bezár
 

irodalom

2023. 09. 18.
A szájak legjobbika
Helyzetjel
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nyelv, a nagy filantróp a csúszkamasszázs szót meghallva azonban ujjongásban tört ki, hiszen jól tudta, a rendszeresen ismétlődő mozdulatok a vérkeringést serkentik, elősegítik a test méregtelenítését és az idegrendszerre is frissítőleg hatnak. És a száj helytartójaként komolyan azt gondolta, hogy a szájak legjobbikában eme Új Időkben különösen nagy igény lehet egy ilyen szolgáltatásra. - Helyzetjel rovatunkban Bencsik Orsolya tárcáját olvashatják.

A nyelv a szájban arról álmodott, hogy a fogak (élükön a nyolc botanikus metszőfoggal), mielőtt kirobbantanának egy forradalmat, egy Igazán Rémes Rágcsáló Ribilliót (IRRR), mielőtt végképp leszámolnának a világgal – amelyen túl persze biztosan más világok is léteznek, mert létezniük kell –, összehívnak egy kupaktanácsot, elfogyasztanak egy utolsó közös vacsorát, ahol megtárgyalják, miért nem lett sikeres a Fogak Szakszervezetének (FSZ) egyetlenegy kezdeményezése, érdekvédelmi megmozdulása sem, sőt miért nem tudtak még egy közös kirándulást se megszervezni a Vestibulum Oris keskeny, ám turisták által szerencsére még egyáltalán nem látogatott partvonalára.

A nyelv sok mindenben nem értett egyet Leibnizcel, akinek nemcsak filozófiai vagy metafizikai témájú könyveit olvasta, hanem utánajárt titkári feljegyzéseinek is, amikor még a német polihisztor a Rózsakeresztesek rendjének szolgálatában állt. A nyelvet persze minden izgatta, ami valami nem kimondott igazsággal, elrejtett tudással vagy éppen az aranykészítéssel függött össze, Christian Rosenkreutz a szufista vagy a zoroasztrianus vallás tanaira erősen alapuló testvériségének titkait először nem is Leibniz írásaiból, hanem Goethe életeseményeinek pontos lekövetésével próbálta kifürkészni. Sajnos azonban arra kellett rádöbbennie, több mint valószínű, hogy Goethe, a bal felső botanikus metszőfog csak a költészet felsőbb hatalmának behódolva, a Rejtelmek című töredékének kedvéért vallott színt ifjúkori beavatásáról a társaságban. Szomszédaival folytatott viszályai is azt tanúsították, a Faust nagysikerű írójának szívében nem Isten lakozik. A száj e bizonytalanság miatt lett tehát Leibniz-olvasó, de mint ahogy már jeleztük, a nagy gondolkodó bizonyos meglátásaival, különösen a matematikai, fizikai kutatásaival, például az abszolút idő és tér tagadásával szemben abszolút elutasító volt. Abban azonban – a fogakkal ellentétben – egyetértett, hogy a száj, amelyben létezik, a lehetséges szájak legjobbika.

Nem meglepő tehát, hogy nyálcseppektől jócskán átitatott ágyneműjében a nyelv álmából szorongva ébredt, és ebből a kellemetlen szorongásból sem zöldteájának, sem zabkásájának az elfogyasztása nem tudta kizökkenteni, hiszen tudta, ha a fogak a nagy ribillió (IRRR) után világgá mennek, ő ott marad egyedül a nagy űrben, a száj sötét ürességében, a Leibniz által tagadott abszolút térben, amiből neki – jól ismerve saját természetét – nem lesz menekülése. Pedig kisgyerekkora óta rajongott az álmokért, és a lehetséges szájak legjobbikában élve azt gondolta, ha száz évig is tart egy álom, s ha közben a birodalmat szúrós csipkerózsabokrok növik be, egyszer csak eljön az a pillanat, amikor megérkezhet a Másik, és felébreszti ebből a világot belepő, hosszú tetszhalálból.

A nyelv nem volt mizantróp, és hitte, hogy mindig létezhet egy Másik, így a fogak életét követve minden egyes új név, új szereplő felbukkanása nagy örömmel töltötte el. Például annak is örült, amikor kiderült, Kossuthnak van egy távoli ismerőse, aki úgy döntött, otthagyja a felsőoktatást, mert nem bírja már idegekkel, és virágkötőként kezd el dolgozni egy sokak számára ismeretlen, ám annál különösebb atmoszférájú világváros, Akasztó belvárosában. A nyelv úgy vélte, Kossuth távoli ismerősének léte és életének ezirányú alakulása is azt bizonyítja, hogy itt, a szájban jól működik minden, hogy szabadságunkban áll megtenni dolgokat, ahogy neki is joga van privát közegében össze-vissza járni, Gottfried Wilhelmmel perlekedni, Goethét vagy a többi fogat kukkolni, sőt éjszakánként, hálószobájának zárt ajtajai mögött nyelv létére Csipkerózsikává válni. Hiába mondta neki Kossuth, habár a virágkötés valóban szép tevékenység, sőt esetenként művészi munkaként is értelmezhető, nagy esély volt arra, hogy ismerőse – egy jobb sorsra érdemes habilitált docens kollégájának javaslatait, munkalehetőség-ötleteit megfogadva, a pályaelhagyási dilemmáit végképp megoldva – Az érzelmek iskolája néven csúszkamasszázs vállalkozást alapítson. A nyelv, a nagy filantróp a csúszkamasszázs szót meghallva azonban ujjongásban tört ki, hiszen jól tudta, a rendszeresen ismétlődő mozdulatok a vérkeringést serkentik, elősegítik a test méregtelenítését és az idegrendszerre is frissítőleg hatnak. És a száj helytartójaként komolyan azt gondolta, hogy a szájak legjobbikában eme Új Időkben különösen nagy igény lehet egy ilyen szolgáltatásra. Kossuth távoli ismerőse Az érzelmek iskolája vezetőjeként és egyben pályakezdő, de éppen ezért ambíciózus masszőzeként többet is tenne a hazáért, mint felsőoktatási dolgozóként.

És hát mit mondhatnánk még? Mindössze annyit, hogy amikor ezen az aggasztó álom utáni, szorongásos napon a titkos tudományok és az aranykészítés iránt megszállott, a Rózsakeresztesek rendje után nyomozó, a csipkerózsa csodás látványáért rajongó, ám a rózsaolaj szagát utáló helytartónak később eszébe jutott Kossuth eme távoli ismerőse és az Új Idők ősi tradíciókhoz visszanyúló iskolája, lelkébe rögtön visszatért a nyugalom.

nyomtat

Szerzők

-- bencsik orsolya --


További írások a rovatból

Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regényéről
irodalom

Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről
Kritika Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című kötetéről
Kritika Krusovszky Dénes Levelek nélkül című regényéről

Más művészeti ágakról

színház

Podlovics Laura: Nem félünk a sötétben / Budapest Bábszínház, Kísérleti Stúdió
színház

Az ÖrkényKÖZ 1,5 ezrelék bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés