Tábortűznél énekelt romantikus élmények, sokunknak ezt idézi fel a Napoleon Boulevard együttes 1991-es Legyetek jók, ha tudtok! című zeneszáma, amelyet az azonos című olasz film főcímzenéjének ihletésére készítettek. A film és színházi átirata a szegénységről és a bűnözésről szól, arról, hogy a gyermeki makulátlanság és romlatlanság sem tudja megakadályozni mindezeket.

A történet transzcendens magasságokba tör, a halál utáni jelenlét képeivel indul. A felnőtt Cirifischio, Fülöp Kristóf alakításában búcsúzik az élettől a felakasztása előtti utolsó pillanatokban, néhány szót vált a hóhérral, azután meghal, és rögtön utána megjelenik a színpadon a süllyesztőből felemelkedve, és nem érti, miért nem ismeri fel szerető menyasszonya Leonetta, vagyis Trokán Anna és Fülöp atya, azaz Eperjes Károly. Leonetta siratja, Fülöp atya pedig maga is elkeseredetten vigasztalni próbálja a lányt. Ezek után túlvilági lények veszik körül Cirifischiót, majd kérésére sétabotra támaszkodva megjelenik az Úr (Fillár István), és arra biztatja, gondolja végig életét, úgy, ahogy a saját igazát érzi, nem abból a szempontból, ahogy az Úristen látja. Ezután jelenik meg Cirifischio gyermekkori énje. Innen bomlik ki a színpadon lezajló történet.

Az események fordulatosak, a gyermek Cirifischio (Tolnai Tamás) egy lopott templomi kehellyel és az őt üldöző poroszlókkal a sarkában érkezik meg Fülöp atya gyerektáborába. A gyermek Leonettát (Szalai Nóra Lola) is Fülöp atya segít kiszabadítani a bíboros (Kosznovszky Márton) kezei közül, a magas egyházi rangú férfi fiú ruhába öltöztetve látszatra apródként foglalkoztat, valójában szeretőjének tartja a kilenc éves kislányt. Cirifischio és Leonetta együtt nőnek fel a menekült gyerekek között, később egymásba szeretnek, szeretnének összeházasodni, de a fiú nagyvilági vágyai, a lány gyermekkori traumái (kurtizán anya, a bíboros általi gyerekkori megrontottsága) eltérően vezeti a sorsukat: a fiú gyilkol, a lány apácának áll. A filmváltozathoz hűen a fiúnak meg kell bűnhődni tettéért, felakasztják, a lány pedig azzal, hogy kolostorba vonul, lelki tisztaságát megóvja. Úgy tűnik azonban, hogy a halott Cirifischio és az élő Leonetta valahogy mégis együtt maradnak, mert Cirifischio felnőtt alakjában mint egy szellem, követi a nőt, aki nem észleli fizikális jelenlétét.

Leonetta apácaként segít Fülöp atyának, aki a pápa utasítására és fiatal nő biztatására magára veszi a gyönyörű bíborosi ruhát, de miután az általa pártfogolt gyerekek rémült tisztelettel térdelnek le előtte, visszautasítja a magasrangú tisztséget, bár Leonetta azt szeretné, ha megtartaná ezt a pozíciót, mert Cirifischio halála ezáltal nyerne értelmet: a bűnös bíboros helyett egy becsületes kerülne a kiemelt egyházi tisztségbe. Fülöp atya elhivatottsága azonban olyan erős, hogy önazonosabbnak találja a régi szegényes életet (ezt szimbolizálja, szürke szerzetesi ruhára hasonlító csuhája), és úgy dönt, hogy visszaküldi a bíborosi ruhát, megmarad a szegény lurkók pártfogása mellett.

Eperjes Károly alakításában Néri Szent Fülöp katolikus pap utcagyerekeket, árvákat vesz magához, és templomról templomra járva koldulásból tartja el őket. A neorealista hatást keltő film és ennek színházi adaptációja egyaránt a szegénységet és a bűnt állítja szembe a gyermeki romlatlansággal, az emberi jóság és gonoszság szélsőséges ábrázolásait relativizálva. Eperjes Károly teljes átéléssel testesíti meg Fülöp atyát, aki összhangban játszik együtt a gyerekszínészekkel. Közös jeleneteik során, ami az előadás nagy részét képezi, elmosódik játék és valóság határvonala. A főszereplők gyerekkori és felnőttkori alakja is megjelennek, továbbá feltehetően harmincnál is több gyerekszereplőt mozgat meg a rendezés. A főszereplő Cirifischio és Leonetta gyerekkori énjét Szalai Nóra Lola és Tolnai Tamás hitelesen és természetesen alakította. 

Az első felvonásban inkább a gyerekkori, a másodikban döntően a felnőttkori színészek által megformált karaktereket látjuk. A gyerekkori és a felnőttkori szerepek között karakterfejlődés igazából nem valósul meg, ok-okozati összefüggések látszódnak csupán. A kislány gyermekként kalandvágyó, semmitől nem riad vissza, az életösztöne segíti, hogy elmeneküljön az őt molesztáló bíborostól, ugyanakkor a Fülöp atya-féle szabályrendszert betartja és kötelességtudó. A kisfiú hajlik a rosszaságra, lop, és meg akarja szökteti a kislányt abból a védő közegből, amit a pap nyújt. Nem tanulja meg a tananyagot sem, amit napi szinten penzumként kijelöl számára az atya. Mindketten mélyen érző és egymást szerető felnőttekké válnak, a nőben azonban a gyerekkori trauma miatt félelem alakul ki a testiségtől, a férfi pedig nem szeretne tovább várni, hogy megélhesse a gyönyörnek ezt a formáját. Ez okozza a drámai konfliktust, hiszen a férfi egy kurtizánhoz, a Varga Fekete Kinga által elemi erővel megformált prostituálthoz fordul, ez tulajdonképpen a vesztét okozza. Az előadás lezárása vizuálisan szép: a gyermek és felnőtt Cirifischio vállt vállnak vetve kisétálnak a hátsó kulisszán, a közönségnek háttal, egy fénycsóva közepén. 

A kisebb szerepekben, ha csak egy-egy villanásra is, neves művészeket láthatunk felbukkanni: Loyolay Szent Ignácot, akinek állítólag a rendjébe tartozott Fülöp atya, Pavletits Béla személyesíti meg, az Urat Fillár István, Sixtus pápát Viczián Ottó, Jacomót, a Fazekast Keresztény Tamás játszotta. Viczián Ottó mint pápa rövid jelenetében egy olyan egyházfőt mutat meg, akit a felelősség súlya terhel, mégsem törik össze alatta, ezt görnyedt testtartásával is kifejezésre juttatja izgalmas fehér színű, fodrozott pápai kosztümjében. Eperjes Károllyal, vagyis Fülöp atyával folytatott párbeszéde hiteles színházi pillanatot közvetít.

A díszletelemek mozgatása zökkenőmentesen valósult meg, teret engedve a nagy létszámú szereplőgárda folyamatos helyzetváltoztatásához. Jasenko Conka díszletei és Rátkai Erzsébet jelmezei harmonikusan egészítették ki egymást. A monumentális, szürke és barna díszletek előtt érvényesülni tudott a korhű jelmezek színkavalkádja, és aprólékosan kidolgozott részletei, mint a római kurtizánok stilizált, magastalpú cipői vagy a bíboros fekete színű, fodros ruhája. A szegénységet és a gazdagságot a jelmezek kifejezően mutatták meg, hiszen az előbbiek színpompásak és előkelőbb hatást keltő anyagokból készültek, míg az utóbbiak puritán egyszerűséget sugalltak pasztellszíneikkel. Ez a kontrasztosság felerősödött, amikor Néri Fülöp felpróbálta a vörös, gazdagon díszített bíborosi jelmezt, amelyet végül visszautasított, ez a rendezés egyik csúcspontja volt. 

A Legyetek jók, ha tudtok nagyszínpadi premierelőadása lendületes, ehhez a gyerekek által énekelt jellegzetes, újra és újra megszólaló dal, szólam is hozzájárul. Az előadás a musical műfaji ismérveivel bír, még akkor is, ha ezen kívül csak a Cirifischiót elcsábító mór nő az, aki énekel, de a további cselekményszálak kibomlása során is hallunk zenei betéteket. Nem lehet elvonni a színházi előadás hatásos és megrázó jellegét.

Az este mérlege: láthatjuk az idők próbáját kiálló, örökké aktuális cselekményt jól működő színházi előadássá alakulni, jó színészi lehetőségekkel. A jelen adaptáció képes a szépen kidolgozott dramaturgia segítségével sűríteni a bonyolult történetszálakat. A Legyetek jók, ha tudtok a gyermeki ártatlanságról szól: egy új élet romlatlan és tiszta, a sors és valóság mégis kiszámíthatatlan. Az óvó tekintet mellett és ellenére is beállhatnak visszafordíthatatlan, a rossz végzet felé elmozduló élethelyzetek. Vagyis nagyon fontos az, hogy vigyázzunk a gyerekek tiszta lelkére, de ugyanakkor nem lehet őket mindentől megmenteni. A menekült gyerekek és a védelmező felnőtt együttműködéséről a Valahol Európában alapszituációja is eszünkbe juthat ott világi, itt egy egyházi környezetben, gyakorlatilag paralel események történnek. A Valahol Európában musical is részét képezi a Magyar Színház repertoárjának, szintén Nagy Viktor rendezésében, amiből kitűnik, hogy az igazgató-rendezőt a gyermekek, az új generáció biztonsága és tanítása konstans foglalkoztatja.

Szereplők
Fülöp atya - Eperjes Károly
Cirifischio - Fülöp Kristóf
Leonetta - Trokán Anna
Ignác atya - Pavletits Béla
Az Úr - Fillár István
Sixtus pápa - Viczián Ottó
Jacomo, fazekas - Keresztény Tamás
Mór nő - Varga Fekete Kinga
Bíboros - Kosznovszky Márton
Elia, szabómester - Szurcsík Ádám
Hóhér - Szatmári Attila
Fulgenzio - Rancsó Dezső
Kis Cirifischio - Rátkay Ábel/ Tolnai Tamás
Kis Leonetta - Szalai Nóra Lola/Berta Panna Róza
Parancsnok - Z. Kovács Gábor
I. római kurtizán - Farkas Eunika
II. római kurtizán - Elek Kíra
Rendező: Nagy Viktor
Díszlettervező: Jasenko Conka
Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet
Zenei vezető: Lázár Zsigmond
Korrepetitor: Magony Enikő
Koreográfus: Gyenes Ildikó
Ügyelő: Bencze István/Tóth Flamina
Súgó: Bánfalvi Anna
Rendezőasszisztens: Bánfalvi Anna
A képek forrása a Magyar Színház Facebook-oldala