bezár
 

gyerek

2023. 10. 31.
Petőfi és Madách újrarajzolva
Átadták a 3. Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázatának díjait
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A 3. Budapesti Illusztrációs Fesztivál Petőfi-Madách Évfordulós pályázat kiállításának megnyitóját rendezték meg 2023. október 26-án, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár átriumában.

Az eseményt Révész Emese művészettörténész nyitotta meg, elmondta, hogy a pályázatra beérkezett több ezer mű közül a kiállításon a legjobb 120 alkotás kaphatott helyet. 

Ezt követően a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, dr. Fodor Péter mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte a könyvtárak szerepének változását, úgy fogalmazott, hogy a könyvtár egyre inkább közösségi térként van jelen a mai kor emberének az életében. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik az ilyen jellegű események megszervezése. Bizodalmát fejezte ki, hogy ez az együttműködés folytatódik a jövőben. A kiállított pályaműveket izgalmasnak és fantáziadúsnak találta.

Révész Emese átkötő mondataiban  arról beszélt, hogy az illusztráció komoly dolog, éppúgy része az irodalomtörténetnek, mint a képzőművészetnek és a grafikatörténetnek. Ezzel indokolta, hogy a szakmai megnyitót E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója tartotta meg, aki beszédében kitért a kiállítás múltjára, illetve rövid áttekintést adott a PIM és a grafika, illusztráció kapcsolatáról. Ezután szóba hozta az első Petőfi- és Madách-illusztrátorokat, és az illusztráció történetének a témához illő szeleteit. Kiemelt néhány jelentősebb illusztrátort minden korszakból, akik a két évfordulós szerzőnek a műveihez készítettek jelentős képzőművészeti alkotást.

Elmesélte, hogy a PIM grafika gyűjteménye óriási, a 19. századtól végig lehet követni a grafika történetének a változását, ezen belül pedig az illusztráció történetének a változását. Külön örömként említette, hogy a magyar irodalom két "bástyája" vált témává ennek a fesztiválnak a keretein belül. Kiemelte, hogy mennyire megnőtt az érdeklődés az illusztrációs fesztivál iránt az elmúlt két alkalomhoz képest. 

Elárulta, hogy amikor elkezdett dolgozni, akkor a 19. század első illusztrált folyóiratával, az Agórával kellett foglalkoznia, ahol az irodalom és a képzőművészet együtt járt. Innen kezdve az illusztráció története is érdekelte. Elmondta, hogy Petőfi verseihez az első illusztrációt valószínűleg 1854-ben jelentette meg a Vasárnapi Ujság, A Tisza című vershez. Az Athenaeum Kiadó elindulása is ahhoz köthető, hogy Petőfi illusztrált műveinek kiadásával megörvendeztethessék a magyar olvasóközönséget. Az 1920-as évektől már inkább műhelyek vették át azokat a feladatokat, amit addig a kiadók végeztek. Az 1950-es években, a PIM létrejöttekor pedig újra előtérbe került az illusztráció fontossága. 1964-ben Madách halálának évfordulójára meghívásos illusztrációs pályázatot hirdetett a múzeum, amin 12 neves alkotó vehetett részt. Több, mint ötven grafika, tusrajz, litográfia, rézkarc, kollázs került be a pályázatba. Az Athéni színhez nem készült illusztráció, politikai okok miatt, hiszen a népi demokrácia kérdését feszegette, ettől féltek a legjobban. Ez összeköttetésbe került az akkori jelennel, az akkori jelen problémáival. Csorba Csilla megemlítette még a Veszprémben október 25-29. között megrendezett Madách 200 Gondolat Fesztivált is, ahol a mai problémák vonatkozásában (többek között a klímaszorongás, a fenntarthatóság, a mesterséges intelligencia, stb.) is megemlékeztek Madáchról, így mind a történeti áttekintés, mind a jelenkori reflexió helyet kapott a szakmai megnyitóban. 

Elmondta, hogy Révész Emese és Herbszt László egy kiadó, egy műhely, egy intézmény feladatait látják el akkor, amikor ezt a fesztivált szervezik. Így támogatnak egy olyan műfajt, amely az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, amellyel nem volt illő foglalkozni, különösen a felnőtt irodalom területén nincs szükség vizuális megjelenésre. Véleménye szerint a  21. században a költők gondolatainak végiggondolása, a kép és a szöveg közötti korreszpondencia, intermedialitás minden szempontból fontos és hozzátartozik ahhoz a világhoz, amelyben élünk és amelyben élni szeretnénk. 

Ezután Herbszt László mondott rövid köszöntőt, majd az ő vezetésével elkezdődött a díjak átadása. A szakmai zsűri tagjai a szakmában neves művészek és muzeológusok voltak: Kovács G. Gábor (grafikusművész, METU), Nagy Norbert, (illusztrátor), Rácmolnár Sándor (grafikusművész, METU), Dr. Mészáros Zsolt (muzeológus, PIM, Művészeti Tár), Zeke Zsuzsanna (muzeológus, PIM, Művészeti Tár), Gáti Anna (FSZEK munkatársa). 

 

A díjazottak

1. díj - Gyenes Gábor (Madách-illusztrációk)

GyenesGabor 

2. díj - Lőrincz Attila - Pattantyús Márton (Petőfi-illusztrációk)

LorinczA 

3. díj - Szántói Krisztián (Petőfi-illusztrációk)

SzantoiK

A díjakat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatta. 

A kiállítás november közepéig megtekinthető a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központ Könyvtárában, nyitvatartási időben.

 

Fotók: Az esemény Facebook-oldala; Panágl Zsófia Gabriella

nyomtat

Szerzők

-- Panágl Zsófia Gabriella --


További írások a rovatból

Interjú Somfai Annával
gyerek

Az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tiltakozása
gyerek

Új sorozat indul a Pagony Podcast csatornáján
gyerek

Budapesten, Debrecenben és Szegeden 2024. januárjában

Más művészeti ágakról

irodalom

Mechiat Zina volt a Boggie: Költőim rendezvénysorozat februári vendége
Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjához
A legkülönbözőbb természetű titkok a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
John a Latinovitsban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés