felvonultatott, városokat, falvakat leromboló hadieszközökhöz hasonlóan veszélyes fegyver a televízió és az abból áradó propaganda. A háborúpárti megszólalók nyilatkozataik alapján többé-kevésbé alternatív valóságban élnek. Vannak köztük olyanok – mint a három megkérdezett, idősebb anya –, akik elismerik, hogy a vérontás rossz, viszont a háború egészét nem hajlandók elítélni a hazafiasság vagy a „nácimentesítés” ürügyén. Az egyik, már említett idős asszony még azt is bevallotta, hogy ő korábban Putyin ellen szavazott, nem kedvelte különösebben őt, de most, amikor a hazát védi – mintha legalábbis Oroszországot támadták volna meg, és nem az indított volna inváziót Ukrajna ellen –, támogatni kell. Vannak olyan álláspontok is, amelyek szerint a Nyugatnak, Amerikának nemcsak Oroszország erőforrásaira fáj a foga, hanem az amerikaiak és az európaiak még irigyek is az eurázsiai államra és társadalmára, kultúrájára, népszellemére, ezért „folyik a harc” ellene.

A Szétrombolt kapcsolatok a tévés beszélgetések, híradórészletek bevágása révén megmutatja, hogy honnan származnak ezek a megdöbbentően torz valóságképet tükröző fejtegetések. A probléma legfőbb forrása nem is az, hogy Oroszországban a demokrácia és az emberi jogok minden korábbinál nagyobb mértékű erjedésnek indultak a háború kitörése óta, hanem az, hogy minden háztartásban ott van a televízió, amelyből folyamatosan áradnak a fals információk. Ezekből épül fel az alternatív realitás, amelyben az agresszor megtámadott és védekező áldozat, amelyben az orosz katonák által elkövetett háborús bűnöket, ukrajnai civilgyilkosságokat csak megrendezték – ezt több háborúpárti megszólaló is feltételezi a dokumentumfilmben –, és amelyben még az amúgy orosz zsidó családból származó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is abszurd módon „náci”. Az említett fiatal katona nagyapja, aki részt vett a „prágai tavasz” elleni 1968-as csehszlovákiai invázióban, párhuzamot von az akkori és a mostani, ukrajnai háború között, azaz szerinte az agresszor hadsereg katonái helyesen járnak el, ha lelőnek bárkit, aki ellenáll vagy fegyvert fog ellenük, mivel ő is így tett a csehekkel, amikor annak idején az országukban állomásozott. Az 1968-as és a 2022–2023-as agressziót is jogosnak érzi az idős férfi, mivel számára természetes, hogy az akkori Csehszlovákia és a mostani Ukrajna vagy Oroszország szövetségese, vagy ellenséges állam, amit „pacifikálni” kell.

Szétrombolt kapcsolatok

Hasonló a helyzet, mint a kelet-közép-európai országokban, amelyekben szintén megerősödött a populizmus és a nacionalista ideológia az utóbbi években. Azért is lehet mégis reprezentatív a megszólalók aránya, összetétele, eloszlása, mert jellemzően az idősebb emberek azok, akik kizárólag a televízióból tájékozódnak, míg a fiatalabbak az interneten alternatív forrásokat is elérnek, bár az orosz interneten, közösségi oldalakon is erős a propaganda. Az egyik fiatal nő, aki elmondása szerint szabályosan könnyekben tört ki a háború kirobbanásakor, dolgozni sem nagyon bírt, és aki édesanyjával régóta nem beszélt a nézetkülönbségük miatt, nem akarta elhinni, amit a hivatalos orosz csatornákon közöltek a háborúról. YouTube-on megnézett néhány nyugati híradást és felvételt a rakétatámadásokról, így világossá vált számára, hogy ez nem „különleges katonai hadművelet”, hanem nyílt megsértése Ukrajna szuverenitásának és a világbékének. Ezért is lenne tehát fontos, hogy több hírforrást lássanak az emberek, valamint kialakuljon bennük a kritikus gondolkodás. Az említett, Putyin-kritikus, de háborúpárti idős asszony középkorú, értelmiségi lánya kis léptékben próbál édesanyjával haladni az ideológia burkának feltörése felé, bár ez igen nehéz folyamat, hiszen Putyin ideológiai konstrukciója jelenleg erős lábakon áll.

A Szétrombolt kapcsolatok több személyes és családi drámák soránál, az egész orosz helyzetről értekezik, mélyére ás annak, hogy miért nincs komoly ellenállás az országon belül, illetve hogy miért folytathat Putyin nyugodtan háborút. Természetesen a főszereplők viszonyainak az alakulása, válsága is fontos kérdés, ezek végső soron kicsiben, mikroszinten képezik le a háborút. Verbális háború folyik a családtagok között, és vannak, akik – anyák és lányaik – vágynak a békére függetlenül attól, hogy támogatják-e Putyint vagy sem. Vannak kifejezetten makacs emberek is, az említett nyomozón kívül az ukrán-orosz származású, Oroszországból elköltözött fiatal lány bátyja, aki hiába látta a 2014 óta tartó konfliktus stációit a saját szemével, akkor is a propagandának hisz, minden mást álhírnek és ferdítésnek tekint. Ám még ő is megemlíti, felidézi, hogy mennyire fontos volt számára, mennyire sokat jelentett neki a húga, mennyire kötődtek egymáshoz gyerekkorukban. Fájdalmas látni, hogy ők milyen mértékben eltávolodtak egymástól, bár az interjúik során, heves, érzelmes megnyilvánulásaik sejtetik, hogy egyikőjük sem mondott le véglegesen a másikról.

Szétrombolt kapcsolatok

A házastársi és szülő–gyermek viszonyokra is a „se veled, se nélküled” jellemző. A politika súlyos emocionális válságba taszította ezeket az embereket: egyrészt ott van a szeretett személy, aki születésétől vagy a megismerkedéstől kezdve különleges pozíciót foglalt el az illetők életében, másrészt viszont „ellenzéki”, sőt „áruló” a nézetei miatt. Az említett nyomozó és az egyik középkorú háborúpárti férfi felesége már azt is felveti, hogy teljesen kihűlt a kapcsolatuk az ideológiai különbségek miatt, a fiatal katona édesanyja pedig gúnyosan és arrogánsan, „Szia, te fasisztá!”-val köszönti a fiát, ha az telefonál neki. Ebben a háborúban tehát nemcsak a hasonló nyelvet beszélő orosz és ukrán népet fordították egymás ellen, hanem a legintimebb családi kapcsolatokban élő embereket is.

A háború nemcsak a fronton rombol, hanem a hátországban is a Szétrombolt kapcsolatokban, amely így szívszorító és dühítő dokumentumfilm, de elsősorban, mindenekelőtt fontos film, mert felhívja a figyelmünket arra, hogy mennyire lényeges a kritikus gondolkodás. Gyakorlatilag ennek a segítségével lenne kivédhető a háború, a zsarnokság, a diktatúra és az is, hogy egy népet gyűlöljünk a vezetői miatt.

Vetítési időpontok és helyszínek

  • 2023. január 27. 19:45, Budapest, Cinema City Mamut II.
  • 2023. január 28. 12:00, Budapest, Cinema City Mamut II.
  • 2023. január 29. 16:30, Budapest, Cinema City Mamut II.
Szétrombolt kapcsolatok (Broken Ties) – színes, grúz-orosz dokumentumfilm, 98 perc, 2022. Rendezte: Andrej Losak. Forgatókönyv: Darina Lukutyina. Operatőr: Alekszandr Marchenko, Dmitrij Kubaszov, Fjodor Gerlejn, Igor Cvetkov, Evenyij Szinleniov. Zene: Karina Kazarjan.

A cikkben felhasznált képek a BIDF hivatalos weboldaláról származnak.

nyomtat

Szerzők

-- Benke Attila --

Benke Attila az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 2012-ben filmtudomány mesterszakon, ugyanitt 2016-ig a Filozófiatudományi Doktori Iskola Film-, média- és kultúraelmélet programjának hallgatója volt. Jelenleg filmkritikusként, újságíróként, szerkesztőként tevékenykedik számos kulturális folyóiratnál és portálnál, valamint filmes műfajelméleti kutatást végez, és magyar filmtörténettel is foglalkozik.


További írások a rovatból

Andrej Losak Szétrombolt kapcsolatok című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
Trine Piil Christensen, Seamus McNally: Semmi
Laurent Charbonnier & Michel Seydoux: A tölgy ‒ Az erdő szíve

Más művészeti ágakról

Interjú Szabó Tibor Benjáminnal
Izsó Zita: Bekerített erdő, Scolar Kiadó, Budapest, 2022
A közelmúlt román prózájából


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés