bezár
 

irodalom

2025. 10. 20.
A Nobel-díj mint üzleti fogás
Hová lettek a Krasznahorkai-példányok?
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Kicsivel több mint egy hete jelentette be a Svéd Királyi Akadémia Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díját. Múlt csütörtökön szinte csak erről szóló posztokat láttam a közösségi média felületeken, mára persze csillapodtak a kedélyek, de úgy tűnik, mindig történik valami az elismerés kapcsán, ami megosztja a közönséget.

Nem akartam az előbb az olvasóközönség kifejezést használni, hiszen a legújabb magyar Nobel kapcsán jól láthatóan az is állást foglal – például különféle kommentszekciókban –, aki nem olvasott még semmit a szerzőtől. Nem tartom természetellenesnek, hogy az egész magyar társadalmat foglalkoztatja ez az elismerés, és sajnos nem lepett meg, hogy pillanatok alatt utálkozásba fordult át a díj bejelentése után létrejövő érzelmi amplitúdó.

prae.hu

Ám a hatalmas gyűlölethullám ellenére – ami addig fajult, hogy Krasznahorkai a „nem magyar” vagy „magyargyűlölő” jelzőket is megkapta – alig lehet a köteteit könyvesboltokban kapni.

.Krasznahorkai László

Liptai Lívia írt a Telexen arról, hogy a Libri Könyvesboltok online felületén egyedül a Kegyelmi viszonyok, a Manhattan-terv és a Mindig Homérosznak című művek érhetők el könyv formátumban a több mint húsz kötetet jegyző életműből. Az író legtöbb munkája jelenleg e-könyv formátumban vásárolható csak meg. Persze, a Librit – mint az egyik legnagyobb magyarországi terjesztőt – vizsgálni evidens, de fontosnak tartottam, hogy más online könyvesboltokban is körülnézzek, főként a Líra oldalán, aminek hálózata alá a Magvető Kiadó tartozik. Náluk jelenleg minden korábban elérhető Krasznahorkai-kötet az előrendelhető fázisban van. A Bookline oldalán a Háború és háború, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó, az Állatvanbent, valamint a már említett Kegyelmi viszonyok és a Manhattan-terv elérhető normál áron. 

Mielőtt rátérnék arra, miért akartam megírni ezt a cikket, érdemesnek tartom végignézni azokat a tényezőket, amiket a Nobel-kapcsán ritkábban említenek. Gondolok itt arra, hogy az elmúlt években többször szóba jött, az irodalmi Nobel bizottsága előszeretettel díjaz olyan szerzőket, akik fontos társadalmi kérdésekkel foglalkoznak műveikben. Ide tartozik többek között a 2015-ben díjazott Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics, a 2018-ban elismerést kapott Olga Tokarczuk vagy a tavaly Nobelt nyert Han Kang. E három szerző és akik az elmúlt tíz évben kapták meg az elismerést, nagyrészt a díj után váltak ismertté Magyarországon. Három kivételt tudok nyugodt szívvel említeni, a 2016-ban díjazott Bob Dylant, a következő évből Kazuo Ishigurot, illetve a 2019-ben elismert Peter Handkét.

Nobel-díj

Bár Abdulrazak Gurnah (2021-es díjazott) néhány könyvét kiadta az Európa Kiadó, hazánkban szinte egyáltalán nem beszélnek róla. Louise Glück (2020) számos verse olvasható volt már a díj előtt, többek közt a Versum felületén, Fenyvesi Orsolya, Branczeiz Anna és Nagy Márta Júlia fordításában, ám az önálló magyar nyelvű kötet még várat magára. Jon Fosse írásai a Kalligram, Annie Ernaux regényei pedig a Magvető Kiadónál örvendenek elég nagy népszerűségnek.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy tízből ketten, Dylan és Glück rendelkezik költői életművel – ha igazán pontos akarok lenni, Dylan a jóval populárisabb dalszövegírói oldalon áll. A líra-próza arány elismertségében jól tükröződik a piaci helyzet is: a prózára sokkal nagyobb a kereslet. Legalábbis az irodalompiacról szóló diskurzusok szerint. Glück 2023-ban elhunyt, az életmű lezárult. Mint említettem, valószínű, ha korábban kapja meg a Nobelt vagy tovább él, több új könyve kerül jóval erősebb reflektorfénybe. Persze, ez valamennyire visszamenőleg is érvényes , de az új megjelenések mindig könnyebben eladhatók, mint az újrakiadások (vagy azokat tényleg hatalmas várakozásnak kell megelőznie). Egyébként Krasznahorkai – és a szintén esélyesként emlegetett Nádas Péter is – szerencsés véletlen (vagy mégsem?) folytán épp új könyvvel jelentkezik, ami még inkább megdobhatja a kötetei iránti keresletet. A magyar nemzet biztonsága című regény november 11-én jelenik meg.

Krasznahorkai László: A magyar nemzet biztonsága

Maradok annál, hogy az elmúlt tíz év díjazottjainak listája tükrében beszéljek. Legtöbben a hatvanas-hetvenes éveikben jártak a díj elnyerésekor, Han Kang kapta meg közülük a legfiatalabban, ötvenhárom évesen, őt Tokarczuk követi, aki ötvenhat éves volt 2018-ban. Annie Ernaux nyolcvanhárom éves volt 2022-ben, így az elmúlt időszakban ő lett a legidősebben díjazott. Mindezt azért mondom, mert arról csak Krasznahorkai (hetvenegy éves) győzelme kapcsán olvastam cikkeket, hogy a Nobel-biztosság bár szerzői életművek díjaz – így evidens, hogy idősebb írók, költők kapnak elismerést –, azt is szem előtt tartja, hogy a díjazott mégse legyen túlságosan előrehaladott életkorban. Méghozzá azért, hogy vállalni tudja a díj után rászakadó meghívásokat, fellépéseket és találkozókat. Emiatt ritkábban fordulnak elő nyolcvanéves kor feletti díjazottak. De nincs posztumusz elismerés sem (intézményi lehetőség van, ám mindössze egy alkalommal éltek vele), hiszen

a Nobel egyik üzleti célja és következménye a szerző könyvei iránt megugró érdeklődés, az pedig személyes jelenléttel jóval fenntarthatóbb.

Ezt látjuk most megtörténni, az elmúlt napokban a Magyar Hang és a Népszava is közölt arról híreket, hogy a csupán pár hétig elérhetetlen műveket – hiszen október 22-én jelenik meg a Sátántangó új kiadása – egekig szökött árakon lehet beszerezni másodkézből. Arra voltam kíváncsi, a moly.hu oldalán milyen olvasói véleményeket írtak Krasznahorkai debütáló regényéről – hiszen most az is olvassa, aki eddig soha vagy aki a díj nélkül talán nem is kezdett volna bele. Ekkor pillantottam meg véletlenül, hogy

a portál felhasználóinak eladó példányai 10.000 forintos árnál kezdődnek és egészen 150.000-ig mennek. Ismétlem, a regény néhány nap múlva normál bolti áron (5850 forintért) újra beszerezhető lesz.

Sárántangó (film)

Magyar szerző esetében utoljára – emlékeim szerint – Borbély Szilárd halála (2014) és az életmű kiadási jogainak a Jelenkor Kiadóhoz kerülése (2021-ben jelent itt meg a Nincstelenek) között eltelt hét évben voltak ilyen magasan árazott kötetek antikváriumokban és magánszemélyeknek eladási lehetőségeket biztosító felületeken. Ráadásul fokozta a helyzetet, hogy a 2010-esek évek végén, a 2020-asok elején az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségin több alkalommal is tétel volt a költő első regénye. Borbély még újrakiadatlan művei – például a Hosszú nap el, vagy a Szemünk előtt vonulnak el – a mai napig 30.000 forintos antikvár példányokkal várják az igazán elszánt olvasókat a Bookline-on. Mivel egy ideig úgy tűnt, a Borbély-művek jódarabig elérhetetlenek maradtak, érthető reakciónak tűnt az olvasóközönség részéről, hogy hatalmas összegekért beszerzett egyes műveket, és természetes reakciónak a nem olvasó, tételezzük fel, könyvtárat öröklő tulajdonosoktól, hogy magasra tornázták az árakat.

De hová lesznek a Krasznahorkai-regények? A moly.hu oldalán az elmúlt másfél hétben sorra születtek új értékelések, nyilván legtöbb a legendás Sátántangó kapcsán, másodikként Az utolsó farkasról, aztán az Északról hegy…-ről, elenyésző mennyiségben a legutóbbi Zsömle odavan című műről, a Herscht 07769-ről, a Háború és háborúról, három Az ellenállás melankóliájáról és kettő-kettő az Állatvanbentről és a Báró Wenckheim hazatérről. Persze, ez csak elnagyolt kivonata annak, melyik művet vásárolták meg, kölcsönözték ki és olvasták el a legtöbben, és nyilván az ezekre vonatkozó számadatokhoz tartozó személyek töredéke írta meg gondolatait a hozzá került kötetről, mégis azt gondolom, valamennyire reális képet ad vizsgálódásom.

Krasznahorkai László: Zsömle odavan

Pár napja egy irodalmi eseményen került szóba, hogy 2002-ben Kertész Imre könyveit a legtöbb könyvesbolt a bejárat mellett hatalmas halmokban tárolta, a Nobel elnyerése után akkora volt rá a kereslet. Sőt, az ábácé rend miatt egy idő után – az egyébként szinte ismeretlen – Kertész Ákos munkái is rohamosan fogyni kezdtek. Ez a történet felveti számomra a kérdést: mellényúlásról van szó, vagy a vezetéknév egyezése rokoni szálat feltételez, ami növeli az érdeklődést? Az előbbi esetében ott van a háttérben annak a lehetősége, hogy a vásárló egyáltalán nincs tisztában a Kertész-életművel, hiszen nem gyanús számára, hogy olyan címmel találkozik, ami nem az első magyar Nobel-díjas íróé. Azt gondolom, az átlagos magyar olvasóközönség kortárs műveket fogyasztó rétege behatóan ismerheti Krasznahorkai munkásságát, a Sátántangó több „kötelező olvasmányokat” összegyűjtő listán szerepel, valamint az Index által 2024-ben összegyűjtött legjobb XXI. századi regények között a Báró… negyedik helyen szerepel.

Aki eddig nem árulta a fölösleges példányait, az most százezreket kereshet.

De mi a motivációja annak, aki valóban ki is fizeti a horribilis összegeket? Jól mutat a könyvespolcon egy magyar Nobel-díjas szerző regénye? Hosszútávú befektetés a dedikált példány, ami később – mondjuk a szerző esetleges halála után – még magasabb áron adható el? Talán valami belső késztetés sugallja, hogy márpedig ismerni kell – vagy legalább is úgy tenni – a legnagyobb rangú kitüntetéssel rendelkező írónkat? Vagy valóban el is olvassák azt a többezer példányt, ami hirtelen eltűnt? A Krasznahorkai-regények zárlata mindig megadja a lehetőségét, így hát most sem tehenünk mást: reménykedünk.

Fotó: Magvető, NFI, HVG, moly.hu

nyomtat

Szerzők

-- Horváth Florencia --

Költő, kritikus, a prae.hu főszerkesztő-helyettese. 2021-ben Móricz-ösztöndíjat, 2023-ban József Attila Irodalmi Támogatást nyert, 2024-ben a Salvatore Quasimodo Költőverseny különdíját vehette át. Első, Hiátus című verseskötete 2025 tavaszán jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában.


További írások a rovatból

Az Élet és irodalom LXIX. évfolyamának 42. számáról
Keresztesi József Szabadság mozi című kötetéről
irodalom

A 2025-ös Könyvfesztivál harmadik napjáról
Az Élet és Irodalom LXIX. évfolyamának 40. számáról

Más művészeti ágakról

Luca Guadagnino: Vadászat után
Kiss A. Kriszta A fiú, aki mindent el akart mesélni című kötetéről
Madame Tartuffe a Pesti Színházban
Gyerekirodalmi gyorstalpaló Romániából


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés