bezár
 

irodalom

2024. 06. 23.
A cinkotai rém nyomában
Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Nagy Gabriella legújabb, megtörtént eseten alapuló regényében a cinkotai rém, Kiss Béla bádogosmester nyomába ered, aki a múlt század elején több tucat nő életének vetett véget brutális módon. Az Elviszlek Amerikába valódi tétje azonban nem az „asszonyirtó” személyének, a gyilkossá válás folyamatának megfejtése, sokkal inkább annak a témának a feldolgozása, hogy a szűkebb és tágabb környezet hatására hányféleképpen lehet egy nőből áldozat. Moklovsky Réka kritikája.

Nagy Gabriella előző műve, az Üvegház című önéletrajzi novellafüzér után tíz évvel, 2023 őszén jelentkezett új kötettel; az Elviszlek Amerikába című regény a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg. A borító, melyet a Fortepan fotóinak felhasználásával Hrapka Tibor tervezett, a múlt század elejére repít vissza minket: a címlapon szereplő nők bizakodva pillantanak a jövőbe, éles kontrasztot alkotva a könyv hátulján lévő baljós képpel, melyen hét hordó látszik. „Szörnyű eset, hallgatni kéne róla, mint a sír.” – olvashatjuk, de hallgatás helyett már az első oldalakon fény derül a hordók sötét titkára.

prae.hu

Az Elviszlek Amerikába három egységből épül fel. Az elsőben 1916-ban járunk, ekkor nyitják fel az említett hordókat Kiss Béla telkén a szomszédok, ám bennük a felújítás során hasznos anyagok helyett megfojtott fiatal nők összegyömöszölt holttesteire bukkannak. A bűntény az egész ország figyelmét Cinkotára irányítja, az újságok címlapjain még a világháború híreit is maga mögé utasítja. Azok, akik valamiképpen érintettek, az elkövető ismerősei vagy éppen az áldozatok hozzátartozói, „szeánszot” tartanak, hogy az egyes információdarabkákból együttesen próbálják meg rekonstruálni a történteket, lehetőségeikhez mérten magyarázatot találjanak és feldolgozzák a gyomorforgató rémtettet.

A második rész egy évvel később egy fővárosi klinikán játszódik, ahol a Moravcsik Ernő elmeorvosról mintázott főorvost, Morvay professzort a rendőrség a sorozatgyilkos profiljának elkészítésével bízza meg, miközben fiatal, tehetséges, de problémás kollégája, a Csáth Géza alakját megidéző Bács Géza egy traumáját elfojtott nő, Emma emlékeit igyekszik minden eszközzel felszínre hozni. Izgalmas, ahogy képet kapunk arról az elméletről, mely az anatómiai adottságok és a személyiségjegyek között összefüggést feltételez, így az antropometria segítségével kiszűrné a bűnelkövetésre hajlamos egyéneket a társadalomból. Belelátunk továbbá a korabeli pszichiátriai diagnosztizálás és kezelés működésébe, a mai szemmel embertelennek tűnő körülményekbe és barbár eljárásokba, melyek az orvosok és az ápolók szadizmusának és zaklatásának kitett női betegek szenvedéseit nem enyhíti, hanem sokszor tovább súlyosbítja.

A harmadik, legszűkebb fókuszú, legbensőségesebb epizód az otthonából egy kudarcba fulladt párkapcsolat okozta megalázottság és boldogtalanság miatt menekülő Mária történetét meséli el. Közelről – ugyanakkor közvetetten – követhetjük figyelemmel, hogyan sétál bele Kiss Béla csapdájába, akiről bár azt feltételezték, hogy odaveszett az első világháborúban, még évtizedekkel később, 1937-ben is szabadon garázdálkodik, házassági hirdetésekkel csalja budapesti lakásába a gyanútlan nőket. Az eseményeket egy fiatal nőrokona idézi fel, Mária ekkor már a halálos ágyán fekvő idős asszony, tehát tudjuk, hogy azon szerencsés kevesek egyike, akik túlélték a férfivel való intim viszonyt, ez mégsem csökkenti az olvasóban munkálkodó feszültséget.

Nagy Gabriella: Elviszlek Amerikába

Kép forrása: Kalligram Kiadó

Először az akkoriban még önálló településnek számító, ma már Budapest XVI. kerületéhez tartozó Cinkota közösségi életének dinamikájába látunk bele, a helyi lakosok és az idegenek közötti kapcsolatrendszerbe, az uralkodó szokásokba, meggyőződésekbe, értékrendekbe. A különböző hátterű, érzékenységű, vérmérsékletű szólamok a „falu hangjává” olvadnak össze; a szöveg heves áradásában egy idő után nehezen követhetővé válik, hogy mikor ki szólal meg, kit milyen viszony fűz a másikhoz, ráadásul az egybegyűltek között akad, aki titkolózik, rejtőzködik, nem annak mondja magát, aki valójában. Úgy járnak el, mint ilyen helyzetben bárki: képzeletük kitölti a réseket, túloznak, spekulálnak, vádaskodnak, egymásnak esnek és egymásra támaszkodnak. Az általuk elmondottak hitelességében, pontosságában nem mindig bízhatunk, de nem is ez a lényeg, hiszen a valós személyek és események dokumentumokon alapuló, fikcionalizált történetét olvassuk. Cinkota kórusában megjelennek a prekoncepciók, a férfiak és a nők megítélését jellemző kettős mérce és az áldozathibáztatás is. Az elmúlt években rendkívül népszerűvé váltak a sorozatgyilkosokról szóló filmek, sorozatok, s noha a szerző felfesti a cinkotai rém életútját a gyerekkorától, apja gyanús körülmények között bekövetkezett halálától és anyja tébolydába kerülésétől kezdve, eljátszik az emberek kegyetlen gyilkosságok iránt érzett kíváncsiságának és iszonyatának keveredésével, láthatóan jobban foglalkoztatja, fontosabbnak tartja a köddé vált nők sorsát és azt, hogyan reagál, reflektál erre a környezetük.

Az első fejezethez képest a második jóval letisztultabb, a népies nyelvezetet a pszichiátria tudományos nyelvezete váltja fel, s ugyan a szerző továbbra is bőkezűen adagolja az információt a századelő rendőrségi módszereiről és orvostudományi eljárásairól, és az olvasottak sem kevésbé nyomasztóak, mindez mégis könnyebben átlátható, befogadható. Végül a harmadikban a sok sejtetés után összeérnek a szálak, kitisztul a kép. Számos visszatérő motívumot fedezhetünk fel, például amíg Morvayék orvosokként a kutatásaikhoz méregetik a testrészeket, addig Mária szabóként ruhakészítés közben teszi ugyanezt, de Kiss Bélának is számítanak a méretek, hogy hogyan fognak az áldozatai beleférni a hordókba. Értelmet nyer, vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, más megvilágításba kerül a regény címe, az „elviszlek Amerikába” is: az Újvilág szimbolizálta újrakezdés ígéretből fenyegetéssé, az ártatlan reményéből a bűnös alibijévé változik.

A szerző érzékenyen közelíti meg és reagál a nők áldozattá válásának számtalan módjára és okára, a – nem kizárólag romantikus vagy szexuális vonatkozásban – manipuláló, kihasználó, bántalmazó, anyagi vagy érzelmi függésben tartó kapcsolatokra, a generációról generációra öröklődő lelki sebekre. Kiss Béla áldozatait összeköti, hogy magukra maradt, szeretetre vágyó, jobb életet remélő fiatal nők, akiket a családjuk, a munkaadójuk, az udvarlójuk vagy éppen a szeretőjük kilátástalan helyzetbe sodort, ahonnan az egyébként roppant megnyerő, az élet élvezeteit nagyra értékelő, olvasott bádogosmesterrel kötött frigy tűnt az egyetlen lehetséges kiútnak. Ezért voltak képesek mindent maguk mögött hagyni és vissza sem nézni, sorsukat egy alig ismert férfi kezébe helyezni, magukat egzisztenciálisan teljesen kiszolgáltatni, jobb belátásuk ellenére is. A szerelem iránti vágyon és a mindenáron valakihez tartozni akaráson túl a háttérben olyan széles körben elterjedt jelenségek hálózata rajzolódik ki, mint a szülők nemtörődömsége, a tanulatlanságból és tapasztalatlanságból eredő naivitás, a hatalommal való visszaélések, a beszűkült életlehetőségek, valamint a vidéki kiközösítés és a nagyvárosi elmagányosodás fenyegetése.

Az Elviszlek Amerikába hiteles korrajz a XX. század első felének Budapestjéről és környékéről, jól eltalált társadalmi látlelet a városi és vidéki közösségi életről, a párkapcsolatok konzervatív és szabadabb felfogásáról, a női szerepek korlátoltságáról, illetve az elkövetőkhöz és az áldozatokhoz való viszonyulásról. Ennek a hírhedt magyar sorozatgyilkosnak, az életüket vesztett és a hajszál híján megmenekült áldozatoknak, az ügyben gondolkodóknak, nyomozóknak a portréja nem csupán Nagy Gabriella írói érzékenységéről és empátiájáról árulkodik, hanem alapos kutatómunkájáról is, mellyel megtalálta mondanivalójához a megfelelő formát és nyelvet, erős atmoszférát teremtve megelevenítette a korabeli környezetet és tárgyi világot – legyen szó akár bádogosműhelyről, pszichiátriai betegszobáról vagy békeidőbeli cukrászdáról –, a tények és a fantázia egymásba simulását eredményezve.

Nagy Gabriella: Elviszlek Amerikába, Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 3990 Ft

Képek forrása: lead: Kalligram Kiadó; fejléckép: Bokor Krisztián / Litera

nyomtat

Szerzők

-- Moklovsky Réka --

Moklovsky Réka (1994, Miskolc) a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Modern Filozófia Doktori Programjának doktorjelöltje, kutatási témája a Másnak-mutatás a nők reprezentációjában. Színházi előadásokról, filmekről és irodalmi művekről ír kritikákat, kulturális rendezvényekről tudósításokat.


További írások a rovatból

Horváth Iván (1948-2024)
Kocsis Gergely és Tallér Edina könyvbemutatója a Margó Fesztiválon
Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének bemutatója

Más művészeti ágakról

Renaud-Delage: Gru 4
Kertész Edina: A fotográfuslány – könyvbemutató
Az Elérhetetlen című kötet bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés