bezár
 

gyerek

2010. 04. 13.
Kemény István és a meseterápia
Interjú Kemény Istvánnal
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kemény István és a meseterápia Mesét mondani és mesét hallgatni az életben maradásért – ez a meseterápia egyik legfontosabb célja. A meséket azért lehet jól alkalmazni a gyógyításban, az emberélet útvesztőiben, mert mindig az élet működését veszélyeztető dolgokról szólnak. Manapság, amikor a mesét már mint gyermekműfajt tartjuk számon, meglepődünk ezen. És meglepődünk azon is, ha erről az ősi tudásról olyan valaki ad számot, akit a „felnőtt” irodalom jeles képviselőjeként ismerünk, ám tudjuk, nem alkot a gyerekirodalom terén. Kemény István egy ilyen meglepetés.
PRAE.HU: A Kedves Ismeretlen című regényedben szerepel egy fontos szerephez jutott történet, Pryck és Gríga története. Az ördögi Patai ezzel a történettel rémiszti szinte halálra az épp csak iskola előtt álló Olbach Emmát. Honnan származik ez a történet? A regény utal rá, hogy megtalálható egy kódexben. Igaz ez?

Nem. Elképzelhető, hogy voltak hasonló történetek, de Emma és Patai erdei sétájának a sztorija egy gyerekkori emlékemen alapul – egy kis ijesztgetés, csak nem így, nem ezekkel a szavakkal, és nem ennyire (az útvonal nagyjából stimmel: János-hegy és környéke). Másrészt Prycket és Grígát álmodtam, már vagy tizenöt évvel ezelőtt. Arra már nem emlékszem, hogy a neveket is álmodtam-e, vagy ébredéskor neveztem el a szereplőket. Hosszabb volt ez az álom, de aztán ez a történet maradt meg belőle.

PRAE.HU: Annyira rímel, amit most elmondtál arra, ahogyan a kamasz Emma lefirkantja félálomban ezt a történetet, hogy meg kell kérdeznem: lehetséges, hogy ez a verses, balladaszerű forma volt előbb, mint a prózai?

A verses forma volt előbb, igen. Sőt volt egy olyan ősváltozat is, ami megjelent az ÉS-ben, valamikor a kilencvenes évek vége felé. Annak a nagyobb része próza volt, és az eredeti álmot írta le.

PRAE.HU: A könyvben azt mondod – egész pontosan azt mondja Patai –, hogy aki a kamaszkori versét nem tudja elengedni felnőtt korában, azzal nagy baj van. Nem hiszem, hogy nagy baj volna, hogy elővetted ezt a tizenöt évvel ezelőtti álmot, de valóban ennyire foglalkoztatott? Vagy az a régebbi megijesztés volt rád ekkora hatással?

Bárcsak kamasz lettem volna tizenöt évvel ezelőtt… Az a régebbi megijesztés tényleg eléggé hatott rám.

PRAE.HU: Mennyi idős voltál azon az erdei sétán?


Hét-nyolc lehettem – nem vagyok egészen biztos benne. Sokáig tudtam, hogy melyik év volt. Lehet, hogy ’69, ahogy a könyvben – csak a gyerek kisebb a regényben, mint én voltam.

PRAE.HU: Ki követte el ellened ezt a merényletet?

Az egyik nagybátyám. Nagyon sármosan csinálta az ilyeneket, csak ez valahogy balul sikerült.

PRAE.HU: Volt olyan felnőtt melletted, aki segített feldolgozni ezt a rémületet?

Lett volna, de ha jól emlékszem, nem mertem előjönni vele. Mire föl? Nem történt semmi különös. Szégyelltem is, hogy féltem. Egyébként nem volt olyan durva: nem kaptam sokkot, mint Emma, csak megmaradt az emlék. Több minden mással együtt, mert például azt is azon az erdei sétán láttam először, hogy tényleg mozog a Nap. Mutatta a nagybátyám, hogy a látóhatár szélén egy perc alatt eltűnik.

PRAE:HU: Ami engem mesékkel foglakozó felnőttként, gyerekirodalmárként is megfogott a regényben, az az „átoktörésről” szóló rész volt. Itt Mara néni, Emma nagymamája a Csipkerózsikával próbálja ellensúlyozni, hatástalanítani a Patai-féle rémmesét. Botcsinálta meseterapeutaként, mégis jó érzékkel, empátiával, intelligenciával és érzelmi intelligenciával. Felmerült bennem, hogy neked vajon volt-e ilyen élményed, akár gyerekként, akár szülőként. Kerültél már olyan helyzetbe, hogy „átkot kellett törnöd”? Honnan ez a tudás?

Nem tudom, ezt valahonnan fölcsipegettem. Lehet, hogy a feleségem révén, aki minden gyerekpszichológiai művet elolvasott annakidején, és igyekezett engem is rávenni az olvasásukra, hogy legalább a legborzalmasabb hibákat ne kövessem el. Úgyhogy lehet, hogy Bruno Bettelheimtől… Átokról és mágiáról is teljesen össze-vissza olvastam mindenfélét – és felejtettem is el majdnem mindent, majdnem mindig –, de attól még érdekelt. Elképzelhető, hogy ez valahogy mégiscsak összeállt.

PRAE.HU: Arra soha nem volt szükség, hogy olyan mesét találj ki a lányaid számára, amely megold egy aktuális problémát, „megtör egy átkot”?

Lili lányomnak volt egy bábuja, egy tigris – nagyon helyes állat volt különben. Egyszer Lili – olyan másfél, két éves lehetett – behívott a szobába, hogy nem mer elaludni, mert nagyon fél a tigristől, mert ott lógatja a fejét. Ránéztem, és láttam, hogy tényleg úgy lógatja a fejét, ahogy nagyon nem kéne. Akkor mondtam azt, hogy ettől a tigristől nem kell félni, mert ez a jó tigris, aki a rossz tigriseket elzavarja. Ez nem mese volt, de azért bejött: attól kezdve ez volt a Jótigris, és ennek a megnyugtató tudata Zsófira is áthagyományozódott.

Kemény István és Zsófi

PRAE.HU: Visszatérve a regényre: az is nagyon megragadott, hogy éppen a Csipkerózsika volt az a mese, amivel a nagymama átkot tört. Fontos „felfedezése” mindazoknak, akik olvasták a mesét szöveghű fordításban, hogy Csipkerózsika keresztelőjén tudós asszonyok jelennek meg. Nem jók, nem rosszak: tudósok. A nagymama is a maga tudásával ilyen asszonnyá válik – könyvtári füvesasszonynak nevezi magát –, és a tündérség-boszorkányság kétarcúságát magyarázza el Emmának. Ösztönös ráérzés volt, hogy éppen ezt a mesét vetted elő?

Csak félig. A Csipkerózsika az egyik kedvenc mesém volt mindig.

PRAE.HU: A regénybeli főhős, aki Emma férje lesz, későbbi családjuk életéről elmondja, hogy sokat mesélnek a gyerekeknek, és itt megemlítődik a Márton László és Adamik Lajos-féle Grimm-fordítás. Ez a ti családi életetekben is ilyen fontos volt, hogy ha már Grimm mese, akkor szöveghű fordítás?

Nálunk is. Én szerettem a régi Grimm meséket, de Lilinek és Zsófinak, akik 1993-ban, illetve ’94-ben születtek, szinte odatették az új fordítást. Ők ebből a szempontból szerencsés korosztály: több alapmű is – például a Márton–Adamik-féle Grimm-fordítás – abban a ritmusban jelent meg, ahogyan ők nőttek. A Harry Potter-könyvek mintha nekik készültek volna, nem is beszélve A Gyűrűk Ura-filmekről.

PRAE.HU: És te a gyerekeidnek írtad A semmieset című mesét?

Nem, felkérésre. Kovács Eszter a Friss Tinta! szerkesztőjeként keresett meg, és azt mondtam, megpróbálom. Kivételes eset volt, mert soha nem írtam gyerekverset (Weöres vagy semmi!-alapon). Végül egy hosszú verses mese lett belőle. A felére meghúzva fért bele az antológiába. De talán ott van a gyerekvers határán.


PRAE.HU: Az a mesélőkedv, amely megjelenik a regényben, azok a misztikus szálak – ha jó ide ez a szó –, amelyek a regényt jellemzik, mennyire táplálkoznak mesékből?

Otthon sokat meséltek nekem, és később is szerettem meséket olvasni. A Népek meséi sorozatból A mesemondó szikla és A bőbeszédű teknősbéka voltak a kedvenceim. Azokat sokszor olvastuk újra a húgommal. Az átoktörés motívuma akár onnan is jöhet, például az ausztrál bennszülött mesékből. Okosan voltak szerkesztve ezek a mesekönyvek: a legegyszerűbb, kőkori szintű mágikus történetekkel kezdődtek, és aztán egyre bonyolultabbak lettek, egyre kevésbé mágikusak, és ezáltal egyre ismerősebbek is. A régi Móra Kiadó szerkesztői tulajdonképpen végigvezették a gyerekeket az emberiség múltján egészen az úngynevezett irodalomig. Innen, azt hiszem, sok minden jön a verseimbe meg a regényembe. Ami a mesélőkedvemet illeti: a családom egyik része kiváló mesélő. Én sajnos nem vagyok az, de bennem is megvan az igény... Meg a misztikus szálak is. És végül is ott az írás.


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Tamás Zsuzsa --


További írások a rovatból

gyerek

Karácsony a Pilgrimekkel Karácsony a Pilgrimekkel
Sally Nicholls: Százéves karácsony – Az időtükrön át 2., Pagony, 2021
gyerek

Kormos külső, tiszta szív Kormos külső, tiszta szív
Marék Veronika: Kéményseprő Kelemen, Pagony, 2021
gyerek

Fejlesszük tovább a mesét! Fejlesszük tovább a mesét!
Kötelezők között – Kortárs irodalom az általános iskolától a gimnáziumig, 2. nap

Más művészeti ágakról

irodalom

Az ökológiai doboztól az emberisten víziójáig Az ökológiai doboztól az emberisten víziójáig
Kovács Gábor Szegedi Egyetemen tartott technológiakritikai előadásáról
irodalom

Rosta Rosta
Kísérlet Balassi kötetének rekonstrukciójára 4.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés