bezár
 

színház

2023. 02. 01.
Menekülés a ködbe, utazás az éjszakába
Fehér Balázs Benő rendezése a Stúdió K-ban
Tartalom értékelése (11 vélemény alapján):
Január 20-án mutatták be a Stúdió K Színházban Eugene O’Neill Utazás az éjszakába című darabját Fehér Balázs Benő rendezésében. A drámában központi szerepet játszó morfiumfüggőség az előadásban másodlagossá válik az előítéletek, a hibáztatás, a függőségektől és gyanakvástól terhes családi légkör ábrázolása mellett, amelyből nincs más kiút, csak a menekülés a ködbe, az utazás az éjszakába.

Az előadást nem a Stúdió K épületében, hanem egy közeli, Ráday utcai lakásban tartják, így az Utazás az éjszakába azzal veszi kezdetét, hogy a nézők együtt átsétálnak a helyszínre. A hosszadalmas előkészületek időt hagynak arra, hogy ne csak fizikailag érkezzünk meg a térbe, hanem mentálisan is átkerüljünk, átsétáljunk az előadás jelenébe. A lakás egy kortalanul berendezett nappaliból, két folyosóból és egy belső szobából áll. A nézők a nappaliban ülnek, és a jelenetek jelentős része is itt játszódik.

Szkéné színház

A Tyrone család reggele a családtagok minden igyekezete ellenére sem indul idillien. James (Spilák Lajos), a lelkes és szerelmes férj és a két fiú, Jamy (Lovas Dániel) és Edmund (Samudovszky Adrian) anyjuk, Mary (Homonnai Katalin) visszatérését ünneplik a családi körben. Elhalmozzák őt kedvességükkel és rajongásukkal, de a sokszor ismételt, „annyira örülünk, hogy visszajöttél” mondat éppen azt tartja előtérben, amit a túlzó kedvességgel el akarnak fedni. A párbeszédekből hamarosan kirajzolódik az előtörténet: Mary Edmund születése után megbetegedett, és a fájdalmait morfiummal csillapították az orvosok, amitől függő lett, és többször szanatóriumba vonult. Legutóbbi visszatérése után nem sokkal azonban a fia, Edmund súlyos beteg lett, ami felborítja a család törékeny nyugalmát.

A darabban minden szereplőnek van egy markáns hibája, amit a többiek egyhangúan hangoztatnak, amelyek közül azonban egyértelműen kiemelkedik Mary szerhasználata. Az előadásban ezek a hibák kiegyenlítettebbnek tűnnek, közülük bármelyik felelős lehet a családot ért bajokért. James, a hatvanas apa gesztusaiból és hanyag ruházatából is nemtörődömség látszik, csak feleségével szemben érződik a viselkedésében a ragaszkodás. Régtől fogva alkoholista, és a többiek szerint, bár van pénze, a végletekig zsugori, és ezzel akár családtagjai életét is veszélybe sodorja. Jamy egyszerre élénk, lelkes, mint aki csak a szórakozásnak él, máskor viszont hanyag és reményvesztett. Mindenki, még saját maga szerint is életképtelen, alkoholista, egy kudarctörténet, aki még felnőttként is az apja kertjében dolgozik nyaranta alkoholra költhető zsebpénzért. Mary, az anya bűne természetesen a morfiumfogyasztás. Emiatt egyre inkább szerepjátszásra kényszerül, aminek fokozatait Homonnai Katalin játéka kiválóan érzékelteti. A mindenki által babusgatott, de magát a családtagjai akaratának gyakran alávető legkisebb fiú hibája pedig egyszerűen az, hogy megszületett, ezzel (képzelt) problémák egész sorát indítva el. Ahogy lassan kiderül, valójában egyikük sem tehet arról, amiért a többiek hibáztatják, az pedig, hogy nem tud megszabadulni tőle, nagyrészt a többiek előítéletén, korábbi hibái miatti gyanakváson múlik. Ez visszakergeti őket önmagukhoz, és személyiségüket végleg a minden oldalról visszhangzó vádakban testet öltő tulajdonság falai közé szorítja.

Ennek a folyamatnak leglátványosabb példája az előadásban Mary. Morfiumfüggőként, testileg és lelkileg is törékenyen tért vissza a szanatóriumból, ahol a családtagjai minden kedvességük ellenére képtelenek újra befogadni őt maguk közé. Örömük és dicséreteik mesterkéltek, gyakran összenéznek a háta mögött, és amint kilép a szobából, már a viselkedését és múltját tárgyalják. Egyikük sem hiszi, hogy meggyógyulhat. Mary hiába panaszkodik arra, hogy egyedül van, James visszadobja a labdát: „Te távolodsz tőlünk, drágám”. A fal bezárul, a magány végleges, nincs más mód, csak a menekülés a ködbe, az utazás az éjszakába. Miközben Mary újra drogozni kezd, a napsütéses reggelt idéző világítás egyre sötétedik, a szereplők maguk gyújtják meg, és csavarják le a lámpákat, gyakran félhomályba borítva ezzel a lakást, a színpadot, a nézőket és önmagukat

Fehér Balázs Benő rendezése az O’Neill darab hangsúlyait megváltoztatva előtérbe helyezi azt, hogy a családban nem Mary az egyetlen, aki függőséggel küzd. A rendezés a darabbal ellentétben nem sugallja azt, hogy Mary szerhasználata tette tönkre a családot, hiszen a férfiak, de még a ház szolgálója, Cathleen (Pallagi Melitta) is gyakorlatilag folyamatosan isznak, az utolsó jelenetre már egyikük se józan. Amiatt hibáztatják Maryt, hogy függősége miatt eltávolodik tőlük, de ők is képtelenek közeledni egymáshoz, közelíteni álláspontjaikat. Bár Maryvel ellentétben részegen is érzékelik a környezetüket, valójában teljesen önmagukba zártak, a többiek monológjaira csak hanyag káromkodásokkal vagy irodalmi idézetekkel felelnek, ami egyre súlytalanabbá teszi az elhangzó, gyakran zavaros, egymásnak ellentmondó, részeg vallomásokat.

Az előadás ezáltal egy végletesen kommunikációképtelen, teljes elnémulás felé tartó világot ábrázol. Az egyetlen, aki megpróbálja áttörni a falat, éppen Mary. Utolsó monológjában, az előadás megrázó, felkavaró utolsó jelenetében a közönség felé fordul, és egyesével a nézők szemében nézve mondja el a saját történetét, végleg elvesztett gyermekkori ártatlanságát, miközben a többiek megigézve, megmerevedve nézik őt, James kezében a nő elvesztett, de megtalált fehér menyasszonyi ruhájával. Kiút a ködből vagy egy újabb kommunikációs kudarc? Mary nézőknek intézett monológja után már rajtunk is múlik, hogy az előadásban ábrázolt módon a szobából kilépve elengedjük vagy továbbgondoljuk a látottakat.

Eugene O'Neill: Utazás az éjszakába
Fordította: Vas István

JAMES TYRONE: Spilák Lajos
MARY CAVAN TYRONE, a felesége: Homonnai Katalin
IFJ. JAMES TYRONE, a nagyobb fiú: Lovas Dániel
EDMUND TYRONE, a kisebb fiú: Samudovszky Adrian
CATHLEEN, konyhalány: Pallagi Melitta
Átdolgozta: Laboda Kornél
Díszlet- és jelmeztervező: Devich Botond
Dramaturg: Barcsai Bálint
Fény- és hangtechnikus: Berta Ninett
Asszisztens: Mátyás Viktória
Rendező: Fehér Balázs Benő

Stúdió K Színház
2023. január 20.
Fotó: Dömölky Dániel

nyomtat

Szerzők

-- Sándor Anna Viola --


További írások a rovatból

Üvegcipő a Vígszínházban
Strauss Elektrája a Berlini Állami Operaházban

Más művészeti ágakról

Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában
A legkülönbözőbb természetű titkok a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés