bezár
 

színház

2023. 11. 23.
A szembenézés (mítosz)teremtő ereje
Zemlényi Attila és kabai lóránt darabja Miskolcon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Zemlényi Attila – kabai lóránt szerzőpáros drámakötete, a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című könyv a Prae Kiadó gondozásában jelent meg idén szeptemberben. Néhány héttel később a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta az e szöveg alapján létrejött előadást, Fandl Ferenc rendezésében.

A Beteg Kisfiú legendájának születése még a 2010-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Zemlényi Attila és kabai lóránt játékként, stílusgyakorlatként kezdte el írni az elhagyatott miskolci vasgyár misztikus történetét. Az inspirációt az akkor ebbe a romos épületkomplexumba szervezett, Szöveggyár nevű írótáborok adták, a cél pedig kezdetben a nyelvi játékról és a mítoszteremtő történetmesélésről szólt.

A szövegalkotás célja tehát maga a szöveg volt mindaddig, amíg 2021-ben a Miskolci Nemzeti Színház közelgő bicentenáriuma alkalmából drámapályázatot írt ki, műfaji és tematikai megkötés nélkül. Ekkor döntöttek úgy a szerzők, hogy a már meglévő anyagot drámába szervezik, és benevezik a pályázatra. 2022-ben megszületett az eredmény. A Vasgyári eklógák megosztott első díjat nyert, a drámából pedig előadás jött létre, amelyet idén novembertől műsorra is tűzött az intézmény. kabai lóránt arról még értesült, hogy megnyerték a pályázatot, de nem sokkal később bekövetkezett tragikus halála miatt a díjkiosztót és a bemutatót már nem érhette meg.

Zemlényi Attila és kabai lóránt a 2010-es évek elejétől tizenegy éven keresztül dolgoztak az eredetileg stílusgyakorlatnak induló szövegen. A 18 jelenetben elmesélt történet helyszíne Miskolc, a várost egykor éltető acélüzem, amelynek látványa már önmagában is sokat elárul a múltról és jelenről. A szerzők szándéka szerint a történet egy városdráma, Miskolcról szól, főleg miskolciaknak, a fel nem dolgozott múlttal való szembesülés hiánya, az elhallgatott vagy elhazudott titkok okozta jelenbéli torzulás viszont az ország közös ügyeként is értelmezhető.

Vasgyári eklógák

A történet alapját egy valós esemény, Vályi Péter egykori miniszterhelyettes máig tisztázatlan körülmények között bekövetkező halála adta, valamint az a tény, hogy a miskolci vasgyár elhagyatott romjai a mai napig ott állnak a város közepén, kihasználatlanul. A most bemutatott előadás kis túlzással lokális színháztörténeti kuriózumként is értelmezhető, hiszen helyi szerzők darabját a Miskolci Nemzeti Színház kétszáz éves fennállása óta másodszor mutatnak be.

 „Azt gondoltuk, hogy méltó ünnepe a kétszáz éves évfordulónak, ha kortárs magyar drámaírókat kapacitálunk arra, hogy írjanak a Miskolci Nemzeti Színháznak történetet – meséli Béres Attila, az intézmény igazgatója. – Külön öröm, hogy a Vasgyári eklógák, amely megosztott első díjat nyert Komán Attila Kornél című műve mellett, két borsodi szerző alkotása. Miskolc bizonyos szempontból, főleg a múltja miatt terhelt város. Ez a darab arra inspirál, hogy nézzünk szembe a múlttal, ezzel a terheltséggel, engedjük el a letűnt világot, és ezzel együtt azt a mára már egyáltalán nem reális képet, amit a múlt festett. Ez a hely ma már nem az acélváros, sokkal több annál. A színháznak is feladata, hogy a pejoratív bélyeget, amit ráakasztottak Miskolcra, valahogy lekaparja, és megmutassa, hogy e mögött a torz kép mögött egy egészen csillogó város áll, barlangfürdővel, kétszáz éves színházzal, virágzó turizmussal, csodálatos környezettel. A Vasgyári eklógák segít ebben a folyamatban, szimbolikusan ott van a történetben, hogy a múlttal való szembenézés után jön a megtisztulás és újraépítkezés.”

Vasgyári eklógák

A történet helyszíne a Vasgyár, amelynek múltja a jelenben is kísért. 1973 szeptemberében szörnyű baleset történt itt. Vályi Péter, a korabeli Minisztertanács elnökhelyettese halálos balesetet szenvedett Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben. Gyárlátogatás közben beleesett a forró kokillák közé, és három nap múlva belehalt égési sérüléseibe. A Vasgyári eklógák történetében a tisztázatlan múlt árnyai keverednek a jelen félelmeivel, e feszültség pedig mítoszteremtő erővel mossa össze a valóságot a képzelettel.

„Valós miskolci eseményeket dolgoz fel, és a miskolciak nyelvén szólal meg a darab, de alapvetően benne van egy ország múltja és általános attitűdje is – mondja Fandl Ferenc, az előadás rendezője. – Ebben a darabban ikonikus miskolci helyek jelennek meg, miskolci jelszavak hangoznak el, de mi nem akartuk teljes mértékben kizárólag erre a városra érteni a történetet. A főhős, Auróra, egyetemista lány, az egyetlen olyan ember itt közel s távol, aki azt gondolja, hogy valamit kellene talán kezdeni a múltunkkal, megfejteni, szembenézni a titkokkal ahhoz, hogy más lehessen az életünk. Meg kell keresni a probléma gyökerét, és bár ez önmagában még nem oldja meg a valódi problémát, a főszereplő legalább megteszi azt a lépést, amit más nem tett meg évtizedek óta. Szimbolikus üzenete nemcsak a miskolciaknak, hanem az egész ország számára üzenet. Ha olykor, amikor szükséges, bizonyos lépéseket együtt tennénk meg, sokkal jobb is lehetne a világ.”

A Miskolci Nemzeti Színház műsorán látható előadás úgynevezett szcenírozott felolvasószínház, amelyben nem pusztán a szöveg, a színdarab, hanem a történet atmoszférája, hangulata is nagy hangsúlyt kap. A zenei betétek, színpadi koreográfia mellett a vetítések és egyéb látványelemek is ezt a célt szolgálják.

Zemlényi Attila – kabai lóránt: Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája. Városdráma 18 jelenetben
Rendező: FANDL FERENC
SZEREPOSZTÁS:
ELSŐ PÁSZTOR, VÁLYI PÉTER,
BETEG KISFIÚ: FANDL FERENC 
MÁSODIK PÁSZTOR, ÉNEKES SÁNDOR: HARSÁNYI ATTILA 
ÖREG ROMA, TEIRESZIASZ VARJÚ: SZEGEDI DEZSŐ
AURORA: RUDOLF SZONJA
HARMADIK VARJÚ, MAGDOLNA: HAVASI RENÁTA 
BULL, IN-KALOS: KOKICS PÉTER
ELSŐ VARJÚ, FIATAL ROMA, MÁSODIK GYÁREGYSÉG PARANCSNOK 
ELSŐ MUNKÁS: KRISTON MILÁN
EÍLSŐ GYÁREGYSÉG PARANCSNOK, PULTOS, MÁSODIK MUNKÁS: VISNYICZKY BENCE
DJ: BARVA GÁBOR
Rendezőasszisztens-ügyelő: HADHÁZY ILDIKÓ
Bemutató:
2023. november 4.
Miskolci Nemzeti Színház
Fotók: Gálos Mihály Samu, Éder Vera
nyomtat

Szerzők

-- tallér edina --


További írások a rovatból

Titeket ki akar lóvá tenni?
Kié volt a színpad az elmúlt 20 évben?
A Rienzi visszatérése Bayreuthba

Más művészeti ágakról

Az Alföld és a Jelenkor 2026. novemberi számáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
gyerek

Berg Judit mesesorozatából koncertszínház és bábrevü készült


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés