Plautus komédiái nagy hatással voltak a későbbi drámaírásra, így például Molière és Shakespeare munkásságára is. A Krisztus előtti II. században alkotó szerző komédiáit eddig azonban teljes terjedelmében csak a nehezen hozzáférhető, XIX. századi Csiky Gergely-féle fordításban olvashattuk. A XX. században Devecseri Gábor vállalkozott Plautus magyarra ültetésére, azonban korai halála miatt csak 15 komédia jelenhetett meg a fordításában (1977). Hat dráma lefordításával viszont nem készült el. A Corvina Kiadó tavaly novemberben megjelent kötete ezt a hiányt igyekszik pótolni a hat hiányzó komédia és a Hőzöngő katona új, korszerű fordításainak megjelentetésével.

A kötetben olvasható komédiák mind fordulatos cselekményűek, általában szerelmi tematikájúak (például a szegény, de előkelő fiúnak ki kell váltania szerelmét a bordélyházból), és mind a megteremtett helyzetekben, mind nyelvi megformáltságukban humorra kihegyezettek. Bár az ókori szövegek esetében általában valamilyen távolságtartó pátoszt várnánk el, a kötet egyértelművé teszi, hogy erre nincsen minden esetben szükség. Plautus esetében például azért nincs, mert természetesen a maga korában ő is köznyelven szólalt meg.

Négy új fordítást is Tordai Éva készített el (A doboz, Epidicus, Pseudolus, Truculentus). A fordítónőnek az elmúlt évekből Aiszkhülosz és Seneca drámáinak fordítása mellett Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című eposzának hiánypótló magyar változatát is köszönhetjük. A drámafordítói múlt egyértelműen látszik a szövegeken: a kortárs beszélt nyelvet stilisztikailag pontosan és színpadon elmondható formában használja fordításában. A Truculentusban című komédiában – amelyben egy kurtizán három törzsvendégéből próbál minél több pénzt kiszedni – pedig különösen nagyszerű humorral fordítja az egyik kuncsaft, Strabax megszólalásait. A szereplő a másik kettő, előkelő vendéggel ellentétben a lenézett, vidéki fiú, ennek megfelelően sztereotipikus nyelvjárásban szólal meg (például: „meglássa”).

A Kullancs című komédiát Eiler Tamás fordításában olvashatjuk, aki korábban szintén több Seneca-drámát ültetett magyarra. Nyelvileg hihetetlenül eleven fordításában, bár természetesen tetten érhető az antik atmoszféra, mégis sok helyen egyértelműen kortárs elemek jelennek meg (például: SZTK, borfesztivál, pirézek). Itt azonban nem átköltésről van szó, hanem az ókori szöveg elemeinek olyan aktualizálásával találkozhatunk, amely egyértelművé teszi azt, hogy Plautus mennyire korszerű tud maradni, sőt érthető és élvezhető tud maradni napjainkban is.

Térey János és Karsai György közösen több ókori dráma fordítását is elkészítették (köztük az Oidipusz királyt), a kötetbe a Hetvenkedő katona új változata került be Hőzöngő katona címmel. A címváltoztatás azért volt szükséges, mert – Térey szerint – a hőzöngő jelző kifejezi, hogy a katona nem akar rosszat, a hetvenkedő viszont magába foglal valamiféle lenézést is. A fordítás legnagyobb innovációja az, hogy Plautus szereplőinek beszélő neveit – a kötetben megjelenő többi komédiával ellentétben – nagy nyelvi leleménnyel lefordította, így lett például az „éjszakai összejöveteleket kedvelő” jelentésű nevet Partíciának, a hőzöngő katona nevét („sok városfalat leromboló”) Ostromváry Győzőnek nevezi.

Az utazóláda című komédiát Ferenczi Attila fordította. A szöveg olyan mértékben töredékes, hogy ebben a formában nem lehet színpadra állítani, bár a feltételezett cselekmény rekonstrukcióját olvashatjuk a komédia bevezetőjében. Ezen kívül a kötetben csak A doboz szövege töredékes, de ott sokkal hosszabb fennmaradt részletekkel lehet dolgozni, kevés kiegészítéssel is készülhet belőle színpadi szöveg.

A kötet egy hosszú, átfogó bevezetővel kezdődik, majd mindegyik komédia előtt olvashatunk egy-egy, az adott drámára vonatkozó bevezetőt (Karsai és Ferenczi szövegei). Ezek és a szükséges helyeken lábjegyzetben olvasható kiegészítések segítenek abban, hogy az ókori kultúrában nem igazán jártas olvasók is könnyedén tájékozódhassanak Plautus világában.

A fordítások legkérdésesebb pontja számomra talán a címadás: hiszen bár az antikvitás iránt érdeklődő nézőket bevonzhatja egy Pseudolus című komédia, valószínűleg ezzel a címmel nem tudna egy előadás kellően nagy közönséget megszólítani – pedig Plautus teljes mértékben játszható a mai világba helyezve, az ókori elemek jelenléte még a korszakra kevésbé fogékonyak számára sem túlsúlyos.

Titus Maccius Plautus Hét komédia című kötete bizonyítja, hogy igenis lehet és érdemes ókori komédiákat ma olvasni, sőt: színre vinni. Tordai, Eiler és Térey nyelvi megformálásai elevenné teszik a szövegeket, így lehetővé téve azt, hogy a kortárs olvasók jól tudjanak szórakozni az elhangzó poénokon és a helyzetkomikumokon. Talán éppen ezt akarta elérni Plautus – olyan komédiákat alkotni, melyek még kétezer év után is viccesnek tudnak hatni.

Titus Maccius Plautus: Hét komédia
Fordította: Tordai Éva, Ferenczi Attila, Karsai György, Térey János, Eiler Tamás
Megjelenés ideje, helye: 2023. november 14., Corvina Kiadó

A kép forrása: Balázs Bálint Tibor