bezár
 

irodalom

2024. 03. 16.
Elszállt technika, analóg szólamok
Fehér Enikő Az analóg ember című könyvének bemutatója
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Március 9-én mutatták be Fehér Enikő első novelláskötetét a Nyitott Műhelyben. Az esten többek között szó esett a könyv különös műfajstruktúrájáról, szürreális és groteszk történésekről, valamint a mindenhol felbukkanó, rejtélyes karakterekről. A szerzővel Smid Róbert irodalom- és kultúratudós, kritikus beszélgetett.

Fehér Enikő első könyvének bemutatóján a technikai eszközök nehézkes beüzemelése után a szerző megemlítette, hogy nyolc évvel ezelőtt éppen a Nyitott Műhelyben rendezték meg az általa is alapított Háttérzaj irodalmi kör első felolvasóestjét. Smid Róbert ezt követően kiemelte, hogy jelen beszélgetés során nem csak a kérdező szerepét tölti be, hiszen három éven keresztül vett részt a kötet szerkesztési folyamatában.

Ezáltal – saját kifejezésével élve – ő maga könyv „hím bábája” is.

Smid először a kötet novelláiban újból és újból felbukkanó rejtélyes karakter, Fekete Izsák eredetére kérdezett rá. Fehér Enikő elmesélte, hogy évekkel ezelőtt egy felolvasó estet követően a Vittula nevű klubban gyűltek össze páran. Itt egyszer csak megjelent egy Izsák nevű személy tetőtől talpig feketében. A különös idegen az esemény után még többször felbukkant a helyszínen, a társaság pedig újabb és újabb furcsa történetet alkotott köré. Ennek az élménye jelölte ki végül a könyv irányvonalát.

Fehér Enikő kötetbemutató 1

A következő téma középpontjában a kötet címe állt. Smid elárulta, hogy a mű munkacíme sokáig Fekete Izsák harmadik eljövetele volt, ezt azonban Fehér egy idő után elvetette. Opcióként felmerült még az Átmeneti kiábrándulás is, amit viszont a szerző inkább egy verseskötet címének tudott elképzelni. Végül Fehér egyik barátja vetette fel Az analóg embert lehetőségként, melyet beszédesnek talált, mivel a könyv szereplői mind idegenek kicsit, távol állnak a hétköznapokban tapasztalt világképtől.

Smid ezt kiegészítette azzal, hogy bár a karakterek különcök, mégis van bennük valami ismerős, ennek a kettőssége pedig jól rokonítható az analógia fogalmával. 

Ironikus módon ez volt az a pont, ahol a technika feladta a küzdelmet, a beszélgető felek pedig kénytelenek voltak a mikrofonokat félretéve a hagyományos, „analóg” társalgási módszerhez folyamodni.

Fehér Enikő kötetbemutató 2

Fehér azt részletezte, hogy a karakterek mindig központi szerepet játszanak nála a prózaírás során. Néha mások személyes történeteiből cseni el őket, máskor pedig saját hétköznapjaiban ragadja meg őt egy-egy különös figura, akit aztán igyekszik jellemrajzzal ellátni. Smid megemlítette, hogy a kötet szereplői őt leginkább Parti Nagy Lajos 2000-es évek elején megjelent novelláinak alakjaira emlékeztetik.

Smid a beszélgetést a Fekete Izsák-életinterjú című nyitószöveg keletkezéstörténetére irányította. Fehér Enikő elmesélte, hogy az írás (a szöveget nyitó félfiktív interjú) egyetemi projektfeladatként készült el egy barátja számára. A vizsgamunka életinterjúkészítés volt egy létező személlyel, Fehérék ehelyett a fiktív Fekete Izsákot „kérdezték”. A szerző barátja a tanárától végül nagy dicséretet kapott a kész beadandóra, kiemelve annak érdekességét. Smid szerint találó bevezető ez a kötethez, mely egyből berántja az olvasót a különös szövegvilágba. Ennek kapcsán szó esett a karakterek szólamairól.

Az egyes figurák bár sajátos, már-már parodisztikus nyelvvel rendelkeznek, a dolog mégsem zavaróan kimódolt – tette hozzá Smid Róbert.

Fehér Enikő kötetbemutató 3

A következő téma a könyv műfajisága volt. Kézenfekvőnek mutatkozik a novellafűzér vagy az összetett regény olvasata a visszatérő karakter okán, azonban az egyes történetek önállóan is megállják a helyüket. Fehér kiemelte, hogy nem szeret kategóriákban gondolkodni, ennek megfelelően az írás folyamatában sem a műfajiság állt figyelme előterében.

Szerinte a kötet struktúrája megadja a lehetőséget, hogy mindenki a maga módján fogadja be, de ő maga nem nevezné a könyvet regénynek.

A szerző ezt követően felolvasta az Emlékfényképész című novelláját, melynek középpontjában egy érdekes, fiktív szakma áll, az emlékfényképészet. Az ezzel foglalkozó személyek képesek az emberek bármely emlékét kép formájában megörökíteni. Az egyik emlékfényképész egy nap összefut Fekete Izsákkal, az egyetlen emberrel, akinek egyetlen emléke sincs.

A beszélgetés a könyvben fellelhető esztétikai minőségekre terelődött, melyek közül a groteszk és az abszurd az uralkodó Smid szerint. Fehér az alkotói előképeiről is beszélt. Felmerült Tar Sándor, Bánki Éva, Darvasi László és Bodor Ádám neve. Fehér szerint az említett szerzők művei – még ha realista prózanyelvvel dolgoznak is – mind kissé szürreálisak is a maguk módján.

Fehér Enikőt az említett szerzők írásain túl sok különböző nyelvi hatás éri, amelyek közül ugyanannyira fontosak az irodalmi művek, mint a villamoson meghallott félmondatok.

Fehér Enikő kötetbemutató 4

Szó esett arról, hogy Fehér két szereplőt is átemelt más szerzők alkotásaiból. Az egyik Regős Mátyás első kötetének Patyik Fedonja, a másik Vajna Ádám Kasztília hercegnője az Oda című verseskötetből. Előbbi egy Smid Róbert által feladott műhelyfeladat miatt került a kötetbe, utóbbi annak kapcsán, hogy Fehér átvett egy mondatot Vajna Ádám egyik verséből. Végül mindkét karakter szerves résztvevőjévé vált a kötet szövegvilágának.

Smid kiemelte, hogy a történetek groteszk humora, illetve a derűs, beletörődéssel vegyes feloldások mögött mindig felsejlik egy-egy trauma képe.

Fehér kifejtette, hogy sosem akart traumairodalmat írni, számára a legfontosabb mindig az, hogy az adott szöveg jól kidolgozott legyen és reflektáljon az élet számtalan aspektusára. Úgy is lehetne fogalmazni, a traumaábrázolás nem célja, inkább csak mellékterméke az alkotófolyamatnak.

A szövegek éppen ezért rendkívül változatosak, több különböző nézőpontot jelenítenek meg, egyfajta „áramvonalas” szerkezeten belül – emelte ki Smid.

Fehér Enikő kötetbemutató 5

Az utolsó témák egyike a könyvborító volt, mely Szentes Zágon munkája. A borítón szereplő gangos ház – amelyről Smid Róbert Jane Austen regényeire, Fehér egyik ismerőse pedig ketrecekre asszociált – egy budapesti épület, szemben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral. A növényzettel gazdagon benőtt helyszín a maga titokzatos hangulatával Fehért a könyvben szereplő terekre emlékeztette, ezért esett rá a választása.

Végül Fehér Enikő szülővárosa, Tatabánya került szóba. A szerző nem szerette volna, hogy a helyszín megjelenjen a készülő prózakötetben, azonban Tatabányáról és a hozzá fűződő ambivalens élményeiről egy helyi ösztöndíj keretén belül egy egész kéziratnyi verset írt az elmúlt időben. Az est az Európa legerősebb nője című mű felolvasásával zárult, melyben arra a kérdésre is választ kapunk, kicsoda valójában Fekete Izsák. Nem fogom elárulni, a legjobb, ha az olvasó maga deríti ki.

Képek forrása: Kiss Máté, Facebook

nyomtat

Szerzők

-- Maros Márk --

Maros Márk (Budapest, 2001): Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgatója. Verseket, cikkeket és kritikákat ír. Írásait többek között a Műhely, az Irodalmi Szemle, a Székelyföld, az Irodalmi Jelen, a KULTer, a SZIFOnline és a Tiszatájonline közölte.


További írások a rovatból

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről

Más művészeti ágakról

Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
Nils Frahm: Day


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés