bezár
 

art&design

2024. 04. 02.
Percz János, avagy a magyar Giacometti
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
Tartalom értékelése (5 vélemény alapján):
Április 4-ig megtekinthető Percz János Határátlépés című kiállítása az Amikor Galéria új kiállító termében. A galéria korábban antikvitás és lakberendezési üzletként volt ismert, azonban a Molnár Viktor galériatulajdonos által összegyűjtött művekből egy egész életművet átfogó kollekció tárul a nagyközönség szemei elé.

Percz János 1920-ban született Budapesten. Bár eredetileg mozaikművésznek készült, tehetsége igazán a fémművességén keresztül mutatkozott meg. A hatvanas évekre már a kor egyik legmeghatározóbb fémművészévé vált, ékszerei és lakberendezési tárgyai igazi misztikumot sugároztak magukból. Élete során számos egyéni és csoportos kiállítása volt, és több alkalommal is megfordult külföldön: Stockholmban, Helsinkiben, Rómában és Londonban. Emellett 1969-ben és 1976-ban a Műcsarnokban is kiállított. A hetvenes évekre munkáit felváltották a nagy méretű, expresszív vas szobrai. Ezekben az években nyilvánult meg művészetében a kortárs olasz szobrászat hatása, művei Giacometti elvékonyodott, „pálcika” szobrait idézik. A nyolcvanas és kilencvenes években Percz visszavonultan élt, 2000-ben bekövetkezett halála után műterme tizenöt évig érintetlenül állt. Életműve hosszú évek után most először Molnár Viktor egyéni szenvedélye és gyűjteménye által kerül a nyilvánosság elé.

A kiállítás egyik fő célja a magánszféra és az iparművészeti munkák összefonódásának bemutatása. Az Iparművészeti vállalat 1954-ben alakult, és nagy befolyással volt Percz János karrierjére. A művész különböző ékszereket, medálokat, gyűrűket, és egyéb ötvöstárgyakat, hamutartókat, öngyújtókat, vázákat, gyertyatartókat készített a vállalatnak. Ezekből több tárgy is megjelenik a kiállításon, tükrözve a gyűjtemény gazdagságát és részletességét. A bejárat melletti sarokban Percz János 1976-os Műcsarnokbeli kiállításának enteriőrjét idézi meg. Kiállítótereit maga a művész tervezte, úgy gondolt rájuk, mint a vizuális szemléletének egyfajta kiterjesztése. Külön érdekesség, hogy a kiállítás az eredeti posztamenseket és állványokat használja, melyeket Percz maga készített. Az eredeti enteriőr és posztamensek világos bizonyítékai a kiállítás és Molnár Viktor céljának, hogy megidézze ennek a nagynevű, de elfeledett művésznek a szellemét. 

Percz János: RejtekA kiállítás bal oldalán haladva a művész belső világába pillanthatnak be a látogatók. Elsősorban, ami szembetűnő szobraiban, az az archaikus, úgymond primitív formavilág. Ötvözi a fémművészetet különböző tárgyakkal: kagylókkal, fonalakkal vagy éppen gyöngyökkel. Ezen a lencsén keresztül érzékelhető a hatvanas évek befolyása, a törzsi – és népművészet hatása a művészeti világra. Műtárgyai között fellelhetünk maszkokat, totemeket és idolokat. A hetvenes évekre azonban műveinek formavilága átalakult a természet megidézésére. Ennek valószínű oka az általa használt anyag változtatása, a bronz fémművektől inkább a vasplasztikák irányába fordult el. Új, átalakult témái természeti formákat ábrázolnak, felhőket, virágot, vagy éppen szitakötőt. Azonban vasplasztikái között is észrevehető a különböző tárgyak kiemelése az alkotásokban: ágakat, kavicsokat vagy gyökeret is beleapplikált szobraiba. A Rejtek (készítési dátum nincs feltüntetve) című szobra erre egy kiváló példa, mely egy magas toronyépítményt ábrázol. Közepén egy bimbózó virágra hasonlító, aranyul világító motívum található, amit védelmeznek az erős vasoszlopok. A munka címéből, és környezetében elhelyezett hasonló alkotásokból adódóan egyértelművé válik az organikus formák hatása Percz művészetére, és a népművészeti értékek védelmének a központúsága.

Fontos azonban észben tartani, hogy Percz János művei mindezek mellett politikai üzenetet is sugároznak. A kiállítás jobb oldalán felsorakoztatott művek az iparművészeti, kulturális és közéleti tereket jelképező tárgyak. Percz munkássága nagyban a szocializmus idejére esik. A kiállítás kiemeli Kisfaludi Strobl Zsigmond felszabadulási-emlékművét, kifejezetten a pálmaágat tartó nőalakot vagy a galambot tartó lányt. Percznél eleinte szintén megjelentek eme tradicionális szabadság képek, azonban a nyolcvanas évekre ezeket leváltotta a csuklyás szellemalak. A szakralitás is egy gyakori visszatérő téma, több vas szobra ábrázol keresztre feszített Krisztus-alakot. Míg ezek az alkotások a saját vallásosságára is utalhatnak, ugyanakkor a szenvedő ember és a mulandóság motívumai is egyaránt. Percz életművét követve az is megfigyelhető, hogy idővel tárgyai egyre pesszimistábbá válnak. A primitív és természetes formákat kicsavarodott testek, szenvedő alakok és szatirikus társadalomképek váltják fel. Percz munkáiban észrevehető a keresztény és szocialista eszmék összefonódása, kedvelt témájává válik az emberi kapcsolatok kiszolgáltatottsága és a törékeny egyensúly bemutatása. 

A kiállító térbe való belépéskor szinte megrendítő látvány a hatalmas Dózsa-fej (1967) a terem végén, mely egykor a művész kertjében állt. Percz életművének visszatérő alakja a parasztfelkelés vezetője. A Dózsa-fej mindkét oldalán egyforma, egyfajta Janus isten alak, aki egyszerre látja a múltat és a jövőt. Dózsa karaktere művészi imázsnak titulálható szimbólum, és a fej elhelyezése a galériában egy parádés tervezés, hisz összefogja a bal és jobb oldalt, a művész a belső világát és az iparművészeti vonzalmát. Stílusában hasonlít a primitív maszkjaira, melyek tükrözték Percz munkásságának egyik fő jellemzőjét: a művészet ősi forrását és örök létét. Témája azonban a művész vallási vonulatával egyezik. A fej mellett egy ülő Dózsa található „Büdös paraszt” felirattal, melynek ikonográfiája a Percz számára kedvelt, szenvedő Krisztus-alakra emlékeztet. A fej belátja az egész kiállító termet, összefoglalja Percz munkásságának skáláját, megkoronázva ezt a gazdag életművet.

Percz János: Dózsa György fejszobra a terem végén

Kifejezett szépsége volt mindemellett a kiállítás tervezésének a fekete-fehér érzett a térben. Bronz és vas szobrai gyönyörű kontrasztot alkotnak a hófehér ’white cube’ elnevezésű kiállítóteremben, visszaadva a művész kettősségét és a tárgyai közötti egyensúly keresésére irányuló szándékot. A kiállítás könnyen bejárható az izgalmas kurátori tervezés által, és árad belőle Percz János iránti megbecsülés és életműve iránti szenvedélyes érdeklődés. A kiállítást ezek mellett színesíti a korszak egyéb alkotóinak bemutatása, mint Korniss Dezső, Vilt Tibor, Borsos Miklós és Ország Lili. Percz János életműve ezeken a művészeken keresztül kerül igazán kontextusba. A tárlat célja a kor atmoszférájának és kulturális környezetének bemutatása, egy igazán sokoldalú képzőművészeti örökséggel rendelkező művész szemszögén keresztül. A Határátlépés sikeres kezdeménye az Amikor Galéria új céljának, és ha a jövőben hasonló kaliberű kiállításokat láthatunk Molnár Viktor keze által, akkor Budapest egy újabb értékes és izgalmas kortárs művészeti galériával gyarapodott. 

A kiállítást Molnár Viktor nyitotta meg, emellett beszédet mondott dr. Váraljai Anna, a kiállítás kurátora, Kelen Anna, a Virág Judit Galéria vezető művészettörténésze, valamint Till Attila. A kiállítás április 4-ig megtekinthető az Amikor Galériában (1137 Budapest, Pozsonyi út 6.).

A kiállítótérről a szerző fotóival

nyomtat

Szerzők

-- Hargitai Júlia Sára --


További írások a rovatból

art&design

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
Az antropomorf jelleg mint animációs karaktertipológiai megközelítés
art&design

Tetőtér-interjú Koleszár Stellával
art&design

Interjú Esterházy Marcellel a MODEM-ben tartott kiállítás kapcsán

Más művészeti ágakról

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról
Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés