A Térkép bárhova a térképek – legyen az belső vagy külső, képzelt vagy valós – témája köré rendezve mutatja be 32 kortárs magyar alkotó munkáit. Ugyan ilyen szempontból a teljesség igénye nélkül készült, mégis a lapjain felvillanó pillanatkép releváns lenyomatát adja a kortárs magyar grafikának. Az átgondolt válogatás a – korábban kortárs galériákban kurátorasszisztens – Fenyvesi Orsolya szerkesztői munkáját dicséri. Átfogó látásmódja, a legkülönfélébb grafikai stílusok és technikák iránti nyitottsága tükröződik a kötetben.

Műfaját tekintve nehezen illeszthető az ismert skatulyákba: legtöbbször gyerekkönyvként hivatkoznak rá, ugyanakkor vizuális antológia (hiszen egy téma köré rendezett képek sokasága), sokszor silent bookként emlegetik, ám ez sem teljesen pontos, hiszen nem egy egységes, a köteten átívelő narratívát bont ki, hanem önálló vizuális világokat mutat be. Határterületi jellegét jól áthidalja a kép(es)könyv elnevezés, vagy ahogy a szerkesztő igen találóan definiálta: merengő. A könyv ugyanis egyfajta böngésző felnőtteknek, ők pedig nem úgy böngészik a képeket, mint a gyerekek, a merengés jobban megragadja a befogadás módját.

cop. Szabó Zsófi, cop. Két Hold Kiadó

A képek összefogó ereje a térkép, ám szabadon értelmezve. A művészeknek küldött első felhívás szerint a könyv: „a lehetséges és az egyéni világok kartográfiáját mutatja majd be, a képzelet erejét éltetve.” Ez a szabadság itatja át a kötetet, egyfajta dialógusát adva a valós és képzelt terek, belső és külső világok rajzolatainak.

A kötet erős grafikai felütéssel indít. Borbély Zita fekete-fehér, síkra vetített mértani formákból épülő kompozíciója után (mely korábbi sorozatain vagy a cigány folklórt gyűjtő Bari Károly Tűzpiros kígyócskájához készült képregényén is hasonlóan fellelhető), nem hagyja a szemet a hagyományos térképek biztonságában megpihenni: a kötet talán legelvontabb és legsejtelmesebb képe, a hibaista fotóművész A. Fehér Vera túlvilági fényben ragyogó, elmosódott kubusa következik. Innentől kezdve pedig elindul a konkrétnak és az absztraktnak az egész köteten átívelő tartalmi és vizuális hullámzása, amelyben gyerek és felnőtt világok, szférikus és földi térképek váltakoznak.

A szó szoros értelmében vett térkép, vagyis terekről alkotott képek alkotják Ónya-Oláh Dóri kompozícióját, amelyben gyerekkorának egyik színhelyét, nagymamája házát mutatja be gyerekperspektívából. Az első hagyományosabb térképek Szemző Zsófi golyóvezető játékot idéző várostérképe vagy Stark Attila műholdfelvételre vetített futó-útvonalai.

cop. Stark Attila, cop. Két Hold Kiadó

A térképek közt akad égkép (Péntek Tímea) és bolygókép is. Utóbbi Versényi Anna Mappa mundi sorozatának Terraformálás című, vegyes technikájú darabja, amelyben a tusrajzok szikár vonalrendszerének rengetegében szembesülünk a háború elkerülhetetlenségével, míg a színes foltokból formált bolygók távlatot adnak a témának. A gyerekeket szólítja meg Szabó Zsófi végtelenül kedves föld alatti vakondvilága. Rofusz Kinga a tőle megszokott álombéli, lírai módon idézi meg férfi és női alakjának befelé forduló világát. Megtaláljuk a kötetben a nemrég a Csimota Kiadónál silent book kategóriában is remeklő Szinvai Dániel munkáját (Térkép egy elhagyott szívhez). Az ifjabb olvasókra/képnézegetőkre gondolva került a kötetbe az állatmesékhez készült képeiről ismert Pájer Lilla térképe egy kutya mindennapjaihoz, míg Farkas Fruzsina hasonlóan festi le egy macska életének helyszíneit. Feltűnik a kötetben még többek között a gyerek- és felnőtt könyveket egyaránt illusztráló, ezúttal elvontabb tartalommal jelentkező Szabó Imola Julianna. A belső világok, mesebeli tájak és ismerős hazai terek közt egy kicsit a nagyvilágba is kitekintünk: legyen az Portugália (Makhult Gabriella) vagy New York (Kárpáti Tibor).

cop. Makhult Gabriella, cop. Két Hold Kiadó

A kötet képeinek egy része ismerős lehet az idei Billufeszt kiállításról is (pl. Schnell Fruzsina Szent Gellért gyógyfürdője). A Térkép bárhova felvonultatja a szakma ismert nagyjait, és a szárnyait épp bontogató újoncokat is pl. Bedey Dorottyát, akinek térképtestű fura bogara zárja a könyvet az impresszum oldalán. A formai sokféleségen túl a képek elméleti kérdéseket is felvetnek: lehet-e térkép egy organikus forma, egy fa gyökérzete? (Jánosi Anna) Rajzolhatunk-e térképet az elme és szív közé, hogy egymásra találjanak? (Godina Eszter)

A kötetben - csekély számban - megjelennek eredetileg nem ide szánt képek is, pl. Kárpáti Tibor vagy Szemző Zsófia esetében. Meghatározó szerkesztői döntés volt Szabó Lobot Balázs utólagos beemelése is, ehhez a művész Puha vas kiállításon (Ferrum Molle, Szerkesztőség, 2024 május 15 – szeptember 6.) látható munkái adták az inspirációt. Szabó Lobot grafikája képezi a hidat a felnőtt absztrakció és a gyermeki formavilág között. A Commodore 64 redukált szín- és formahasználata, az észak-afrikai szőnyegek és a primitív kultúrák művészetének expresszív, archaikus kifejezésmódja egyaránt hatottak művészi látásmódjára. A kicsik világából kölcsönzött, de absztraktra átírt, játékok és játszóterek alakzataiból formálódó térkép a szabad asszociáció lehetőségét biztosítja. Ezzel pont azt a felnőtt- és gyerekvilágok közti átmenetet testesíti meg, amit az egész kötet képvisel.

A képek keretmező nélkül, a lapszélig futva gördítik az olvasó tekintetét a következő oldalra. Keret csak ott van, ahol azt a kompozíció is megkívánja: mint Makhult Gabriella szeretett portugál falucskáját, Aljezurt, dekoratív felületű faliszőttesként ábrázoló képén, vagy Cselőtei Zsófia – a gyerekekre gondolva a kötetben valóban hiánypótló – gazdagon díszített és részletezett térképe, a képzeletbeli Smaragdkert esetében.

cop. Cselőtei Zsófia, cop. Két Hold Kiadó

A könyvterv Sirbik Attila munkája, aki leleményes kialakítással tette a kötetet valódi könyvtárggyá. A nyers kartonlapok rajzmappaszerűen fogják közre a képeket, miközben a borító hátlapjának sima felülete szinte rajzolásra ösztönöz. Sirbik Attila a Symposion kiadó vezetőjeként többek közt a kötetben is szereplő Kárpáti Tibor America NYC könyvét adta ki korábban. A nyomda az offszetnyomásban jártas szabadkai Grafoprodukt. Az esztétikum mellett a könyv kialakítása praktikus: a puha gerinc a könnyű nyithatóságot segíti, hogy a duplaoldalas képek minél teljesebb formátumban táruljanak a néző/olvasó elé. A borítón látható szitanyomott feliratok (köztük az alkotók névsora munkáiknak a kötetben való feltűnése sorrendjében) nem viszik el a fókuszt a beltartalomról, melyekbe egy kerek nyíláson keresztül kapunk előzetes bepillantást. Ez a színfolt a nyers borítón előrevetíti a kötet világát – Szabó Lobot Balázs játékos színes formái jelzik, ezek a térképek valóban bárhova vezethetnek.

A Térkép bárhova, ha nem is művészkönyv, de mindenképpen művészi igényű könyv, ha nem is egyedi grafika, de igényes kiadás, nem utolsó sorban pedig grafikatörténeti dokumentum. Mindez elhivatottságból, szerény forrásból – egy kis kiadó debütálásaként.

cop. Szinvai Dániel, cop. Két Hold Kiadó

Érdemes figyelemmel kísérni a Két Hold Kiadó útját, hiszen már első megjelenésükkel pozicionálták hitvallásukat: céljuk nem csak gyerekeknek szóló művészi igényű könyvek kiadása. Repertoárjukban eddig főként gyerekkönyveket találunk, idén a bolognai gyerekkönyvvásáron is sikert arattak a Térkép bárhova egyik alkotójának könyvével. Korcsog Réka Álmodom a világom című kötete bekerült az Amazing Bookshelf válogatásba, a Bologna Ragazzi díjra (BRAW) beérkezett több mint 4000 jelentkező 150 legjobbja közé.

A Térkép bárhova maradéktalanul visszaadja azt, ami a könyvvel a kiadó eredeti célkitűzése volt: megmutatni, „hogy a teremtés emberi gyakorlat, hogy más világok létezhetnek, hogy az egyéni emlékezet kollektív tapasztalat is lehet, hogy megtalálhatjuk az utat - mindenhova.”

A kötetről készült fotók forrása a Két Hold Kiadó