bezár
 

gyerek

2023. 01. 21.
Nekünk a Balaton...
Jeney Zoltán: Balatoni kacsavész
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Jeney Zoltán legújabb mesekönyvének fókuszában a környezetvédelem, természeti kincseink védelmének fontossága és kérdésköre áll. A Balatoni kacsavész Baranyai B. András rajzaival a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány valamint a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program közös projektjének keretében született meg és a Lampion kiadó gondozásában látott napvilágot.

Nekem a Balaton... sokféleképpen befejezhetnénk ezt a mondatot, aszerint, hogy kit milyen személyes élmény köt a magyar tengerhez, amely már az ókori rómaiaknak is kedvelt üdülőhelye volt. De vajon a modern ember folyamatos terjeszkedése és pusztítása, kapzsisága, a globális felmelegedés és a folyamatos környezetszennyezés átvészelhető lesz-e szeretett tavunk számára? Jeney Zoltán mesekönyvének a missziója, hogy a következő generáció megértse, mekkora természeti kincs sorsa van a kezében, és semmiképp ne pusztítsa tovább.

A Balaton festői, zegzugos partjai és titkos, eldugott nádasai, a körülötte elterülő hegyek számos művész számára nyújtottak ihletforrást. A vadregényes tájakról írt például Jókai Mór (Az arany ember), Csokonai Vitéz Mihály (A tihanyi Ekhóhoz) és Krúdy Gyula is (A balatoni szívhalász). Nemcsak a klasszikus, hanem a kortárs irodalom szerzőit is foglalkoztatta és foglalkoztatja a tó misztikuma, egyedülálló romantikája, verselt róla többek között Erdős Virág, Szálinger Balázs és Térey János is. Ezen művek alapját sokszor régi mondáink és regéink adják, kinek ne lenne ismerős a balatoni kecskekörmök vagy Haláp, a magányos óriáslány legendája. 

balatoni1

Jeney Zoltán sem először ír a Balatonról, 2012-ben indult lovagregény-sorozata, a Rév Fülöp a tó körül játszódik, és az ottani földrajzi nevek ihlették a történetben szereplő személyek, állatok, ételek-italok elnevezését is. A fergeteges humorral megírt meseregény a főhős, Rév Fülöp fejlődéstörténete, sok-sok kalanddal, barátsággal, szerelemmel, küldetéssel, küzdelemmel és nyelvi játékkal.

A Balatoni kacsavész első részének alapjául Jeney egy régi mítoszt használt: Hany Istók történetét. A legenda szerint Hany Istókot 1749-ben halászok találták meg a hansági Király-tóban. Az elárvult, de életben maradt fiú ekkor nyolc-tíz éves lehetett, teljes mértékben alkalmazkodott a vízközeli élethez, meztelen és szőrös volt, kezei között hártya nőtt, beszélni nem tudott, csak állathangszerű neszeket kiadni. A gyermeket az Esterházy-kastélyba vitték és Rosenstigl Pál gondjaira bízták. A civilizációba azonban nem tudott beilleszkedni, az emberi beszédet is képtelen volt elsajátítani, így csupán a vízhordást és a pecsenyeforgatást lehetett rábízni. Miután egyetlen pártfogója és plátói szerelme – Juliska – férjhez ment, elszökött és visszatért a nádasba, amely nevelte.

A Balatoni kacsavész már említett főszereplője az a Hany Istók, aki a történet szerint a magyarországi vizek fő védelmezője évszázadok óta, agyafúrt, pozitív karakter; egyértelmű tehát, hogy ha bárkinek problémája adódik a környéken, az hozzá bátran fordulhat. Így tesznek a Balaton tündérének – Sió mamának – a kacsái is, amikor rájönnek, hogy gazdájuk hatalmas bajban van, kórházba került, mivel fogytán az ereje. Erről a Szívtelen Szörny tehet, aki lelketlenül pusztítja a Balatont és annak élővilágát. Érdekes, hogy a Balaton tündére a megszokottól eltérően és a mondákban leírtakkal ellentétben nem fiatal, hódító, álomszép leányként, hanem mint idős, beteg hölgy jelenik meg. Ebből következtethetünk arra, hogy a tó valóban hatalmas bajban van, ha már őrzőin is így fog az idő.

A mesében számos, más nemzethez és földrajzi egységhez kötődő mitikus lény is megjelenik, őket Hany Istók hívja segítségül: hátha közös erővel könnyebben sikerül megmenteniük a Balatont. A történetben így helyet kap Vodník Dolní Vostevicből, egyenesen Csehországból, aki a cselekményben egy Hany Istókhoz hasonló szerzet, eredettörténete szerint pedig a szláv mitológia vízi szelleme. Három sellőleány, Lorelei, Ruszalka, illetve a harmadik – akiről csupán annyi derül ki, hogy sem a Karen, sem pedig az Ariel nevet nem viseli – Európa három különböző pontjáról, Németországból, Lengyelországból és Dániából úsztak egészen hazánkig, hogy segíthessenek. Megjelenik továbbá – ahogyan egyre kilátástalanabbnak tűnik a helyzet –, Nesszi,  a LochNess-i szörny és a holland tengerek réme, Kraken, az óriáspolip is. Ezen karakterekben közös, hogy alapvetően mindnyájan negatív, ijesztő szereplők eredettörténetükben, ám ebben a könyvben mindannyian segítőkész, pozitív tulajdonságokkal bírnak. Szép és példamutató, hogy különböző nemzetekhez tartoznak, mégis teljes összhangban tudnak együtt dolgozni a legfontosabb közös cél, a vizek, a természet és a föld védelmében, amelynek mindnyájan egyaránt polgárai. A műben feltűnik még egy hazai karakter is, a méltán híres veszprémi kavicsfogú álteknős – akinek egyébként nemrég szobrot is emeltek Veszprémben. A bölcs teknős megjelenítését a gyermekek képzelőerejére bízták, tavaly tavasszal öt-kilenc évesek nyújthatták be alkotásaikat, amelyeken az őskori lényt ábrázolták. A legjobbnak ítélt munkák adták a mesekönyvben szereplő illusztráció alapját.

balatoni2

A cselekmény fő konfliktusa a már jól ismert motívum, miszerint ahová az ember beteszi a lábát, ott kő kövön nem marad, pusztít, ahogy csak bír, mit sem törődve tevékenységének hosszú távú, az élővilágra gyakorolt káros következményeivel. A Szívtelen Szörnyeteg – azaz egy gazdag, ellenszenves, középkorú férfi – hatalmas és csöppet sem szükséges építkezésekbe kezd, a már így is zsúfolt, túlzottan beépített és letarolt Balaton-partra. Hőseink ezt próbálják megállítani eleinte kevesebb, végül több sikerrel. Küldetésükben állandó segítőtársaik Sió mama kacsái. A történet fő komikumforrását az adja, hogy az állatok csupán kacsául, a „háp” szócska állandó ismétlésével képesek kommunikálni, így az olvasóhoz mindig tolmácsoláson keresztül érkezik az állatok mondanivalójának üzenete. Hőseink ovidiusi történetbe illő átváltozásokkal igyekeznek megfékezni a Szívtelen Szörnyet, ám a végső megoldásra a kavicsfogú álteknős vezeti rá őket. Ismét beigazolódik az örök érvényű mondás: a szomszéd kertje mindig zöldebb. A történet így vidáman zárul, együtt örülhetünk a különböző vízi lényekkel Sió mama gyógyulásának és a balatoni flóra és fauna megmenekültének. Hany Istók pedig a következő pár száz évre visszatérhet Fertő-tavi hajlékába, hátha végre sikerül elérnie áhított célját: megtanítani békáit a repülés művészetére.

A Balatoni kacsavész könnyed humorral és izgalmas kultúravegyítéssel kalauzolja olvasóját egy napjainkban nagyon is aktuális történetben, aki így nem fog unatkozni, és pontos ismereteket kap a Balaton élővilágáról, ökológiai értékeiről. 

nyomtat

Szerzők

-- Medvigy Édua Kata --


További írások a rovatból

Interjú Szabó Tibor Benjáminnal
Kiss Judit Ágnes: Zsálya hercegnő és a mélyvölgyi utazás
Születésnapi interjú Marék Veronikával

Más művészeti ágakról

Izsó Zita: Bekerített erdő, Scolar Kiadó, Budapest, 2022
Szabó Márton István: Betonszféra, Scolar kiadó, Budapest, 2022.
Scruton zenei írásainak magyar fordításáról
Légrádi Gergely: Alkalomadtán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés