bezár
 

irodalom

2023. 03. 13.
A szép vers esztétikai produktum, a regény politikai cselekedet
Kassák-konferencia az Irodalmi Magazin szervezésében
Tartalom értékelése (7 vélemény alapján):
Az Irodalmi Magazin rendszeresen szervez nagyszabású konferenciákat a magyar irodalom fontos képviselőiről, korszakairól, irodalomtörténészek, esztéták, művészettörténészek és egyéb kimagasló kutatók, szakemberek meghívásával. Ezúttal Kassák Lajos munkássága volt az Irodalmi Magazin konferenciájának témája. Február 24-én került sor a Kassák-konferenciára a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

Az eseményt Pataky Adrienn nyitotta meg, majd a konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel indult Kassák az avantgárdban és a magyar irodalmi kánonban címmel. Ezt követően az előadók három szekcióban jártak körül olyan kérdéseket, mint Kassák munkássága és az avantgárd kapcsolata, Kassák művészete és hatása, valamint néhány Kassák-mű részletesebb elemzésére is sor került. A több mint 7 órás konferencia teljes anyagát meglehetősen hosszú lenne összefoglalni, így főként a kerekasztal-beszélgetés és az első szekcióban bemutatott előadások kerülnek a tudósítás fókuszába.

1

A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai, Kappanyos András, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál különböző nézőpontok felől közelítettek a Kassák-életmű felé. A moderátor, Pataky Adrienn kezdésként azt kérdezte a meghívottaktól, hogy ki miért választotta kutatási területeként Kassák művészetét, hol van Kassák helye az irodalomban, hogyan viszonyult Kassák a Nyugathoz. Kappanyos kiemeli, hogy Kassák egyszerre akart bekerülni a Nyugat körébe, és meghódítani azt. Felmerül Kosztolányi neve is, aki az expresszionizmus irányzatához sorolta Kassák első kötetét. Akkoriban Magyarországon expresszionistaként könyvelték el a normasértő művészeket, a futurizmus viszont „szitokszónak" számított. Kassáknak fontosabb volt, hogy hova NE sorolják, mint az, hogy hova sorolják. A beszélgetés során kitértek még a dadaizmus Kassákra gyakorolt hatására, amelyben nem lel otthonra annak ellenére, hogy a mozgalom felszabadítja és inspirálja.

A Kassák által szerkesztett folyóiratok kapcsán Szeredi Merse a Tett folyóiratot emelte ki, a lap háborúellenes és kritikus attitűdjét, ami a magyar sajtóban ekkoriban újnak számított. A Tett és a Ma esetében több indirekt kapcsolat is kimutatható a német expresszionizmussal, ennek ellenére mindkét lap teljesen egyedi módon van kialakítva. Azon mozgalmak kapcsán, amelyekhez Kassák csatlakozott, fontos kiemelni, hogy ezek import mozgalmak voltak, és maga Kassák mindig reflektív viszonyrendszerben állt velük. Úgy tartotta, hogy a művészetnek forradalminak kell lennie, meg kell változtatnia az emberek nézeteit, a társadalmat. Írói tevékenysége kapcsán érdemes kiemelni, hogy Kassák szerint a szép vers esztétikai produktum, a regény viszont politikai cselekedet. 

Kassák sokat vitatott képzőművészeti munkássága is fókuszba került a beszélgetés során. A képzőművészeti munkái amatőrnek nevezhetők, de nem olyan fajta dilettantizmus jellemző rájuk, amit a konzervatív társadalom rásütött. Kassák ízlésítélete nagyon biztos alapokon állt.  

Szó esett arról is, hogy hogyan kerül be Kassák a közoktatásba, valamint hogyan viszonyul a kultúrpolitika az avantgárdhoz. Kassákot az ‘50-es években csak félig integrálták, íróként a tűrt, művészként a tiltott kategóriába került.  Külföldön inkább képzőművészként volt jelentős, míg itthon irodalmárként, lapszerkesztőként. 

A beszélgetés utolsó felében a Kassák Múzeum létrejöttéről, történetéről, és jelenlegi működéséről volt szó. Sasvári kiemelte, hogy a múzeumban Kassákot nem csak mint irodalmárt akarták megmutatni, hanem más művészeti tevékenységeire is hangsúlyt fektetnek. Kassák ugyanis nem egy hagyományos művész-karakter volt, nem egy konzekvensen végigvitt művészpálya jellemzi, hanem egy bonyolult és komplex életműről van szó, így az intézmény is arra törekszik, hogy ezt a sokrétűségét vissza tudja adni.

1/8

A Kassák munkássága és az avantgárd címet viselő első szekció Szolláth Dávid Kassák Lajos mint önmaga hőse című előadásával vette kezdetét. Szolláth Kassák egyik legjelentősebb prózai művében, az Egy ember életében használt narrációs eljárásokról beszél. Az elemzést a szeriális és a szukcesszív narrációs forma megkülönböztetésével kezdi. A szervetlen egymásutániság szórakoztatni akar, ám a szerves, felépített történetek magasabb rendű szellemi tevékenységet várnak a befogadótól. Az Egy ember életében jól kiegészíti egymás a két narratív elv. Szolláth kifejti, hogy a mű középpontjában a hős fejlődése áll, ám bizonyos fejezetekben a hős visszafejlődik. A Kassák munkásságára jellemző kettősséggel is összefüggésbe hozható ez a kettős építkezés: az integratív elbeszélés az építkezés és rend elve, a dezintegratív elbeszélés pedig a szabadság elve. A hősnek hol egyik, hol másik fontosabb. Kitér arra is, hogy Kassák reprezentációjának néha vannak egymással összeférhetetlen epizódjai politikai, etikai, művészeti szinten. Szolláth a Kassák-önéletrajz önformáló munkájának 3 rétegét különíti el: a felnőtt férfivá érés (kamaszból felelős emberré), a tudatosulás (anarchista csavargóból osztálytudatos munkássá), valamint az íróvá válás (iskolakerülőből elismert íróvá). Az Egy ember életében nagyon szélsőséges vonások jelennek meg a főhős életében, ellentétes pólusok között csapong. A lázadás és a konfliktus alapozzák meg a mű dinamikáját. Szolláth kiemeli, hogy a Bildung–narratíva dominanciája kérdőjeles, inkább egy Kőműves Kelemen-szerű logika jellemző a regényre: amit a hős felépít, azt le is rombolja. 

Szénási Zoltán tartotta a második előadást „makacsul bizsergő parázs a rettenetes nagy hamu alatt”. Babits és Kassák címmel. Szénási bemutatójának fókuszában két rendkívül különböző karakter, Babits és Kassák munkakapcsolata állt. A ‘20-as évek kapcsolattörténetük mélypontjának tekinthető. Babits folyamatosan bírálja Kassákot, destruktív irányzatként utal Kassák mozgalmára, összemossa törekvéseit a kommunisták céljaival. Babits irodalomszemléletére a konzervatív látásmód jellemző, ám néhány ponton rokonságot mutat a korai avantgárd-kezdeményezésekkel. Szénási kiemeli Babitsnak az olasz futurizmusról megfogalmazott bírálatát, amely szerinte nem a modernitást, hanem annak paródiáját képviseli. Ugyanúgy bírálja Kassák folyóiratait is, ám épp ez a bírálat helyezi el a Tettet és Kassák művészi törekvéseit is az irodalmi mezőben. A Tett szerzőire saját műveik nem-értését olvassa rá, és az avantgárd törekvéseket anarchiának minősíti. Bár a Tett és a Ma riválisa, de ugyanakkor szövetségese is volt a Nyugatnak. Babits bírálatára Kassák a Nyugatban reagált: programjának kifejtése során rávilágított arra, hogy míg Babits kizárólag a művészi produktumra figyel, addig ők a művészt mint szociális személyt értelmezik. Kassák számára nem a tradíció, hanem az alkotó folyamat jelene a meghatározó. Szénási kiemeli, hogy Babits és Kassák mindemellett tisztelték egymást. Bár Babitsnak idegen volt a Kassák-kör mozgalma, és érzékelhető a különbség a világnézetükben és a mögöttük húzódó politikai meggyőződés tekintetében is, az összekötötte őket, hogy mindketten pacifisták voltak. 

ű

A szekció harmadik előadója Dobó Gábor volt, aki Kis folyóiratok, nagy ambíciók. Kassák 365 című röpirata mint művészeti program és helyfoglalási kísérlet címmel mutatta be előadását. Dobó főként azt járja körül, hogy  a Magyarországra való visszatérés után Kassák hogyan próbálta visszaintegrálni a magyar kulturális életbe az eredetileg a becsi emigrációja során kiadott Ma folyóiratot. A 365 a Ma című lap Magyarországra való visszahozására tett kísérlet, ám ez a lap több, mint pusztán a Ma mutációja. A 365 című kiadvány mindössze két lapszámot élt meg. Két szerkesztője volt, két városban: Kassák Bécsben és Tamás Aladár Budapesten. A magyarországi közönséget egy Magyarországon kiadott, legális lappal, könnyebben el lehetett érni, mint egy külföldről csempészett folyóirattal. Dobó kiemeli, hogy a 365 egy edukatív jellegű lap. Az első szám arra tesz kísérletet, hogy a nemzetközi és a magyar avantgárd horizontját közelítése egymáshoz. A második szám tulajdonképpen a Ma folyóirat mutációja volt, kicserélt borítóval. A 365 összességében egy szintetikus avantgárd lap volt, amely a kortárs valóság sokszínűségét kísérelte meg bemutatni. Dobó kiemeli, hogy a 365 szerepe elsősorban nem a nemzetközi avantgárddal kapcsolatos volt, ebben a lapban több programszöveg is megjelenik, és Kassák a lapot a fiatalok egyedüli hiteles fórumaként pozícionálja. A lap a polgári nyilvánosságnak szólt. Dobó kitért még Tamás Aladár munkásságára, szerepére és baloldali pártokhoz való kötődésére is. 

A szekciót Balázs Imre József zárta Kassák Lajos az Európai Iskola korszakában című előadásával. Az Európai Iskola művészcsoport főként képzőművészeti szempontból volt jelentős. Az alapítók között Kassák Lajos is jelen van. A program elsősorban a válsághelyzetre, a szintézis igényére reflektál, nem kínál kifejezetten művészi programot, inkább a marginalizált absztrakt művészek összefogására törekszik a csoport. Az Európai Iskola egyfajta mentorként tekintett Kassákra. A csoport és Kassák művészetértelmezése között felfedezhetőek eltérések. Balázs Imre József kitér arra, hogy Mezei Árpád ‘46-ban listázza az aktuálisan alkotó magyar irodalmárokat, ezáltal egy avantgárd-centrikus irodalmi kánonra tesz javaslatot. Ezen a listán megjelenik többek között Kassák neve is. Szó esik Kassák és Pán Imre közös munkáiról is. Pán Imre művészet és társadalom, valamint művészet és politika viszonyát firtató ankétot bocsát ki, többször is. Az előadás során megtudjuk, hogy az első két Európai Iskola kiállításról Kassák közöl cikket az Uj Időkben. Balázs Imre József kitér az Alkotás című lapra, amely a modern és kortárs művészeteket nemzetközi összefüggésben mutatta be. A Kortárs folyóiratról is szó esik, ami a szociáldemokrata párt keretei között működő, polemikusabb lap, amely révén jól nyomonkövethetőek a korszak aktualitásai. 

A következő két szekció előadói új, izgalmas szempontok mentén közelítettek a Kassák-életmű felé: hallhattunk előadásokat Kassák egy-egy konkrét művéről, a képi önreprezentációról, festészetéről, verseiről, regényeiről, recepciójáról és a közoktatásban elfoglalt helyéről is. Végül a konferenciát László Laura zárta, aki búcsúzóul bejelentette, hogy az elhangzott előadások anyaga az Irodalmi Magazin 2023/2 lapszámában fog megjelenni.

33

Képek forrása: Irodalmi Magazin hivatalos Facebook oldala 

nyomtat

Szerzők

-- Nagy K. Krisztina --


További írások a rovatból

Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjához
irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
A magyar lap- és folyóiratkultúráról – 2024 elé

Más művészeti ágakról

art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről
A Hét komédia című Plautus-kötet bemutatója
Üvöltő szelek musical az Eötvös 10-ben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés