bezár
 

színház

2023. 11. 23.
A szembenézés (mítosz)teremtő ereje
Zemlényi Attila és kabai lóránt darabja Miskolcon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Zemlényi Attila – kabai lóránt szerzőpáros drámakötete, a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című könyv a Prae Kiadó gondozásában jelent meg idén szeptemberben. Néhány héttel később a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta az e szöveg alapján létrejött előadást, Fandl Ferenc rendezésében.

A Beteg Kisfiú legendájának születése még a 2010-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Zemlényi Attila és kabai lóránt játékként, stílusgyakorlatként kezdte el írni az elhagyatott miskolci vasgyár misztikus történetét. Az inspirációt az akkor ebbe a romos épületkomplexumba szervezett, Szöveggyár nevű írótáborok adták, a cél pedig kezdetben a nyelvi játékról és a mítoszteremtő történetmesélésről szólt.

Szkéné színház

A szövegalkotás célja tehát maga a szöveg volt mindaddig, amíg 2021-ben a Miskolci Nemzeti Színház közelgő bicentenáriuma alkalmából drámapályázatot írt ki, műfaji és tematikai megkötés nélkül. Ekkor döntöttek úgy a szerzők, hogy a már meglévő anyagot drámába szervezik, és benevezik a pályázatra. 2022-ben megszületett az eredmény. A Vasgyári eklógák megosztott első díjat nyert, a drámából pedig előadás jött létre, amelyet idén novembertől műsorra is tűzött az intézmény. kabai lóránt arról még értesült, hogy megnyerték a pályázatot, de nem sokkal később bekövetkezett tragikus halála miatt a díjkiosztót és a bemutatót már nem érhette meg.

Zemlényi Attila és kabai lóránt a 2010-es évek elejétől tizenegy éven keresztül dolgoztak az eredetileg stílusgyakorlatnak induló szövegen. A 18 jelenetben elmesélt történet helyszíne Miskolc, a várost egykor éltető acélüzem, amelynek látványa már önmagában is sokat elárul a múltról és jelenről. A szerzők szándéka szerint a történet egy városdráma, Miskolcról szól, főleg miskolciaknak, a fel nem dolgozott múlttal való szembesülés hiánya, az elhallgatott vagy elhazudott titkok okozta jelenbéli torzulás viszont az ország közös ügyeként is értelmezhető.

Vasgyári eklógák

A történet alapját egy valós esemény, Vályi Péter egykori miniszterhelyettes máig tisztázatlan körülmények között bekövetkező halála adta, valamint az a tény, hogy a miskolci vasgyár elhagyatott romjai a mai napig ott állnak a város közepén, kihasználatlanul. A most bemutatott előadás kis túlzással lokális színháztörténeti kuriózumként is értelmezhető, hiszen helyi szerzők darabját a Miskolci Nemzeti Színház kétszáz éves fennállása óta másodszor mutatnak be.

 „Azt gondoltuk, hogy méltó ünnepe a kétszáz éves évfordulónak, ha kortárs magyar drámaírókat kapacitálunk arra, hogy írjanak a Miskolci Nemzeti Színháznak történetet – meséli Béres Attila, az intézmény igazgatója. – Külön öröm, hogy a Vasgyári eklógák, amely megosztott első díjat nyert Komán Attila Kornél című műve mellett, két borsodi szerző alkotása. Miskolc bizonyos szempontból, főleg a múltja miatt terhelt város. Ez a darab arra inspirál, hogy nézzünk szembe a múlttal, ezzel a terheltséggel, engedjük el a letűnt világot, és ezzel együtt azt a mára már egyáltalán nem reális képet, amit a múlt festett. Ez a hely ma már nem az acélváros, sokkal több annál. A színháznak is feladata, hogy a pejoratív bélyeget, amit ráakasztottak Miskolcra, valahogy lekaparja, és megmutassa, hogy e mögött a torz kép mögött egy egészen csillogó város áll, barlangfürdővel, kétszáz éves színházzal, virágzó turizmussal, csodálatos környezettel. A Vasgyári eklógák segít ebben a folyamatban, szimbolikusan ott van a történetben, hogy a múlttal való szembenézés után jön a megtisztulás és újraépítkezés.”

Vasgyári eklógák

A történet helyszíne a Vasgyár, amelynek múltja a jelenben is kísért. 1973 szeptemberében szörnyű baleset történt itt. Vályi Péter, a korabeli Minisztertanács elnökhelyettese halálos balesetet szenvedett Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben. Gyárlátogatás közben beleesett a forró kokillák közé, és három nap múlva belehalt égési sérüléseibe. A Vasgyári eklógák történetében a tisztázatlan múlt árnyai keverednek a jelen félelmeivel, e feszültség pedig mítoszteremtő erővel mossa össze a valóságot a képzelettel.

„Valós miskolci eseményeket dolgoz fel, és a miskolciak nyelvén szólal meg a darab, de alapvetően benne van egy ország múltja és általános attitűdje is – mondja Fandl Ferenc, az előadás rendezője. – Ebben a darabban ikonikus miskolci helyek jelennek meg, miskolci jelszavak hangoznak el, de mi nem akartuk teljes mértékben kizárólag erre a városra érteni a történetet. A főhős, Auróra, egyetemista lány, az egyetlen olyan ember itt közel s távol, aki azt gondolja, hogy valamit kellene talán kezdeni a múltunkkal, megfejteni, szembenézni a titkokkal ahhoz, hogy más lehessen az életünk. Meg kell keresni a probléma gyökerét, és bár ez önmagában még nem oldja meg a valódi problémát, a főszereplő legalább megteszi azt a lépést, amit más nem tett meg évtizedek óta. Szimbolikus üzenete nemcsak a miskolciaknak, hanem az egész ország számára üzenet. Ha olykor, amikor szükséges, bizonyos lépéseket együtt tennénk meg, sokkal jobb is lehetne a világ.”

A Miskolci Nemzeti Színház műsorán látható előadás úgynevezett szcenírozott felolvasószínház, amelyben nem pusztán a szöveg, a színdarab, hanem a történet atmoszférája, hangulata is nagy hangsúlyt kap. A zenei betétek, színpadi koreográfia mellett a vetítések és egyéb látványelemek is ezt a célt szolgálják.

Zemlényi Attila – kabai lóránt: Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája. Városdráma 18 jelenetben
Rendező: FANDL FERENC
SZEREPOSZTÁS:
ELSŐ PÁSZTOR, VÁLYI PÉTER,
BETEG KISFIÚ: FANDL FERENC 
MÁSODIK PÁSZTOR, ÉNEKES SÁNDOR: HARSÁNYI ATTILA 
ÖREG ROMA, TEIRESZIASZ VARJÚ: SZEGEDI DEZSŐ
AURORA: RUDOLF SZONJA
HARMADIK VARJÚ, MAGDOLNA: HAVASI RENÁTA 
BULL, IN-KALOS: KOKICS PÉTER
ELSŐ VARJÚ, FIATAL ROMA, MÁSODIK GYÁREGYSÉG PARANCSNOK 
ELSŐ MUNKÁS: KRISTON MILÁN
EÍLSŐ GYÁREGYSÉG PARANCSNOK, PULTOS, MÁSODIK MUNKÁS: VISNYICZKY BENCE
DJ: BARVA GÁBOR
Rendezőasszisztens-ügyelő: HADHÁZY ILDIKÓ
Bemutató:
2023. november 4.
Miskolci Nemzeti Színház
Fotók: Gálos Mihály Samu, Éder Vera

nyomtat

Szerzők

-- tallér edina --


További írások a rovatból

A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről
színház

Zemlényi Attila és kabai lóránt darabja Miskolcon
Holt költők társasága az Átriumban

Más művészeti ágakról

Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
Jonathan Glazer: Érdekvédelmi terület
Magyar Széppróza Napja a Fiatal Írók Szövetségénél
Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés