bezár
 

irodalom

2009. 01. 17.
Folyik az élet, a vér, a könny, a sperma és a hányás
Jenei László: Szellemek és szerelmek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Folyik az élet, a vér, a könny, a sperma és a hányás „Egy mondatban el tudnék magamról mondani mindent, s éppen ez a tény az, ami az életben eddig a legtovább foglalkoztatott. Valójában nincs is sok mondanivalóm, de azt folyton alakítani kell”- mondja Odó, a tizenöt novella egyik hőse. Ezt a mondatot azonban a kötet bármelyik szereplőjének szájából hallhatnánk. Látszólag ugyanis nincs sok mondanivalójuk, aztán mégis kibújik mindenkiből a szerető, a gyilkos, a perverz vagy a hulla.
Szerelem és halál, két nagy és örök téma az irodalomban. Hogy a kettő közötti széles sávban mi történik, az már sokkal kevésbé érdekel minket. Ismerjük jól, kis kitérőktől eltekintve valami ilyesmi az élet. Jenei mégis ezekkel a témákkal foglalkozik. Unalmas, hétköznapi, szétcsúszott életű szereplőket kelt életre egy hős nélküli korban, summázhatnánk egy mondatban a regényt.

Hogy milyenek ezek a szereplők? „Egyedül ült a nagyterem közepén, ütközésig feltekert hangerővel hallgatta azt az egyetlen számot, amitől sírni akart, de túlságosan be volt rúgva hozzá” − valami ilyesmik. Nem tudni, honnét jönnek ezek a józsik, péterek, kálmánok vagy magdik. Valamiért mégis úgy érezzük közel magunkhoz őket, mint akikkel sok hasonló vonásunk van, még ha ezt nem is valljuk be. Ez az intimitás, a megelőlegezett bizalom megérint bennünket, bár igazából sem szeretni, sem utálni nem tudjuk ezeket a szereplőket. Nyomok nélkül jönnek és tűnnek el az életből, akár a szellemek. Ők az arcok az utcáról, a pályaudvarról, vidéki kocsmából, akikre aztán nem emlékszünk, akik a novellákat olvasva olyan közelségbe kerülnek, mintha a kocsma pultjánál ülnének mellénk és mesélnék el nekünk, régi cimboráiknak, hogy hogy folyik az élet, a vér, a könny, a sperma és a hányás. (Gilbert Edit egy korábbi Jenei-kötet kapcsán hangsúlyozta a testnedvek plasztikus megjelenítését. Ez, úgy néz ki, a Szellemek és szerelmekben is megmaradt, s egyfajta Jenei-védjeggyé kezd formálódni.)

Igaz azonban, hogy ez a folyás, mármint az életé, többnyire inkább csak állóvíz, amiben egy hirtelen jött örvény felhozza a felszínre a dolgok javát. A dolgok java alatt leginkább a változást értem. Régen elfelejtett vagy ott lappangó groteszk eseményeket és alakokat, amelyek az élet kiszámíthatatlan logikája szerint bukkannak fel. Azonban „Egy külön nézőpontból tűnhet úgy, hogy nincs lehetetlen”− hangzik el a címadó novellában. (Nem mintha minden nézőpont nem lenne egy külön nézőpont.) Így válhat krimihőssé egy megcsalt férj, szellemmé az anya, Uma Thurmanná egy presszóbeli lány.

borítóA történetek tehát az életről szólnak, amit aztán megbont valami. Egyszer csak ott vagyunk a közepében, az életük sűrűjében. A történések mögötti ok sokszor kimondatlan, aztán már csak azt látjuk, hogy hulla lóg a fáról, hajszálakkal borított padlón tocsog a vérében egy férfi, pofozkodik a megcsalt szerető, hajtóvá válik a vad.



A novelláskötet öt, egyenként három novellát tartalmazó részre oszlik. A történetek nem épülnek egymásra, külön is működnek, többségük a jelenben zajlik, első vagy harmadik személyű elbeszélésmódban. Párbeszédek csak ritkán válnak ki, pár kivételtől eltekintve belesimulnak a folyószövegbe.

A szülők és a nagyszülők fontos alakjai a kötetnek, akik, ahogy Feldmár András mondja: Életünk első hipnotizőrei. Végigkísér(t)ik minden apró-cseprő bajunk, vívódásunk, és a kötet első három novelláját, a Szellemek és szerelmek fejezetet is az öregség témájával karöltve. Szüleink azok, akiknek elsőként szeretnénk megfelelni, talán pont ezért okozunk nekik annyi fájdalmat, s ezért olyan nehéz nekik igazat mondani. Ezzel a problémával küzdenek leginkább ebben a fejezetben a történetek szereplői, a szüleiktől elszakadni képtelen anyámasszony katonái.

A szülők után a szerelem témájába vezet át Az utolsó mozaikkocka című novella, hogy a kötet második részében, A sivatag lehelletében a szerelem váljék központi témávál. A történések továbbra is illogikusan következnek, bár „Aki szerelmes, annak minden magától értetődő”− mondja Klári néni, a falu mádámja. Maga a halál és szerelem sokszor egy és ugyanaz, melyben békés egyetértésben nyugszanak a szereplők, „amiben már nincs is semmi érdekes, és igazából láthatatlanok”. A két téma azonban a maga pőreségében nem szerepel. Mihelyt eljutnánk hozzájuk, valami megzavarja a képet. De hát mennyivel érdekesebbek is a vergődő szerelmek, megcsaltak vagy az őrültek?

A harmadik részben ezt még tovább fokozza Jenei, és kicsit thrilleresebb, krimisebb novellák következnek, köztük a PIM és a Jelenkor folyóirat „Philip Marlowe Magyarországon” című kriminovella pályázatára készült Ólmos fejfájás című írás, ami a kötet egyik legjobban sikerült darabja.

A Kiürítés és a Piercing, senci, ostya fejezetekben azonban már nem tudok ilyen központi témát kiemelni. Talán a szerelem meg a halál, meg a köztük lévő vastag maradék. Mint eddig is.  „Nem is az a lényeg tehát, hogy milyen vagyok, még csak nem is az, hogy milyen eltévesztett történetben szerepelek, sokkal inkább annak a megfejtésére kellene törekednem, hogy mi volt az eredeti történet, amire ezek a hibák épülnek. Az emberiség karaktere pocsék, és ezt nagyjából mindenki tudja, az összeesküvés nyomait mégis úgy kellett összeszedegetnem, mintha egy kiadós zápor egy−egy cseppje után erednék.”

A könyv kapcsán mindenképp érdemes megemlíteni még a borítót. Összeillő párost alkot ugyanis Jenei szürreális könyve és Bogdándy Szultán Holdfényes Budapest című képe. Akinek tetszik a borító, a könyvben sem fog csalódni.

Jenei László: Szellemek és szerelmek
Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008. 168 o. 2000 Ft.
 
nyomtat

Szerzők

-- Ughy Szabina --


További írások a rovatból

Tóth Kinga AnnaMaria sings/singt/énekel című kötetének bemutatója
irodalom

Mechiat Zina volt a Boggie: Költőim rendezvénysorozat februári vendége
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét
Lengyel riportirodalom - Prae 2023/2 lapszámbemutató

Más művészeti ágakról

Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024
színház

A Vígszínház Ármány és szerelem bemutatójáról
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés